Infostart.hu
eur:
367
usd:
334.38
bux:
0
2026. november 18. szerda Jenő

Ybl Miklós építész 125 éve halt meg

Ybl Miklós, a 19. század második felének legnagyobb magyar építésze, a budapesti Operaház tervezője százhuszonöt éve, 1891. január 22-én halt meg.

Német eredetű családban született 1814. április 6-án Székesfehérváron, apja jómódú kereskedő volt. A bécsi Polytechnikumban tanult, majd 1832-től Pesten, a Pollack Mihály tervezte Ludovika és a Nemzeti Múzeum építkezésén segédkezett. 1836-tól Bécsben Heinrich Koch alkalmazta irodájában, s közreműködött a prágai Kinsky-palota építésénél is. 1840-42-ben a müncheni akadémián folytatta építészeti stúdiumait, közben Itáliában tett tanulmányutat. Hazatérve - mivel nem vették fel a Pesti Építő Céhbe, s így nem vállalhatott munkát -, Pollack Mihály Ágost nevű fiával társult, közösen építették át Batthyány Lajos gróf ikervári kastélyát.

1847 és 1851 között Fóton élt a Károlyi család építészeként, ekkor tervezte a Károlyiak fóti és radványi kastélyát, valamint a kaplonyi és fóti templomot. 1851 nyarán, ifjú házasként visszaköltözött Pestre - felesége grazi születésű nevelőnő volt -, s hamarosan a főúri világ legkedveltebb építésze lett. Első nagy alkotásai a keleti elemekkel tűzdelt romantikus stílus jegyében születtek: a fóti templom mellett a világháborúnak áldozatul esett pesti Nemzeti Lovarda, a Múzeum körúti Unger-ház, a Széchenyiek nagycenki temploma.

Második itáliai tanulmányútja után, 1860-tól az olasz reneszánsz stílus újjáteremtése foglalkoztatta. Munkássága érettebb szakaszában többnyire neoreneszánsz stílusú alkotásokat tervezett, mint a Budai Takarékpénztár második világháborúban elpusztult palotája a Clark Ádám téren, a Ganz-mauzóleum, a Kálvin téri (később lebombázott) Geist-ház, a Nemzeti Múzeum mögötti Károlyi- és Festetics-paloták. 1865-ben alkotta a Sándor utcai Régi Képviselőházat (a mai Olasz Intézetet), s ezen a környéken a Pálffy- és a Degenfeld-palota is az ő műve.

Budapesti bérházak és paloták, vidéki kastélyok mellett a Rácz fürdő gőzfürdőjének és a Pesti Hazai Takarékpénztár Egyetem utcai intézetének tervei is az ő nevéhez fűződnek. A margitszigeti Margitfürdőt is ő tervezte a köréje emelt szállásokkal, pavilonokkal, ivócsarnokkal (az épületegyüttes a második világháborúban megrongálódott, nagy részét lebontották).

Legjelentősebb, neoreneszánsz alkotásai 1870-től készültek: a Fővámház (a mai Corvinus Egyetem) épülete, a Várkert Bazár és a Várkert Kioszk, a Károlyi család számára épült parádsasvári és parádfürdői kastély, valamint a parádfürdői Cifra Istálló. Hild József szakmai örököseként 1867-ben ő vette át és neoreneszánsz stílusban folytatta az addig klasszicista stílusban készülő Szent István-bazilika építését, és az ő tervei szerint építették át a Nemzeti Casino számára a Hatvani utcai Cziráky-palotát. Az ő munkája az egykor a Kálvin téren álló Danubius-kút Fessler Leó szobraival, dolgozott a budavári királyi palota újjáépítésén is, ő tervezte a krisztinavárosi szárnyat és a nagy udvart is (a munkát nem tudta befejezni, azt Hauszmann Alajos folytatta).

Fő műve, egyben legszebb épülete, a budapesti Operaház, amelynek tervezésére 1873-ban nemzetközi tervpályázatot írtak ki. A bíráló bizottság Ybl tervét fogadta el, amelyet az építész később többször átdolgozott, felhasználva több pályamű elemeit. A munkálatok 1875 októberében kezdődtek, és néhány hónap múlva az építkezés vezetését is a kevés szavú mesterre bízták. Európa egyik legszebb dalszínháza, amelyet nemcsak megjelenése, belső terei is a kor kiemelkedő alkotásává avatnak, 1884. szeptember 27-én a királyi család jelenlétében nyitotta meg kapuit.

