Infostart.hu
eur:
363.77
usd:
318.16
bux:
144765.41
2026. július 23. csütörtök Lenke
Automatizált szerelősor egy autógyárban.
Nyitókép: Getty Images/gorodenkoff

Amennyire gát most a német-magyar gazdasági kötelék, akkora lehetőség is – szakértő az összefonódásról

Köhög Európa gazdasági motorja: mit jelent ez Magyarország számára? Ezzel a címmel készített elemzést az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány. Erdélyi Dóra, az Oeconomus senior elemzője beszélt a részletekről az InfoRádióban.

Európában a vezető gazdaság továbbra is Németország, az európai GDP közel egynegyedét adja, illetve az exportjának is a 26 százalékát, erős ipari bázisa, technológiai tudása, exportképessége teszi lehetővé.

Sokáig nagyon is versenyképes volt a német gazdasági modell, amely három pilléren nyugodott:

  1. exportképesség, exportvezérelt növekedés (a kereskedelem globalizálódott, lett felvevőpiac)
  2. iparosodottság
  3. olcsó energia (versenyképesség).

Ez a modell, mint a Köhög Európa motorja című elemzést készítő Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány senior elemzője összefoglalóként az InfoRádióban elmondta, évtizedeken keresztül igen versenyképes helyzetben tartotta a német gazdaságot világszinten, azonban strukturális gondok jelentek meg 2010-től kezdődően. Erre tett rá egy lapáttal, hogy egyszerre jelentkezett

  • a pandémia
  • az orosz-ukrán háború
  • az energiaválság
  • a magasabb finanszírozási környezet

a 2020-as években, amelyek felszínre hozták a strukturális gondokat, a mélyen lapuló sérülékenységet.

„Az olcsó orosz földgázzal egyrészt elveszítette az olcsó energiát Németország, ahogy Európa is, a földgázárak pedig nagymértékben megugrottak, így a költségelőnyt is elvesztette a német ipar, ami számára a jelentős versenyelőnyt szolgáltatta. Ezen kívül megremegtek az exportmodell alapjai is, mivel a globális kereslet is visszaesett, megjelentek protekcionista intézkedések. És új versenytárs került a színpadra, Kína, amely korábban a német termékek felvevőpiaca volt, de most már mint versenytárs jelentkezett, akár Európában is, különösen az autó- és gépiparban” – sorolta Erdélyi Dóra.

Láthattuk már az elmúlt években is – 2019 óta –, hogy évről évre meglehetősen alacsony növekedési számokat tudott produkálni a német gazdaság, 2023-2024-ben csökkent is. Az sem fény az alagút végén, hogy a belső kereslet, a háztartások fogyasztása igen alacsony szintű, és a vállalatok sem igen ruháznak be manapság. Ebben a helyzetben az elemző mégis mérsékelt reménykedést lát a német piacon. 2026-ra már pozitívra fordulhat a GDP-növekedés, igaz, 1 százalék alattira csupán.

Szerkezetváltásra utal, hogy a pozitívumot már nem az exporttól várják, hanem a belső kereslettől és az állami beruházásoktól, a védelmi és az infrastrukturális fejlesztésektől.

A magyar gazdaság ezer szálon kötődik a némethez, ezért a tanulmány e vonatkozásáról is beszélt Erdélyi Dóra.

„Németország a legnagyobb külkereskedelmi partnerünk, az exportunk negyedét adja, ezen belül az oda irányuló export harmada az autóiparhoz közvetlenül kapcsolódik. De nem csak az exporton, hanem más ipari kapcsolatokon keresztül is szorosan kötődünk a német vállalatok termelési hálózataihoz. Jelentős a működőtőke-beáramlás és jelentős munkáltatók is a német vállalatok Magyarországon, így pedig a német gyengélkedés, visszaesés közvetlenül is megjelenik a hazai ipari termelésben, exportban, a beruházási számokban is. Ez az erős kitettség extrém függőségnek is mondható” – húzta alá, hozzátéve, hogy ez nem egyedülálló a kelet-közép-európai régióban, Csehország, Szlovákia is jelentős módon kitett a német gazdaságnak.

Elmondta még: a hazai termelés alacsony hozzáadott értékűnek számít,

összeszerelésben vagyunk erősek,

miközben a kutatás-fejlesztés, az innováció, a tervezés külföldön zajlik, ez így összességében a termelékenység fokozása előtti gát.

„Miközben vannak lehetőségek is a magyar gazdaság előtt a német gazdasági modellváltás következtében, a német állami beruházások növekedése átszivároghat a magyar beszállítói láncokhoz is, illetve az autóipari elektromos átállás is erősítheti hazánkat, akár az akkumulátoripar vagy a járműipar szerepét” – hangsúlyozta az InfoRádióban Erdélyi Dóra.

A cikk Kocsonya Zoltán interjúja alapján készült.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.07.23. csütörtök, 18:00
Szécsényi Gábor
Az Autó főszerkesztője
Több mint egymilliárd dolláros a kár: az orosz hadsereget kiszolgáló hálózatot érik az ukrán csapások

Több mint egymilliárd dolláros a kár: az orosz hadsereget kiszolgáló hálózatot érik az ukrán csapások

Orosz Telegram-csatornák beszámolói szerint ukrán drónok több orosz régiót is támadtak július 23-án éjszaka. A csapások egyik kiemelt célpontja az Uljanovszki területen fekvő novoszpasszkojei NS-Oil olajfinomító volt, ahol a támadást követően hatalmas tűz ütött ki. A viszonylag kis kapacitású, éves szinten 600 ezer tonna kőolaj feldolgozására képes üzem mintegy 650 kilométerre található az orosz–ukrán határtól, a keletkezett károk mértéke egyelőre nem ismert - tudósított a Kyiv Independent.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×