Kelemen Barnabás hegedűművész a világ egyik legkülönlegesebb formációjaként számon tartott Utópia zenekar karmesterének, zeneigazgatójának, Teodor Currentzisnek a felkérésére vesz részt a turnén. A klasszikus zene fenegyerekeként emlegetett világhírű, görög származású karmester azzal a céllal hozta létre a nemzetközi együttest, hogy a világ minden tájáról összegyűjtse a legnagyobb tehetségeket. Bármerre is lépnek fel, mindenhol szeretettel és nagy érdeklődéssel várják őket.

A nemzetközi turné első két koncertjét Berlinben tartották, a harmadik ma este lesz Budapesten, a Müpában.

Kelemen Barnabás arról tájékoztatta az InfoRádiót, hogy a Bartók Béla Nemzeti Hangversenyteremben rendezendő előadás után még Belgiumba és Olaszországba is ellátogatnak. „Életem legfantasztikusabb és legkülönlegesebb élménye ez” – tette hozzá a Kossuth- és Liszt-díjas hegedűművész.

Az Utópia zenekart és Teodor Currentzist Kurtág Györgyhöz hasonlította, aki ugyancsak különlegesen tudja „alkotóelemeire szedni a darabokat”. Kelemen Barnabás elmondása szerint hasonló érzések és élmények érték a berlini koncerteken és a korábbi próbákon, mint amikor a Bartók vonósnégyessel játszott a kétszeres Kossuth-díjas magyar zeneszerzőnek, de ugyanilyen benyomásai voltak korábban Kurtág György Csajkovszkij szimfóniájával és Brahms hegedűversenyével kapcsolatban is, amelyekben ugyancsak közreműködött ő is.

Kelemen Barnabás szerint Teodor Currentzis és Kurtág György szinte ugyanazzal a metódussal egészen különleges építményként, új konstellációba tudnak helyezni rengeteg zenei kérdést, utalást, hangulatot vagy karaktert és például

a Csajkovszkij szimfóniájuk után „révület közeli állapotban” mennek vagy mentek haza az emberek a koncertről.

A görög származású Teodor Currentzist a klasszikus zene fenegyerekeként emlegetik. A magyar hegedűművész szerint van alapja ennek az egyébként „nagyon leegyszerűsített megfogalmazásnak”, ugyanakkor úgy véli, hogy egy rendkívül összetett személyiségről van szó. Egyrészt „elképesztően szuggesztív és rettentően ösztönös”, másrészt tudni érdemes róla azt is, hogy évtizedes, komoly munkával felépített tudása van a zenéről, valamint „a hangok mögötti összefüggésekről”.

Kelemen Barnabás elmondta: a görög sztárkarmester nagyon jól érzékeli, hogy miként kell hatásosan a hangokon és a szavakon keresztül szólni az emberek lelkéhez egy-egy előadás, koncert során. Az igazi nagy művészemberek ezeket az egyedi megszólítási, megfogalmazási módokat keresik. Nevezetesen, hogy például „két hang mitől jelent mást, mint a harmadik meg a negyedik hang”.

Az Utópia zenekar összetételével és felállásával kapcsolatban kifejtette: tíz pultban játszanak a hegedűsök és 38 hegedűs ül a zenekarban a két hegedűszólamot tekintve, vagyis egy óriási formációt sikerült összehoznia Teodor Currentzisnek. Kelemen Barnabás felidézte, rengeteget dolgoztak azon, hogy megtalálják az ideális egyensúlyt annak érdekében, hogy megfelelő arányban tudják elosztani az energiákat az összes hegedűs tekintetében.

Mint fogalmazott, a próbákon előfordult, hogy a zenekar „hátulja szólt erősebben”, és az ilyen eseteknél Teodor Currentzis bement a zenészek, az ütősök és a fúvósok közé vagy megjelent a vonósok hátsó soraiban, és onnan hallgatta, figyelte, valamint instruálta a darabot.

Öt napon át 8 órás próbákat tartottak és alkotóelemeire szedték szét az adott művet.

Nagyon sokat és nagyon keményen dolgoztak tehát, így azonban a zenekar valamennyi tagja pontosan megismerte a darab minden egyes részletét. Így állt össze Teodor Currentzis kezei alatt Csajkovszkij ötödik szimfóniája, amit a Müpában pénteken esete a magyar közönség is meghallgathat és megnézhet.

Kelemen Barnabás hozzátette: a görög karmester más darabokhoz is fantasztikus érzékkel nyúl hozzá, kiemelte a Brahms hegedűversenyt, amelynél úgy „rakta össze a szólamokat”, amilyet még sosem hallott sehol senkitől. Ez is jól szemlélteti, mennyire ösztönös, tudatos talentumról van szó. A Kossuth- és Liszt-díjas hegedűművész szerint Teodor Currentzis rengeteget tanult orosz tanáraitól és Kurtág Györgytől is, akivel már a kilencvenes években együtt dolgozott. „A megszerzett zenei tudást egészen csodálatosan használja és ötvözi fantasztikus tehetségével, szuggesztivitásával” – összegzett Kelemen Barnabás.