Infostart.hu
eur:
380.99
usd:
320.53
bux:
129418.68
2026. február 12. csütörtök Lídia, Lívia
Egy újabb magyar vár elevenedett meg 3D-ben

Egy újabb magyar vár elevenedett meg 3D-ben

Elkészült a már több mint 300 éve elpusztított egykori kanizsai vár és várkastély három korszakát bemutató, háromdimenziós grafikai rekonstrukció, amelyet pénteken mutattak be Nagykanizsán sajtótájékoztatón.

A lehető legpontosabb történelmi hűséggel megalkotott digitális rekonstrukció a város tulajdonában lévő Netta-Pannonia Környezetvédelmi Kft. megrendelésére készült - mondta Horváth Balázs, a társaság ügyvezetője, emlékeztetve, hogy a cég jelenlegi telephelye az egykori építmény területén fekszik, két éve a város múzeumával közösen egy önálló vártörténeti bemutatóhelyet is kialakítottak itt.

Balogh András, a Pazirik Kft. ügyvezetője elmondta: cégük mintegy 70 történelmi épület - köztük 20 vár - grafikai megjelenítését valósította meg eddig. Kiemelte: a rendelkezésre álló dokumentumok, képek alapján a 900 négyzetméter alapterületű várkastély 1380-as és 1440-es állapotát, valamint a később köré épült, nagyjából 900-szor 600 méteres területet elfoglaló vár 1600-as képét adja vissza a munkájuk. A hozzávetőlegesen 1500 munkaórát igénylő grafikai ábrázolásokat hosszú évtizedek régészeti, kutatói, történelmi munkáira alapozták.

Egy újabb magyar vár elevenedett meg 3D-ben

Kelenik József, az egri Dopó István Múzeum igazgatóhelyettese, a kanizsai várral 1988 óta foglalkozó szakértő rámutatott: a ma már nem létező kanizsai erődről mintegy 200 oldalnyi írásos dokumentum maradt fent, de a korábbi régészeti kutatásokat és a korabeli ábrázolásokat is felhasználták, hogy a lehető legpontosabban tudják megmutatni, milyen is lehetett egykor az építmény.

Egyedül a várkastély épült kőből és téglából, az öt bástyájú várfal építéséhez azonban csak földet és fát használtak, ezért is tűnhetett el viszonylag gyorsan a nyoma. A kisebb épületeket, a térképeken, rajzokon jelölt kutat vagy a vár bejáratát sok esetben csak úgy tudták megjeleníteni, hogy a máig fennmaradt hasonló építmények részleteit vették alapul - említette a kutató.

A város napjára időzített bemutató kapcsán Dénes Sándor polgármester arról beszélt, hogy 1245-ben, IV. Béla adománylevelében tűnt fel először Kanizsa neve, ezt ünneplik ezekben a napokban a városban. Az egykori várat ugyan az 1700-as évek elején elpusztították, de Nagykanizsán jó néhány olyan épület áll még ma is, amelynek kövei az egykori várból származnak.

Horváth Balázs elmondta: a digitális rekonstrukciót várhatóan a jövő héten tárják a nagyközönség elő a www.kanizsavar.hu oldalon. A tervek szerint háromdimenziós nyomtatással makett is készül, illetve a továbbiakban animációra, valamint virtuális várlátogatásra is szeretnék alkalmassá tenni a grafikai munkát.

Cseresnyés Péter, a Nemzetgazdasági Minisztérium munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkára, Nagykanizsa országgyűlési képviselője nagyszabású tervek első lépéseként beszélt a most elkészült digitális rekonstrukcióról, hozzátéve, hogy a várost vonzó idegenforgalmi célponttá tehetné, ha újjáépülne a várkastély. Felidézte, hogy régi terve ez a városnak, "kézzel foghatóvá tenni" a történelmet, Kanizsa várát és mítoszát, amelyhez olyan személyiségek kapcsolódnak, mint Kanizsai Dorottya, a mohácsi vész egyik hőse vagy Thury György, Kanizsa egykori várkapitánya.

Címlapról ajánljuk
Marad az árrésstop
Kormányinfó

Marad az árrésstop

Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter és Vitályos Eszter kormányszóvivő közli a szerdai kormányülésen hozott döntéseket, majd újságírói kérdésekre is válaszolnak. Tartson velünk – percről percre!
inforadio
ARÉNA
2026.02.12. csütörtök, 18:00
Hankó Balázs
kultúráért és innovációért felelős miniszter
Planet Budapest 2026 - A tiszta energia jövője: rugalmasság nélkül mit sem ér a megújuló energia–forradalom

Planet Budapest 2026 - A tiszta energia jövője: rugalmasság nélkül mit sem ér a megújuló energia–forradalom

A hazai megújulóenergia-piac az elmúlt években látványos gyorsuláson ment keresztül, de 2026-ra egyre inkább látszik: a továbblépés nem pusztán új termelési kapacitások építésén múlik, hanem azon, hogy a rendszer mennyire képes kezelni a változékony termelést, mennyire rugalmas a fogyasztói oldal, és milyen gyorsan fejlődik a villamos hálózat. Ennek a „második fázisnak” a kulcsszavai: innováció, tárolás, rugalmasság, finanszírozás és együttműködések. A fenntarthatóság és az energiaátmenet korszakalkotó kihívásai kerülnek középpontba február 26-án a Magyar Vasúttörténeti Parkban, a Planet Budapest 2026 Expo és Konferencia - A tiszta energia jövője rendezvényen.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×