A szakértő kifejtette: egy műkincs védetté nyilvánításának lehetősége nem kizárólag Magyarországon áll rendelkezésre, több európai uniós tagállamban van hasonló szabályozás.

A védetté nyilvánítás a tulajdonjogot annyiban korlátozza, hogy a védett műkincset nem lehet az országból kivinni, a helyét a Forster Központnak be kell jelenteni, és az államnak elővásárlási joga van rá - magyarázta. Hozzátette: amíg viszont nem adja el a műkincset a tulajdonos, addig tarthatja bárhol, csak nem viheti ki az országból.

Kende Tamás közölte: a védettség viszont nagyon komoly árcsökkentő tényező a műkincspiacon.

A jogász hangsúlyozta: a védetté nyilvánítás a nemzeti kultúra védelmét szolgálja. Ezekben az esetekben államigazgatási határozatot hoznak, és a tulajdonos bírósághoz fordulhat, ha a határozat nem felel meg a jogszabályoknak - magyarázta.

Pákh Imre, a Golgota tulajdonosa múlt vasárnap közölte az MTI-vel, hogy elviszi a debreceni Déri Múzeumból a Krisztus-trilógia tagját, a Golgota című festményt. Munkácsy Mihály alkotásáért a Magyar Nemzeti Bank korábban 6 millió dollárt ajánlott, de a tulajdonos 9 millió dollárt kért.

L. Simon László, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára az M1 aktuális csatornán kedd délután azt mondta: az ideiglenes védettséggel nem kerül állami tulajdonba a kép. Ugyanakkor, ha Pákh Imre el akarná adni a képet, a magyar állam elővásárlási joggal rendelkezik.

Az államtitkár kiemelte: ha reális áron meg tudnak állapodni Pákh Imrével, továbbra is szeretnék megvenni a képet, mert az a céljuk, hogy a Golgota Magyarországon maradjon. Ha a festményt mégis másnak adná el Pákh Imre a védettség nyomán, akkor sem lehetne kivinni az országból - tette hozzá.