A kormánybiztos úgy fogalmazott: száz programmal tisztelgünk idén a száz éves diplomáciai kapcsolatok előtt.

A kulturális programok között sorolta, hogy újra kiadják az elmúlt évtizedekben török nyelvre fordított magyar irodalmi műveket Törökországban a Petőfi Irodalmi Múzeum gondozásában.

Ismertette: a különböző művészeti ágakban mutatják be, hol tart ma a magyar alkotó- és előadóművészet, ezt egészítik ki a tudományos programok, konferenciák, egyetemi együttműködések, a kortárs és az elmúlt 200 év magyar képzőművészetét bemutató kiállítások, de része lesz az évadnak a sport is.

"Minél többet szeretnénk megmutatni önmagunkból, hogy minél árnyaltabb legyen a kép a magyar kultúráról a török társadalomban" - fogalmazott a kormánybiztos.

Hoppál Péter közölte: a 2024-es magyar-török kulturális évad programjai egy éven keresztül zajlanak a két országban párhuzamosan.

A kulturális évadot 2023. december 18-án nyitották meg, az ünnepi rendezvénynek a Müpa adott otthont.

Hoppál Péter felidézte, hogy Törökország köztársasággá válása után Magyarországgal kötötte meg az első diplomáciai kapcsolatot Kemal Atatürk elnök vezetésével.

Mint mondta, az elmúlt száz évben hazánk sok-sok szakember segítségét adta az épülő Török Köztársaságnak, fővárosának, Ankarának, ők emiatt is szeretettel fordulnak a magyarok felé.

Emlékeztetett arra is, hogy vesztes szabadságharcaink után magyar emigránsok mentek Törökországba, így az 1848-as szabadságharc hősei is, a kormányzóval, Kossuth Lajossal az élen.

Hangsúlyozta: a magyar-török kapcsolatrendszer mély gyökerű, a szavaink jelentős része török eredetű, de a két nép például az ornamentikát, a díszítést is átvette egymástól, az elmúlt száz évben pedig a diplomáciai kapcsolatok új dimenziójában "hallatlan perspektívában mutatható fel az együttműködés, barátság".

"Mi, magyarok persze a fájdalmainkat azonosítjuk a törökökkel, a megszállás 150 évét, azonban ez a kulturális évad arra tesz egy bátor kísérletet, hogy kulturális együttállásainkat mutassuk meg egymásnak" - mondta a kormánybiztos.

Kitért arra, hogy a legősibb magyar népzenei rétegek egyike az ótörök, megemlítette, hogy

a türk országok nagy figyelmet szentelnek legismertebb költőnk, Petőfi Sándor emlékének.

Az interjúban a 150 éve felfedezett Balassi-kódex kapcsán arról is beszélt: Balassi Bálint öröksége is bizonyítja, hogy a 16. századi magyar irodalom segítette a magyar megmaradást a három részre szakadt ország időszakában, és rámutatott, hogy Balassi "ad notam", egy nótára, egy dallamhoz írt versei között számos török ének volt.

Hoppál Péter elmondta: egymás irodalmának, kultúrájának jobb megismerésében szerepe lesz a két ország állami médiái és irodalmi intézményei együttműködésének is.