eur:
394.16
usd:
365.27
bux:
65384.6
2024. március 28. csütörtök Gedeon, Johanna
A veszprémi Tűztorony 2020. augusztus 6-án. A Veszprém-Balaton Európa Kulturális Fővárosa Program 2023 (EKF) ötven milliárd forintos kormányzati támogatást kap, az infrastrukturális fejlesztések mellett ebből valósulnak meg a rendezvények is.
Nyitókép: MTI/Vasvári Tamás

Fontos testületettel erősít Európa Kulturális Fővárosa

Megalakult a Veszprém-Balaton 2023 EKF ideiglenes kollégium.

Megalakult Veszprém-Balaton 2023 Európa Kulturális Fővárosa ideiglenes kollégium, amely a Nemzeti Kulturális Alapból (NKA) idén 400 millió forintos keretből támogatja az EKF-projekt megvalósulását.

"A kollégium feladata ötletek, javaslatok összegyűjtése, értékelése, pályázatok kiírása, ellenőrzése, elbírálása. Az EKF cím lehetőség arra, hogy Magyarország nagyon szép területe megmutassa magát Európának és az itt élő embereknek" - mondta Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere a sajtótájékoztatón.

A múlt héten megalakult ideiglenes kollégium 2024. december 31-ig működik öt fővel. Vezetője Markovits Alíz, a Veszprém-Balaton 2023 Zrt. EKF-program vezérigazgatója, tagja Agárdi Izabella, a Felsőbbfokú Tanulmányok Intézete állandó kutató és tudományos munkatársa, Hausenblasz Dóra, a Miniszterelnökség - Miniszteri Kabinet kulturális tanácsadója, Muraközy Péter rendezvényszervező, a Veszprém-Balaton 2023 EKF projekt operatív vezetője, a Veszprémi Utcazene Fesztivál főszervezője, valamint Togay Nezsat Can, a Veszprém-Balaton 2023 EKF művészeti és kreatív főtanácsadója, egyetemi tanár.

Kásler Miklós felidézte, hogy az Európa Kulturális Fővárosa címet harminc évvel ezelőtt Melína Merkúri színművész, akkori görög kulturális miniszter javaslatára hozták létre. A címet az EU Oktatásügyi, Ifjúságpolitikai, Sportügyi és Kulturális Főigazgatósága ítéli oda azzal a céllal, hogy rávilágítson a tagállamok kulturális gazdagságára, erősítse az összetartozást, egymás jobb megértését.

A miniszter szólt arról, hogy első magyar városként 2010-ben Pécs lehetett Európa Kulturális Fővárosa, idén Kaunas és Esch mellett Újvidék viselheti a címet. "Veszprém sikeres pályázatának köszönhetően a Balaton régióval 2018 végén nyerte el az EKF-rendezést".

Ovádi Péter, a térség fideszes parlamenti képviselője arról beszélt, hogy a Veszprém-Balaton 2023 EKF projekthez több mint száz önkormányzat csatlakozott, ami európai szinten is kiemelkedő. Hozzátette: a hivatalosan jövő januárban induló EKF keretében emblematikus épületek újulnak meg a térségben, köztük a volt Heim Pál Gyermekkórház és a Ruttner-ház, emellett rengetek közösségi rendezvényt fognak tartani.

"Olyan közösséget akarunk szervezni, amelyre 2023 után is számíthatunk"

- jegyezte meg a képviselő.

Veszprém és a régió 2023. január 21-22-én, a magyar kultúra napjához csatlakozva ünnepli a kulturális rendezvénysorozat elindulását. Már idén számos esemény lesz az EKF-hez kapcsolódva, köztük a veszprémi Magyar Mozgókép Fesztivál, romkoncertek, a Holtszezon irodalmi fesztivál, a KultHáló, a Pajta program és a Balatorium ökoművészeti programsorozat. Az EKF-fel szoros partnerségben valósul meg a VeszprémFest, az Utcazene Fesztivál, az Auer Fesztivál, a Tánc Fesztiválja, a Veszprémi Régizenei Napok, a Klassz a parton vagy a Kapolcska is.

Címlapról ajánljuk

Teljes a patthelyzet a bécsi repülőtéren

Hiába a 36 órás sztrájk, megszakadtak a tárgyalások a szakszervezetek és az Austrian Airlines osztrák légitársaság között. A dolgozók a Lufthansa leányvállalatánál ugyanolyan béreket követelnek, mint az anyacégnél, ahol egyébként a közelmúltban zárult egy sikeres munkabeszüntetés.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.04.02. kedd, 18:00
Káel Csaba
a MÜPA vezérigazgatója, filmügyi kormánybiztos
Durvul a nyilatkozatháború a moszkvai merénylet körül, újfajta bombát vethetett be Oroszország – Háborús híreink csütörtökön

Durvul a nyilatkozatháború a moszkvai merénylet körül, újfajta bombát vethetett be Oroszország – Háborús híreink csütörtökön

Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője azt mondta, az Iszlám Államnak nem voltak meg a képességei egy a krasznogarszkihoz hasonló terrortámadás kivitelezésére, és Ukrajnára és a Nyugatra igyekezett terelni a gyanút. Kirilo Budanov, az ukrán katonai hírszerzés feje úgy nyilatkozott, Oroszországnak legkésőbb február közepe óta tudomása volt a készülő támadásról, ennek ellenére nem tettek semmit. A harkivi rendőrség vezetője szerint Oroszország egy új típusú irányított bombát vethetett be a városban szerdán, az UMPB D-30-at.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×