Trump szerint szakértők úgy vélik, hogy a szigeten található, könnyen kitermelhető olaj mennyisége a világ szinte bármely más szárazföldi térségében rendelkezésre álló készleteket meghaladhatja. Az elnök Grönland stratégiai jelentőségét is hangsúlyozta az Egyesült Államok és Európa védelme szempontjából.

Trump azt írta, hogy egy, az Egyesült Államok elleni jövőbeli támadásnak Grönlandon keresztül kellene haladnia, ahol az amerikai védelmi erők drónokat, rakétákat és más fegyvereket is elfoghatnának. Hozzátette, hogy a sziget földrajzi elhelyezkedése kedvező megfigyelési lehetőségeket és több időt biztosítana a fenyegetések elhárítására.

Az elnök bejegyzése nem tartalmazott részleteket a tervezett kutatásokban részt vevő vállalatokról, a beruházások ütemezéséről vagy a kitermelés megkezdésének várható időpontjáról.

Grönland Dániához tartozik, de az amerikai elnök korábban többször kijelentette, hogy szeretné megszerezni a szigetet. A diplomáciai feszültséget szeptemberben amerikai-dán-grönlandi háromoldalú megállapodással zárták le, melynek értelmében az Egyesült Államok további katonai létesítményeket építhet a szigeten, telepítheti Grönlandon a tervezett Aranykupola rakétavédelmi rendszer elemeit, széleskörű hozzáférést kap a szigethez és területi vizeihez.

A megállapodás megerősíti Grönland autonómiáját és Dánia szuverenitását, és kizárja, hogy olyan államok, amelyek nem tagjai a NATO-nak, katonai létesítményeket hozzanak létre a szigeten. Az egyezség a külföldi beruházásokat is korlátozza; a NATO-n, partnerein és az Európai Unión kívüli országok nem szerezhetnek befolyást a szigeten érzékenynek ítélt gazdasági szektorokban, mint például a kritikus infrastruktúra vagy az ásványkincsek kitermelése.