Infostart.hu
eur:
373.89
usd:
340.97
bux:
137648.73
2026. november 21. szombat Olivér

MITEM - A francia színház fenegyereke Budapesten

Csütörtökön láthatja a Nemzeti Színház közönsége az Arlequin, a szerelem által pallérozva című előadást a Madách Nemzetközi Színházi Találkozón (MITEM). A Piccola Familia nevű francia társulat nagy sikerű Marivaux-produkcióját Thomas Jolly, a francia színház fenegyereke rendezte, aki el is kíséri az előadást Budapestre.

A 33 éves rendező színészként kezdte pályafutását, a Rennes-ben működő Théatre National de Bretagne (TNB) színművészeti főiskolájának elvégzését követően öt osztálytársával saját társulatot alapított. Első előadásukban, a 2006 szeptemberében bemutatott az Arlequin, a szerelem által pallérozva című komédiában Jolly a címszerepet alakította.

"A semmiből hoztuk létre az előadást, nem volt egyáltalán pénzünk rá. Mi magunk varrtuk a jelmezeket és készítettük a díszleteket" - emlékezett vissza a kezdetekre az MTI-nek Párizsban adott interjúban a rendező.

Az előadással a Piccola Familia azonnal berobbant a francia színházi életbe. "A darab rólunk szólt: a kegyetlen valósággal szembesülő, magukat kereső fiatalokról" - hangsúlyozta a rendező. A társulat négy évig turnézott a darabbal országszerte és külföldön. "Ezalatt kicsit belefáradtunk, már nem álltak olyan közel hozzánk a szerepek, hiányzott az előadásból a frissesség, ezért levettük a műsorról".

Thomas Jolly egy évvel később a Centre dramatique régional de Haute-Normandie végzős hallgatóival felújította a produkciót, és ők azóta is folyamatosan játsszák. "Át akartam örökíteni az előadást egy fiatalabb színészgenerációnak, de ügyeltem arra, hogy ne szó szerinti másolat szülessen".

Az Arlequin Marivaux második komédiája, 1730-ban írta olasz színészeknek, akik nem beszéltek franciául, ezért a darab nyelvezete - ellentétben Marivaux későbbi darabjaival - nagyon tömör, úgyszólván minimalista, a rendező szerint sokban hasonlít is a kortárs beszédmódra.

A történet az ártatlan, tiszta szerelmi érzés következményeiről szól. A tündér által elrabolt Arlequin a darab elején még gyermek, kizárólag az evés, az ivás és a játék érdekli. A szerelem teszi finom és okos fiatalemberré, akkor kezd beszélni is. Az érzelmi sokk ébreszti rá arra, hogy alkalmazkodnia kell a hazugsággal, árulásokkal és féltékenységgel teli durva világhoz, amely körülveszi. Sikerül győzedelmeskednie, de közben gonosz emberré válik.

"Pályakezdő színészként fantasztikus volt ezt a szerepet játszani, mert akkoriban az foglalkoztatott, hogy a gyermeki kíváncsiságot és tisztaságot megőrizve hogyan tudok úgy felnőtté válni, hogy közben ne legyek kegyetlen. Erre a kérdésre kerestem a választ a darabbal. Ez egy ellenpéldaként szolgáló fiatalember története" - mondja a rendező.

A darab szerinte azt a kérdést feszegeti, hogy a világ dolgaira konstruktív hozzáállással, a másik megértésével érdemes reagálni vagy inkább konfrontálódva. "Szorongás vagy kíváncsiság között kell választanunk, és az azonnali elutasítás helyett mindig érdemes a másként gondolkodókkal vitázni. A mai világban leginkább az okozza a gondot, hogy az ostobább, sötétebb és erőszakosabb utat választják az emberek, miközben számos előremutató megoldás is létezhet. Erről szól az Arlequin."
A felújított változat, amelyet a budapesti közönség láthat, "sötétebb, erőszakosabb, reménytelenebb" az eredeti előadásnál a rendező szerint, időközben ugyanis ő maga is sok mindent megtapasztalt a szerelemről, és arról, hogyan változtathat meg egy embert a hatalom.

A commedia dell'arte műfaját az előadásban az erősen maszkírozott arcokkal és az azokra koncentráló fényekkel idézte meg a rendező, illetve a háttérben vetített álomképekkel. A gyorsan pergő történetben a szereplők hangulatváltása fizikailag is virtuozitást követel a színészektől. Az erős színeket használó vizualitás, a grafika és az apró kellékek használata Thomas Jolly valamennyi rendezésére jellemző.

