eur:
404.25
usd:
352.81
bux:
96884.91
2025. június 23. hétfő Zoltán
A Berlini Nemzetközi Filmfesztivál medvefiguráját készülnek felállítani a munkások a Berlinale Palotaként ismert berlini Theater am Potsdamer Platz falára 2023. február 10-én. A filmes seregszemlét február 16. és 26. között rendezik.
Nyitókép: MTI/EPA/Filip Singer

Új rekord Berlinben

Nicolas Philibert francia dokumentumfilmes Sur l'Adamant (Az Adamanton) című munkáját tüntették ki a legjobb filmnek járó Arany Medve díjjal a 73. Berlini Nemzetközi Filmfesztivál díjkiosztóján.

A Párizsban, a Szajnán, egy állóhajón működő pszichiátriai járóbeteg-gondozó, az Adamant világát bemutató alkotás "mesterien megformált film" és az egész zsűrit magával ragadta - emelte ki a gálán Kristen Stewart, a testület elnöke.

A rendező az elismerést megköszönő beszédében hangsúlyozta, hogy mindenkiben, még a látszólag beteg emberekben is meg kell találni a minden embert összekötő, "közös humánumot".

A legjobb rendezésért járó díjat - egy Ezüst Medvét - is francia művész kapta, Philippe Garrel, aki a Le grand chariot (A nagy szekér) című alkotásával szerepelt a világ legrangosabb filmfesztiváljai között számon tartott Berlinalén.

Kristen Stewart a nemzetközi zsűri legfiatalabb elnöke volt. A világhírű amerikai színész-rendező vezette zsűri egy másik rekordot is felállított:

a legjobb főszereplőnek járó Ezüst Medvét egy nyolcéves kislánynak, Sofía Oterónak ítélte oda, aki a fesztivál történetének legfiatalabb díjazottja.

A spanyol gyerekszínész egy elsőfilmes rendező, Estibaliz Urresola Solaguren 20.000 especies de abejas (Húszezer méhfaj) című drámájában nyújtott alakításáért kapta az elismerést.

A zsűri különdíját is filmdráma nyerte el, a Mal viver (Rossz élet) című portugál-francia koprodukció, amelyet Joao Canijo rendezett.

A 73. Berlinale az európai filmművészet sikerét hozta, a legrangosabb díjak mindegyikét a kontinensről származó alkotások nyerték el.

A zsűri nagydíjával a leghíresebb német művészfilmesek közé tartozó Christian Petzoldot tüntették ki Roter Himmel (Vöröslő égbolt) című rendezéséért. A legjobb mellékszereplőnek járó Ezüst Medvét is egy német művész, Thea Ehre vehette át, aki Christoph Hochhäusler Bis ans Ende der Nacht (Az éjszaka végéig) című filmjében szerepelt. Ugyancsak német a legjobb forgatókönyvért járó díj kitüntetettje, Angela Schanelec, aki rendezőként, forgatókönyvíróként és színészként is dolgozik, és ezúttal Music (Zene) című német-francia-szerb koprodukciójával indult a fesztiválon.

A valamely alkotói területen - zene, díszlet, vágás, kameramunka - mutatott kiemelkedő teljesítményért járó Ezüst Medvét a francia Hélene Louvart, a Giacomo Abbruzzese rendezte Disco Boy operatőre kapta.

A vasárnapig tartó szemlén valamennyi szekciót együttvéve 67 országból 283 alkotást mutatnak be. A szemle a magyar filmművészet számára is fontos bemutatkozási fórum, fődíját, az Arany Medvét 2017-ben Enyedi Ildikó nyerte el Testről és lélekről című alkotásával, és tavaly Nagy Dénes a Természetes fény című munkájával elnyerte a legjobb rendezésért járó Ezüst Medve-díjat.

Az idei szemlén a legnagyobb magyar siker Erhardt Domonkos diplomamunkája, a Szemem sarka című animációs rövidfilm, amely az ifjúsági zsűri külön méltatásában részesült és elismerő oklevelet kapott.

Címlapról ajánljuk
Csicsmann László: azzal számolok, hogy a Közel-Kelet napról napra az eszkaláció egyre erőteljesebb szintjére lép

Csicsmann László: azzal számolok, hogy a Közel-Kelet napról napra az eszkaláció egyre erőteljesebb szintjére lép

Eszkalációs spirálban vagyunk, ami fokozódik. Irán láthatóan fenyegetőzik és reagál, és ez alapvetően akár újabb amerikai támadást generálhat – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Csicsmann László, a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója, a Budapesti Corvinus Egyetem tanára. A Közel-Kelet szakértő beszélt az Irán elleni amerikai támadás hatásairól, a destabilizációról, a régió helyzetéről és az Európai Unió szerepéről is.

Aszódi Attila: az amerikaiak is jól tudják, hogy működő iráni atomerőmű megtámadása katasztrófához vezetne

Hatvan százalékos urándúsítás semmiképpen nem indokolt egy polgári programban, atomerőműhöz nem szükséges ilyen magas dúsítás, így arra lehet következtetni, hogy a perzsa állam fegyver-előállítás céljából kezdeményezte az eljárást – mondta az InfoRádióban a Budapesti Műszaki Egyetem Természettudományi Karának dékánja. A nukleáris biztonsági szakértő hozzátette: most még nem lehet tudni, hogy az iráni urándúsító létesítményeken túl maguk a dúsított uránkészletek is sérülést szenvedtek-e az amerikai támadásokban.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.06.23. hétfő, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×