Infostart.hu
eur:
388.74
usd:
335.35
bux:
120688.04
2026. március 4. szerda Kázmér
Virágport gyűjtő méh egy virágzó almafán a tavaszi melegben Nagykanizsa közelében 2019. március 17-én.
Nyitókép: MTI/Varga György

Vérző fa, hagymaszentelés, jóslás a szivárványból - itt a tavasz

Ma van a tavaszi napéjegyenlőség, a naptári tavasz kezdete. Számos ősi rítus, hagyomány kötődik az elkövetkező napokhoz - mondta az InfoRádiónak Tátrai Zsuzsanna néprajzkutató. Magyarországon a teljes böjti időszak a tavaszvárás jegyében és az újjászületés reményében telik.

Idén március 20-ra esik a tavaszi nap-éj egyenlőség a naptári tavasz beköszönte. A népi kultúrát is számos hagyomány köti ehhez az időszakhoz, ezek közül is a legismertebb Sándor napja. Ezen a napon vetették el a bukovinai magyarok a zabot, az árpát, a fehér babot, mert úgy gondolták, hogy ha Sándor napján vetnek, akkor nagyon jó lesz a termés.

A három névnap közül talán József napja volt a legfontosabb, nemcsak kedvelt névnap volt - régebben még sokkal több gyermeket kereszteltek erre a névre -, hanem a gyermek Jézus gondviselőjének, a názáreti ácsnak az ünnepe ez.

Úgy tartották, hogy ez a tavasz első napjának az ünnepe.

Az Alföldön úgy tartották, hogy ha szivárványt látnak ezen a napon és abban a sárga sáv a szélesebb, akkor bő lesz a búzatermés, ha a piros sáv a vastagabb, akkor sok lesz a bor. Az Ipoly mentén például a József napi rossz idő sok halottat jelzett az évre. József napja volt a méhek kieresztésének hagyományos napja, míg másutt ilyenkor kezdtek el szántani.

József napján a hagyomány szerint a madarak is megszólalnak, mert Szent József kiosztotta nekik a sípot, és régen ettől naptól kezdve már mezítláb jártak a gyerekek.

Benedek napján zsírt és fokhagymát szenteltek, és ezeknek később gyógyító erőt tulajdonítottak, de ilyenkor sem maradhatott el a földhöz és megműveléséhez ezer szállal kötődő embereknél az időjóslás.

Úgy tartották, hogy ha Benedek napján dörög az ég, akkor száraz lesz a nyár.

A három nap - Sándor, József, Benedek - megfigyeléséből a következő következtetéseket vonták le: ha ezekben a napokban kisüt a nap, akkor hosszú és meleg nyár várható, ha nem süt ki, akkor pedig hosszú és lucskos őszre lehet számítani.

Gyümölcsoltó Boldogasszony napján, március 25-én érdemes a gyümölcsfákat beoltani, mert az angyali üdvözlet, Jézus szentlélektől való fogantatása is ezen a napon történt az egyház szerint. Úgy gondolják, hogy az ilyenkor oltott fát nem szabad letörni vagy megvágni, mert vér folyna ki belőle vagy szerencsétlenség történne. Ha ezen a napon rossz az idő, akkor a hagyomány szerint rossz tavasz várható.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Az iráni háború már 13 országra terjedt ki, és Kaiser Ferenc szerint nem látni, meddig eszkalálódik tovább

Az iráni háború már 13 országra terjedt ki, és Kaiser Ferenc szerint nem látni, meddig eszkalálódik tovább

Már legalább 13 országot érint a Közel-Keleten zajló fegyveres konfliktus a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense szerint. Kaiser Ferenc az InfoRádióban azt mondta: a háború alapvetően Irán, Izrael és az Egyesült Államok között zajlik, de közvetetten részt vesz a konfliktusban több Iránhoz köthető „proxy”, vagyis helyettes is, mint a libanoni Hezbollah vagy a jemeni húszik. A szakértő hozzátette: a legnagyobb hatótávolságú iráni ballisztikus rakéták Romániát még elérik, de Magyarországot nem.

Hortay Olivér az Arénában: két módon is súlyosan roncsolódik most a világ olajellátása

A Hormuzi szoros kiesése a nemzetközi olajpiaci útvonalakból nagy érvágás, de legalább ennyire komoly probéma, hogy a megtámadott Irán válaszcsapásként a környező országok infrastruktúráját támadja – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Hortay Olivér közgazdász, a Századvég Konjuktúrakutató Zrt energia- és klímapolitikai üzletágvezetője.
inforadio
ARÉNA
2026.03.04. szerda, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
Veszélyes precedenst teremtett Amerika az Irán elleni háborúval – Így sétált bele a csapdába a teheráni vezetés

Veszélyes precedenst teremtett Amerika az Irán elleni háborúval – Így sétált bele a csapdába a teheráni vezetés

A Közel-Kelet történetében kevés olyan művelet volt, amely egyszerre hordozta volna a katonai precizitás, a stratégiai megtévesztés és a geopolitikai kockázat ennyire koncentrált formáját, mint a jelenleg is folyó, Irán elleni amerikai–izraeli háború, amelynek során az iráni vezetés és katonai képességek jelentős része egyetlen, célzott csapássorozat következtében megsemmisült – nem önmagában meglepő, hanem kivitelezésének módjában és következményeiben.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×