Elnöke volt a Magyar Mérnök és Építész Egyletnek, tagja a fővárosi törvényhatósági bizottságnak és 1885-től a főrendiháznak. 1882-ben fényes külsőségek közepette ünnepelték 50 éves építészi jubileumát, bánatára azonban a Magyar Tudományos Akadémia - jóllehet székházának építésében részt vett - nem fogadta kebelébe. Ybl Miklós Budapesten halt meg 76 éves korában, 1891. január 22-én.

Az ő nevét viseli az 1953-ban alapított legrangosabb magyar építészeti kitüntetés, számtalan közterület, oktatási intézmény, többek között a Szent István Egyetem Építéstudományi Kara Budapesten. Több szobra áll, a 2002-ben magyar csillagászok által felfedezett 166886 jelű kisbolygót róla nevezték el.

Születésének 200. évfordulója alkalmából 2014-ben emlékévet tartottak, ennek keretében jelentették meg a munkásságát 52 település több mint 100 épületén keresztül bemutató kiadványt. 2014-ben adták át az általa tervezett neoreneszánsz stílusú budai Várkert Bazár megújult épületegyüttesét is. Az olasz, német és francia függőkertek mintájára tervezett neoreneszánsz építmény 1875 és 1883 között épült, 1987-ben a világörökség része lett, de 1996-tól felújításáig a világ száz legveszélyeztetettebb műemléke közé tartozott. A hitelesen rekonstruált Várbazár a hozzá kapcsolódó közlekedésfejlesztéssel a királyi vár kapuja lett.

Címlapról ajánljuk
Az első fénynap: űrtörténelmet ír az emberiség számára a Voyager szerdán

Az első fénynap: űrtörténelmet ír az emberiség számára a Voyager szerdán

Újabb történelmi mérföldkőhöz érkezik a Voyager–1: a NASA 1977-ben felbocsátott űrszondája november 18-án eléri az egy fénynapos távolságot a Földtől, vagyis csaknem 26 milliárd kilométerre kerül bolygónktól. A világűr legtávolabbra jutott – ember alkotta – eszköze már a csillagközi térből küldi adatait, a vele való kommunikáció pedig egyre nagyobb kihívást jelent. Hogy mit jelent ez a rekord, milyen felfedezéseket köszönhetünk a szondának, és meddig működhet még, erről is beszélt az InfoRádióban Kiss László, a Magyar Csillagászati Egyesület elnöke, a HUN-REN Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont főigazgatója, az MTA csillagászprofesszora.

Csizmadia Ervin az Arénában: alapkérdéseket kellene asztalra tenni a Fideszben, hogy legyen esélyük visszatérni

A Fideszen belül sok ideológiát tömörítenek össze, amely széttartó tendenciákhoz vezethet – mondta Csizmadia Ervin az InfoRádió Aréna című műsorában. A Méltányosság Politikaelemző Központot igazgató politológus hozzátette, a külpolitikai célok összetartották eddig a pártot, a választás elvesztése óta viszont már nagyobb az ideológiai széthúzás.
inforadio
ARÉNA
2026.11.18. szerda, 18:00
Bodor Ádám
a Budapesti Közlekedés Központ vezérigazgatója
Kettős nyomás alá került a forint – merre tovább?

Kettős nyomás alá került a forint – merre tovább?

Kedden gyengült a forint: az euró jegyzése késő délutánra 366,3 közelébe emelkedett, a dolláré pedig napközben 333 fölé került. A magyar devizára a dollár nemzetközi erősödése mellett az MNB kamatcsökkentés lehetőségét felvető kommunikációja is nyomást helyezett, miközben az alapkamat változatlanul 5,5 százalék maradt. Szerdán az euróövezeti inflációs adatok és az amerikai lakáspiaci statisztikák adhatnak újabb impulzust a kereskedésnek, este pedig a Fed legutóbbi ülésének jegyzőkönyve érkezik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×