"Szeretem, ha a színpad egy varázsdobozra emlékeztet. Ugyanakkor takarékosan, kevés díszlettel dolgozom, az a jó, ha szinte a semmiből születik meg a színházi varázs, és vezet el minket az álmok és a fantázia világába" - vallja a rendező.
"Nálam a színészek vannak előtérben, mindig szemtől szembe játszanak a közönséggel. Azt akarom elérni, hogy az előadás idejére a színészek és a nézők ugyanazon a helyen legyenek, és a nézők érezzék, hogy ők is szerves részei a produkciónak, akkor is, ha nincsenek konkrét kiszólások a darabból".

Jolly nem hisz a magányos "sztárrendezőkre" építő színházban, amely az 1980-as években jött divatba világszerte. Emlékeztet arra, hogy korábban a társulatra figyelt inkább a világ, nem a rendező volt a lényeges. Franciaországban néhány éve ismét az ilyen független csapatok munkái váltak érdekessé az új generáció feltűnésének köszönhetően, amelynek tagjai hosszú távú közös munkákban gondolkodnak.

Jolly szerint a rendező nem lehet "mindenható főnök", aki feladatot oszt ki a bábként funkcionáló színészeknek és "üzen" a közönségnek. Meggyőződése szerint a színészek is alkotó művészek, akiknek a jelmezeik kiválasztásával vagy improvizációkon keresztül maguknak kell rátalálniuk a figurákra. A rendező dolga pedig az, hogy bevezesse a nézőket a darab szerzőjének világába, és ügyeljen arra, hogy az előadás koherensen működjön.

Jolly tavaly ősszel Moszkvában, a népszerű Gogol-központban is színre vitte a Marivaux-darabot orosz színészekkel.

A Piccola Familia 2009-ben elnyerte a párizsi Odéon Színházban rendezett Impatience Fesztivál közönségdíját. Shakespeare VI. Henrik című drámájából készült 18 órás előadásuk a tavalyi Avignoni Fesztivál legnagyobb szenzációja volt. A négy év próbafolyamatot követően bemutatott maratoni előadást májusban tűzi műsorára a párizsi Odéon Színház.

Címlapról ajánljuk
Kétszer annyi pénz jut jövőre az MTA Lendület programra

Kétszer annyi pénz jut jövőre az MTA Lendület programra

Jövőre várhatóan az idei összeg kétszereséből gazdálkodhatnak a Magyar Tudományos Akadémia kiválósági programjának új nyertesei. A részletekről Pósfai Mihály, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke beszélt az akadémiai Lendület-napon.

Sorozatban jönnek a kormányzati döntések: Magyar Péter Siófokról üzent – videó

Videóval jelentkezett be a Tisza kétnapos kihelyezett frakcióüléséről Magyar Péter miniszterelnök, és ismertette, mennyi törvényjavaslatot nyújtanak be még idén az Országgyűlésnek. A Balaton és a vízmegtartás problémája mellett bérekről, fejlesztésekről is döntenek még idén.
inforadio
ARÉNA
2026.11.23. hétfő, 18:00
Gyurkó Szilvia
a Szociális és Családügyi Minisztérium gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkára
Tisza-kormány: 3400 milliárd forintos uniós forrást és kilátásjavítást kapott Magyarország

Tisza-kormány: 3400 milliárd forintos uniós forrást és kilátásjavítást kapott Magyarország

A Tisza siófoki kihelyezett frakcióülésén meghatározzák a következő időszak jogalkotási feladatait: még idén szigorítják a Balaton-parti építkezések szabályait és a nádasok védelmét, jövőre pedig elindítják az országos vízmegtartási programot. A frakció egy hét alatt 20 törvényjavaslatot nyújtott be, a következő hetekben pedig az egészségügyi szakdolgozók új bértáblája, a rendvédelmi béremelés, a szociális törvény átalakítása, a Wekerle+ lakástakarékprogram és a nők védelmét szolgáló törvénycsomag is napirendre kerül. Az Európai Bizottság szerint Magyarország egy kivételével teljesítette a 10 milliárd eurós helyreállítási alap valamennyi mérföldkövét, így decemberben dönthetnek a fennmaradó mintegy 9,1 milliárd euró kifizetéséről. A Központi Nyomozó Főügyészség elkülönítette a Hajdu János volt TEK-főigazgatóhoz köthető jogellenes fogvatartás vizsgálatát az ukrán aranykonvojügy többi részétől. Magyar Péter pedig tragikomikusnak nevezte a Fidesz állítását, hogy az NVVH által megtalált milliárdoknak nincs közük Seszták Miklóshoz.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×