A 2 milliárd 714 millió forintos projektben, zömmel uniós forrásból rekonstruált vár átadásán L. Simon László, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára egyebek mellett azt mondta: a diósgyőri vár újjáépítése iránymutató a következő évtizedek műemléki rekonstrukciói, így a budai vár esetében is.

Ebben a szellemben kell hozzányúlni az egykori királyi palotához is, nem elég betonelemekkel kiegészíteni a műemlékeket, hanem az eredeti koncepció, eredeti tervek szerint kell azt rekonstruálni - mondta.

Szűcs Tamás, az Európai Bizottság magyarországi képviseletének vezetője emlékeztetett arra, hogy az unió a Diósgyőr-Lillafüred komplex kulturális és ökoturisztikai fejlesztése című projekthez 2 milliárd 272 millió forintot biztosított. Ez azt jelképezi, hogy magyarnak és európainak lenni nem ellentétes - tette hozzá.

Az Európai Unió kiemelten támogatja a tagállamok kultúráját, így Magyarország történelmi örökségének megóvását is - mondta, utalva arra a jelmondatra "egység a sokféleségben".

Megjegyezte, hogy Diósgyőr mellett uniós támogatással állítják helyre az ország számos fontos műemlékét, így például a Várkert Bazárt, az egri minaretet, a kőszegi, a sümegi, a siklósi várat.

A rekonstrukció eredményeként a diósgyőri vár a nyugati szárny kivételével két szint magasságig újra felépült. Tornyai között három palotaszárny is újjáépült, amelyben helyet kapott Közép-Európa legnagyobb lovagterme, egy várkápolna és a királynék lakóterme is.

A diósgyőri vár fejlesztésével Miskolc és az ország olyan turisztikai látványossággal gazdagodott, amely Közép-Európában is egyedülálló.

A várat egyébként a történelmi források 1340-ben már királynéi javadalomként említik, és ekkortájt kezdődött meg a négy saroktornyos, szabályos négyzet alaprajzú gótikus vár királyi pompájú kiépítése. Nagy Lajos király 1364-ben nagy birtokrészt csatolt a várhoz, amelyet aztán pompás, gótikus királyi várkastéllyá épített ki. Buda, Visegrád és Zólyom mellett így Diósgyőr is királyi székhellyé lett, és különösen az után vált jelentőssé, hogy I. Lajos a lengyel királyi trónt is elfoglalta.

Ettől kezdve egész udvartartásával évente több hónapot töltött itt, ahol olyan fontos történelmi események is zajlottak, mint 1381-ben a velencei háborút lezáró turini béke ratifikálása. Lajos király halála után Diósgyőr a továbbiakban a királynék javadalma volt, 1526-ig hat királyné, köztük Mátyás felesége, Beatrix jegyajándékba kapott vidéki rezidenciájaként szolgált, ezért is emlegették Diósgyőr várát a királynék váraként.

Az 1526-os mohácsi csatavesztés Diósgyőr életében is jelentős fordulópont volt, ettől kezdve zálogos bérlőké lett, majd Eger eleste után végvárrá alakult, 1702-ben a kincstár tulajdonába került, de újjáépítése elmaradt. Miután minden hadászati értékét elvesztette, elhagyatottan pusztult, a 19. századi metszetek már csak romokat mutattak.