A nyolcadik évfolyamon matematikából 6, szövegértésből 9 ponttal haladták meg az átlagot a diákok teljesítményei, akik utóbbi területen az eddigi legjobb eredményt produkálták. Tizedikben matematikából és szövegértésből is kilenc ponttal csökkent az országos átlag. A csökkenés elsősorban matematikából érte váratlanul a szakembereket az elmúlt évek kiegyensúlyozott teljesítménye után.

Az átlageredmények terület szerinti bontását vizsgálva elsősorban a Nyugat-Dunántúl jó teljesítményét, valamint Észak-Magyarország és az Észak-Alföld lemaradását emelik ki. A korábbi felmérésekhez hasonlóan a tavalyi vizsgálatban is igen élesen megmutatkozik a településtípusok közötti különbség: hatodikban és nyolcadikban matematikából 53-57, szövegértésből 59-62 pontnyi a különbség a községi és a fővárosi iskolák tanulói között. A különbségeket nagyrészt a különböző településtípusok eltérő gazdasági és szociális jellemzőivel magyarázzák a szakemberek.

A településtípusok esetében tapasztalt átlageredmények közötti különbségeknél is nagyobbak az eltérések a különböző képzésben tanuló diákok eredményei között: a 6. és a 8. évfolyamon a diákok közel 4 százaléka nyolc évfolyamos gimnáziumokban tanul, a 8. évfolyamon a tanulók több mint 5 százaléka jár hat évfolyamos gimnáziumba.

A szerkezetváltó gimnáziumba járók mind a két évfolyam mindkét mérési területe esetében lényegesen jobb átlageredményt értek el, mint a hagyományos általános iskolai képzésben tanulók. A szerkezetváltó gimnáziumok tanulóinak előnye a 10. évfolyamon is igen jelentős marad a többi képzési forma tanulóinak átlageredményéhez képest. A hagyományos négy évfolyamos gimnáziumokhoz képest matematikából közel 50, szövegértésből több mint 30 ponttal értek el jobb eredményt, a szakközépiskolásokhoz képest már 92-104 pont, a legrosszabb eredményt elérő szakiskolásokhoz képest pedig már több mint 180 pontnyi a különbség. A 10. évfolyamon a szakiskolások lemaradása aggasztóan nagy.A képzési formák közötti átlagos különbségekből nem feltétlenül következik, hogy a különböző formákban tanulók eltérő minőségű oktatásban részesülnének - állapították meg.

A felmérés szerint mindhárom évfolyamon jobb eredményt értek el a lányok a szövegértési teszten, a fiúk viszont matematikából teljesítettek jobban.

Kiderült az is, hogy az oktatási telephelyek döntő hányadát (87-95 százalékát), közepes, jó vagy éppen kitűnő állagúnak látták az intézmények vezetői.

Az adatok alapján elsősorban a nyelvi labor és a fejlesztő tantermek hiányoznak nagyobb mértékben az iskolákból, de a községi iskolákban és a szakiskolákban az egyéb szaktantermek, a könyvtár- és tornatermek is gyakrabban hiányoznak, mint a nagyobb településeken, illetve az érettségit adó intézményekben.

A tanulók teljesítményét tekintve, a nyelvi labor és a fejlesztő tantermek hiányával nem csökken az átlageredmény az iskolákban, sőt az utóbbi megléte alacsonyabb átlagteljesítménnyel jár együtt, vélhetően annak köszönhetően, hogy ahol ilyen termeket kell fenntartani, ott gyakoribb a fejlesztő foglalkozást igénylő, gyengébb képességű tanuló. Erősebb hatást inkább a könyvtár-, torna- és számítógéptermek mutattak a diákok teljesítményére.

Az országos kompetenciamérést immár hatodik alkalommal szervezték meg, 2008.május 28-án. A felmérés célja a diákok szövegértési képességének és matematikai eszköztudásának felmérése mellett a pedagógiai mérés-értékelés módszereinek terjesztése, az iskolák és fenntartók helyi szintű értékeléséhez szükséges adatok biztosítása volt. A mérésben 1699 fenntartó, 3058 intézményének 3845 telephelye vett rész. A hatodik, nyolcadik és tizedik évfolyamon zajlott felmérésben 326.687 diák vett részt.

A felmérés során a diákok egy kétszer 45 perces matematikai, majd egy ugyanilyen időtartamú szövegértési tesztet oldottak meg.