„Hogy hol tartunk? Aki elsétál – az Olof Palme sétányon – mellette, azt gondolhatja, hogy ez már szinte készen van, és ez így is van” – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Batta András a Magyar Zene Házával kapcsolatban. Mint fogalmazott, belépve látható, hogy már van világítás és gyönyörű az épület aulája, amely a világhírű japán építész, Fudzsimoto Szu által engedett arany, fekete, acélszürke és törtfehér színekben pompáz. Megvan a két kocertterem, persze kisebb munkálatok még folynak, készül például a padló és zajlanak akusztikai javítások is. Amin igazán még intenzíven dolgoznak, az a varázstérnek nevezett földszint alatti réteg, ahol a kiállítások lesznek láthatók - a hangdómmal van még feladat és az interaktív állandó kiállítás is készül, mint egyfajta épület az épületben.
A tényleges átadásra várhatóan jövő év januárjában kerül majd sor, amikor már a nagyközönség is birtokba veheti a Zene Házát, látogatva a kiállításokat, koncerteket. Batta András hozzátette: március-áprilisig fog tartani az úgynevezett kipróbálási időszak, ami a közönséggel a legjobb, hiszen egyből megvan a visszajelzés. „Úgyhogy egy nagyon izgalmas és szép periódus elé nézünk” – emelte ki.
Zenei beavatóintézmény lesz a Magyar Zene Háza
Bár körülvesz bennünket a zene, és mindenkinek megvan a maga stílusa, amit szeret, Batta András szerint nem biztos, hogy az emberekben valóban tudatosul, hogy „mennyire sokrétű és milyen csodálatos tud lenni sokfajta zene”. Tehát azoknak is, akik Mozartot hallgatnak, a népzene, a népdal, az afrikai dobzene, a dzsessznek bizonyos áramlatai vagy az elektroakusztikus zene érdekes lehet. Ez utóbbi egyébként nagyon följött az utóbbi évtizedekben, és a műfajnak a Zene Háza az egyik bástyája lesz, már csak azért is, mert olyan technikai körülményekkel bír, elsősorban a hangdómban, ami kifejezetten kedvez a hanggal való kutatásnak – magyarázta.
Az intézmény ügyvezetője kiemelte: tulajdonképpen a hang világát kívánják a Zene Házában megmutatni. Azt szeretnék, ha az emberek rácsodálkoznának a sokféleségre és megismerkednének egymás zenéjével, valamint a hang szerkezetével és a hangzásoknak a lehetőségével. De nem utolsó sorban a zenélés mint közösségi aktus szépségét is be kíváják mutatni. Tehát, ha valaki betér az utcáról, akkor legyen módja akár együtt zenélni, énekelni másokkal „társasjátékszerűen” – magyarázta a szakember.
Batta András egyetértett azzal, hogy szándékaik szerint a Zene Háza egyfajta közösségi tér is lenne – legalábbis az aula, ami számos leülési ponttal rendelkezik, mindenképpen alkalmas lesz erre. Ahogyan az étterem és a kávézó a félemeleten, ahová bármikor be lehet majd ülni beszélgetni egy kávé mellett – jegyezte meg az ügyvezető. Annak is nagyon örülnének, ha hétfőtől péntekig rendszeresen érkeznének például iskolás csoportok is a Zene Házába.
Az InfoRádió Aréna című műsorában az is elhangzott, hogy a Magyar Zene Háza egy többfunkciós épület, de építészeti tagolásának megfelelően három fő pillére van: az oktatási funkció, a koncertfunkció és a kiállítási tér. Batta András utóbbihoz kapcsolódóan elárulta: a 41 éves éves zenetörténettanári munkája, ahogyan ő látja a zenetörténetet, került be a kiállításba – de persze rengetegen dolgoztak rajta, például vizuális szakemberek és kiállítási szakemberek sokféle ötlettel, vagyis ez egy komoly team munkájaként áll össze. A kiállítás mégis, bizonyos szempontból, ő maga. „Valahol azt kell mondanom, hogy »Ki vagyok én? Ez a kiállítás vagyok én«” – fogalmazott.