A korábban már publikált vagy most először közzétett ostromnaplókból a főváros ostromát elszenvedők személyes emlékezete tárul fel – mondta el Tóth Gábor néprajzkutató. 1944-ben karácsony előtt nem sokkal a budapesti lakosság eszmélt arra, hogy az a régi vágyuk, hogy Budapest nyílt várossá válik, mint például Róma, ez nem fog megvalósulni. Ez azt jelentette, hogy a német hadvezetés Hitlernek a személyes döntése értelmében erőddé nyilvánította Budapestet, amit mindenáron tartani kellett. Nem foglalkoztak azzal a ténnyel, hogy 600-800 ezer ember rekedt a város falain belül – tette hozzá a kötet társszerkesztője

Tóth Gábor elmondta, az ostromnaplók beszámolnak azokról az erőfeszítésekről, amelyeket a polgárok tettek annak érdekében, hogy túléljék e vérzivataros heteket. Az írók megpróbálnak hitelesen tudósítani az őket ért traumákról, mint egy naplóban, nap mint nap leírják az őket ért veszteségeket, illetve azt is felsorolják öntudatlanul is, amit megtesznek annak érdekében, hogy túléljék.

"A megváltozott életstratégiák hű kordokumentumai ezek a magánnaplók, hiszen beszámolnak arról, hogy egy-egy közösség hogyan ás ki egy új kutat, kik mennek el vízért, kik azok, akik főznek, hogyan főznek, milyen konfliktusok vannak, illetve beszámolnak azokról az eseményekről, hogy valaki érkezett mondjuk egy pincébe, és elmondta, hogy mit hallott katonáktól, mit hallott az utcán. Ezek olyan nagyon apró, forrásértékkel rendelkező közlések, amelyek a nagybetűs történelemnek a lapjain nem fértek el eddig" – mondta Tóth Gábor.

A néprajzkutató szerint az ostromnaplók különös jelentőségét az adja, hogy nagyon kevés olyan forrással rendelkezünk, amelyek az ostrom heteiről tudósítanak. A védők iratanyaga erősen hiányos, mert a német és magyar egységek ezeket a hadi naplókat elégették. A szovjet fél hadi naplói pedig a mai napig korlátozottan érhetőek csak el. Ezért értékelődnek fel a jelenünkben ezek a személyes dokumentumok, naplók, és esetleg levelezések, amelyek a pincékben születtek és a polgárok hétköznapi életét mutatják be az ostrom hetei alatt.

Az impozáns kiadvány több mint hatszáz oldalon sorakoztatja fel az ostromnaplókat, valamint olyan oroszországi levéltárakból előkerült fényképeket tartalmaz, amelyeket a kifosztott és felgyújtott Budapestet végigfotózó szovjet megszálló csapatok készítettek, és amelyeket máshol eddig nem láthattak az olvasók – tette hozzá Tóth Gábor néprajzkutató, a Naplók az óvóhelyről – Budapest ostroma civil szemmel című kötet társszerkesztője.