Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.37
bux:
0
2025. december 26. péntek István
Káel Csaba, a magyar nemzeti mozgóképipar fejlesztéséért felelős kormánybiztos az első Magyar Mozgókép Fesztiválról tartott veszprémi sajtótájékoztatón 2021. május 27-én. A rendezvényen, amelynek Veszprém, Balatonalmádi és Balatonfüred ad otthont június 23. és 26. között, nyolcvannégy filmet mutatnak be.
Nyitókép: MTI/Vasvári Tamás

Káel Csaba: minden idők legnagyobb állami stúdiófejlesztése kezdődik Fóton

A kormány 42 milliárd forintot szán a heteken belül induló építési munkálatokra, melyekkel a fóti filmstúdió gyártókapacitása csaknem ötszörösére bővül. Szinte külön stúdiókat kap a magyar filmgyártás.

A Nemzeti Filmintézet beruházásaként heteken belül megkezdődnek négy új műterem építési munkálatai Fóton. Ez minden idők legnagyobb állami forrásból megvalósuló stúdiófejlesztése lesz. A fóti gyártóbázis kapacitását közel ötszörösére növeli a fejlesztés, amely valamivel több mint 40 milliárd forintba kerül – tudta meg az InfoRádió Káel Csaba filmügyi kormánybiztostól, a Nemzeti Filmintézet elnökétől.

A négy új filmstúdió összesen 10 ezer négyzetméter hasznos alapterületű – összesen 12 670 négyzetméter áll majd a stúdiók rendelkezésére, mert épülnek irodák, kiszolgáló létesítmények, éttermek, raktárak és olyan műhelyek, amelyek kiszolgálják a filmkészítést. Az egykori fóti Mafilm-telepen 50 éve a különböző forgatásokból és bérmunkákból folyamatosan épül egy díszletváros, de ugyanitt van Európa második legnagyobb medencéje, ahol vizes jeleneteket lehet forgatni.

"A stúdió úgy fog üzemelni, hogy nemcsak a bérmunkákat szolgálja ki, amiből bevételt várunk, hanem

két stúdió főleg a magyar produkciók kiszolgálására jön létre.

Az elmúlt másfél évben a Magyar Filmintézet azzal foglalkozott, hogy ezt a filmgyártás által kivívott pozíciót – vagyis hogy London után Európa második legjelentősebb filmgyártó bázisa –, ezt a versenyelőnyt hogyan tudjuk tovább fokozni. A stratégiai tervben az elsők között szerepelt, hogy fejleszteni kell a stúdiókapacitást, hiszen még többen jönnének, ha a több stúdiónk lenne. Ezt a kormány gazdaságvédelmi akcióterve keretében sikerült nyélbe ütni" – mondta Káel Csaba.

A kormánybiztos beszélt arról is, hogy az optimista verzió szerint 2022 végére készülhet el a beruházás, de a pandémia és más körülmények is közbeszólhatnak még.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

46 százalékkal nőtt a közvetlentőke-befektetések állománya 2023-ról 2024-re Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében – erről beszélt Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban.
VIDEÓ
Mi köze a Golf-áramlatnak egy ország nemzetbiztonságához? – A homokba dugják a fejüket a döntéshozók

Mi köze a Golf-áramlatnak egy ország nemzetbiztonságához? – A homokba dugják a fejüket a döntéshozók

Éghajlati billenőelemek, billenőpontok, fordulópontok – olyan fogalmak, amelyekkel egyre többször találkozhatunk ismeretterjesztő és tudományos szakcikkekben is, de a politikusok és a döntéshozók figyelmét nemigen kelti fel, hiszen elintézik azzal a profán kiszólással, hogy „köztudott, hogy az időjárás változik”. Pedig a legújabb kutatások azt mutatják, hogy a globális felmelegedés jelenlegi szintje mellett már "lehetséges" kockázatos fordulópontok bekövetkezte, és a párizsi klímamegállapodás 1,5 és 2°C közötti felmelegedési tartományán belül azok "valószínűsíthetővé" válhatnak, megkérdőjelezve azt a korábban elfogadott elképzelést, hogy az éghajlati fordulópontokat alacsony felmelegedés esetén kis valószínűséggel lépjük át. Kétrészes cikksorozatunk első részében ezen fordulópontok bekövetkeztének természeti hatásait mutattuk be, ebben a cikkben pedig a klímaváltozást érdemben kezelő politikai, gazdasági fellépés lehetőségeit vizsgáljuk meg.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×