A szerző harmadik regényét egyelőre 14 nyelvre fordítják le, az eddigi német és román fordításon kívül legutóbb szerdán a holland változat jelent meg. Dragomán György éppen Hágába készül, hogy részt vegyen a Máglya jövő heti bemutatóján. Előző regénye, A fehér király nagy könyvsiker volt Hollandiában.

A Máglya nyolc évvel A fehér király után látott napvilágot. A regény, amely a 13 éves Emma hangján szólal meg, egy diktatúra összeomlása után játszódik. A Marosvásárhelyről származó író műveiben fontos szerepet kap a hatalom, ezen belül a totalitárius hatalom természetének ábrázolása, a német kritikák szinte mindegyike kiemelte, hogy a Máglya a Ceaucescu-rezsim bukásának allegóriája.

Könyve fogadtatásával kapcsolatban Dragomán György az MTI-nek elmondta, hogy Romániában is élénken foglalkozott vele a sajtó. Számos lapban jelentek meg elismerő kritikák, és egy könyvekkel foglalkozó folyóirat a tavalyi év hat legjobb műve közé sorolta.

Az osztrák közszolgálati rádió és televízió, az ORF könyves kritikai sikerlistáján a Máglya már decemberben is megszerezte a második helyet, de januárban az első helyen végzett. Az ORF nem kifejezetten bestsellerlistát készít, kritikusokat kérnek fel az olvasott művek pontozására, ez alapján alakul ki havonta a sorrend.

Egy másik jelentős fórum, a német Südwestrundfunk rádió listáján decemberben szerepelt az első helyen a Máglya. Ugyancsak decemberben lett a regény a Radio Einznél a negyedik. Ez a rádió a könyvesboltoktól kapott információk alapján áll össze toplistáját.

A Máglya német kiadását a Suhrkamp kiadó gondozta, a fordítást Lacy Kornitzer készítette. A németül is kitűnően beszélő író szerint nagyon jól sikerült a szöveg átültetése. Úgy vélte ebben nagy szerepe volt a kiadó kelet-európai irodalommal foglalkozó lektorának, Katharina Raabénak is. "Nyolc nyelven beszél, magyarul ugyan nem, de bámulatos érzékenységgel tudja ellenőrizni a fordításokat" - mesélte róla Dragomán.

A Máglya német fordításban (Der Scheiterhaufen) az októberi frankfurti könyvvásáron mutatkozott be. Azóta számos kritika jelent meg róla. A regényt részletesen elemző, dicsérő hangú írások mindegyike a magyar irodalmat is méltatta.
Sok rádiókritika is elhangzott mind Németországban, mind Ausztriában, és tévéműsorokban is szóltak a regényről.

Daniel Kehlmann a Der Spiegelben napjaink vezető irodalmi nagyhatalmaként említve Magyarországot, Konrád György, Kertész Imre, Esterházy Péter, Nádas Péter és Krasznahorkai László mellé sorolta Dragománt. A Die Zeit úgy fogalmazott: "a gazdag kelet-európai kortárs irodalom egyik legnagyobb tehetsége... Prózája a leírás olyan mestereihez hasonlítható, mint William Faulkner vagy Claude Simon." A Die Weltben Paul Jandl azt írta: "könyvei csökönyös, makacs regények, ráadásul elviselhetetlenül pontosak és mégis meg van bennük a nagy írókra jellemző empátiás érzékenység. Gondoljunk Agota Kristofra és Herta Müllerre". A Neue Zürcher Zeitungban Andreas Breitenstein cikkében "a kortárs magyar irodalom rendkívüli tehetségének nevezte". A Frankfurter Allgemeine Zeitungban publikáló Wolfgang Schneider pedig "a nyugat-európai irodalom első ligájában" helyezte el.

"Azt kell mondjam, ennél jobb kritikai fogadtatást nem kaphattam volna" - mondta Dragomán György megemlítve, hogy ennek már csak azért is nagyon örül, mivel olyan sok idő telt el A fehér király és a Máglya megjelenése között, hogy előzetesen nem lehetett felmérni, milyen visszhangja lesz az új regénynek.