Törökország fővárosában, Ankarában ma kezdődik a NATO kétnapos csúcstalálkozója, amelyen Magyar Péter magyar miniszterelnök is részt vesz, illetve a tervek szerint Donald Trump amerikai elnök szerdán találkozik majd Volodimir Zelenszkij ukrán államfővel, hogy zárt ajtók mögött megvitassák, milyen lépéseket kellene tenni az orosz–ukrán háború lezárása érdekében. Tálas Péter biztonságpolitikai szakértő az InfoRádióban részletesen beszélt arról, mi várható az ankarai csúcson.

A Stratégia és Védelem Konzultációs Csoport biztonságpolitikai elemzője szerint három fő téma kerülhet napirendre. Az egyik a NATO-tagállamok védelemre fordított erőforrásainak részletes áttekintése. A szövetség tagjai korábban vállalták, hogy védelmi kiadásaikat a GDP-jük 5 százalékára emelik, amit fokozatosan, 2035-ig kell elérni. A mostani találkozó résztvevői vélhetően megtárgyalják, hogy milyen célra és milyen módon használják fel ezeket az összegeket. A másik fő napirendi pont a védelmi ipari kapacitás növelése és az ellátási láncok bővítése lehet. Tálas Péter szerint az ukrán háború megmutatta,

Európa még a megfelelő mennyiségű pénz birtokában sincs abban a helyzetben, hogy kitermelje azokat a szükséges eszközöket, amelyek elengedhetetlenek konfliktushelyzetekben.

A harmadik fő téma pedig Ukrajna támogatása lesz a NATO-csúcson. A tervek szerint mintegy 70 milliárd eurós összeget különítenének el erre a célra a 2026-os és a 2027-es évre.

Éppen a napokban jelentette be Friedrich Merz német kancellár, hogy hamarosan megduplázzák a védelmi kiadásokat és a kijelölt hátáridőnél, 2035-nél jóval előbb teljesítik a kitűzött célokat. Donald Trump amerikai elnök pedig az elmúlt években a többi tagállamot is arra ösztönözte, hogy költsenek több pénzt erre a célra. Tálas Péter emlékeztetett, hogy a 2014-es newporti vállalásnak megfelelően 2015 és 2025 között szövetségi szinten átlagosan 1,4-ről 2,3 százalékra emelkedett a tagállamok GDP-arányos költése. A védelmi kiadások növelésében az elmúlt években kiemelkedtek a lengyelek (GDP-jük 4 százaléka) és a balti államok, míg a másik végletet a csehek, a szlovénok és az albánok jelentik, akik éppen csak elérik a 2 százalékot.

Egyes szakértők aggódnak a britek és a franciák gazdasági teherbírása miatt, náluk komoly átcsoportosítással járhat az említett 5 százalékos arány elérése. Spanyolország viszont nem is húzta az időt, hanem egyértelművé tette, hogy nem tudja teljesíteni a határidőre ezt a célt. Tálas Péter jelen helyzetben a legfontosabb előrelépésnek azt nevezte, hogy

a tervek szerint kialakul a tehermegosztásnak egy új modellje.

Hozzátette: az amerikai elnök már nemcsak azt követeli a NATO-tagállamoktól, hogy költsenek többet katonai, védelmi célokra, hanem azt is szabályozná, hogy mire fordíthassák ezeket a forrásokat. Donald Trump határozottan azt kérte az országoktól, hogy vegyék át Európa védelmét. A biztonságpolitikai szakértő azonban megismételte: megfelelő mennyiségű és minőségű eszköz, fegyver hiányában jelentős akadályokba fog ütközni Európa, így az Egyesült Államok elfordulása komoly problémát okozhat az európaiak számára.

Az orosz fenyegetés miatt a NATO keleti szárnyán lévő országok a haderő átstrukturálását sürgetik, hogy nagyobb támogatást kaphassanak az érintett államok. Ez azonban a védelmi ipar fejlesztése nélkül nem lehetséges. Tálas Péter várakozása szerint a NATO védelmi ipari fórumán több tízmilliárd dollár értékű szerződéseket jelentenek be. A cél nemcsak a fegyverrendszerek beszerzése, hanem

a szövetségi hadiipari termelés kapacitásának a bővítése, az ellátási láncok megerősítése, valamint a közös beszerzés és a szabványosítás, a folyamatok felgyorsítása.

Az elemző kiemelte: az ukrajnai háború egyik legfőbb tanulsága, hogy Európának jóval nagyobb ipari kapacitással kellene rendelkeznie, részben Ukrajna támogatása miatt, de elsősorban a saját felfegyverzése miatt. Mint mondta, a fejlesztés egy lassú folyamat, de a mostani ankarai találkozó egy jó alkalom lesz arra, hogy az eddigi eredményeket kiértékeljék, meghatározzák a következő célokat, illetve adott esetben az európai országok „megpróbálják lelassítani az Egyesült Államok kivonulását, valamint azt a szövetségi eszközcsökkentést, amit Washington elhatározott”.

Donald Trump most ismét Ukrajnára figyelhet

Korábban Donald Trump sok erőfeszítést tett annak érdekében, hogy megteremtse a békét az orosz és az ukrán fél között, de közben kialakult az iráni konfliktus, és a fókusz inkább a Közel-Keletre helyeződött át. Most ismét középpontba kerülhet Ukrajna, és Ankarában is találkozik majd az amerikai elnök Volodimir Zelenszkijjel. Tálas Péter azt emelte ki az orosz–ukrán konfliktus fejleményeivel kapcsolatban, hogy most

úgy tűnik, már Moszkvában is „elkezdtek foglalkozni azzal, hogy megéri-e a háború folytatása vagy sem”.

Az elemző szerint nyilvánvaló dolog, hogy az amerikaiak hozzáállása döntő lesz. Bár az elmúlt napokban, hetekben megjelentek hírek arról, hogy Donald Trump és Vlagyimir Putyin ismét felveszik a kapcsolatot egymással, és Volodimir Zelenszkij is többször bejelentette, hogy hajlandó lenne tárgyalni, egyelőre nem látszik a megoldás.

Tálas Péter azt gondolja, az ukrán támogatáson kívül különösebben jelentős előrelépésre nem lehet számítani az ankarai NATO-csúcson a háború kérdésében. Ugyanakkor szerinte továbbra is jelentős üzenete lehet annak, ha a résztvevők a jelenlegi helyzet fenntartását szorgalmazzák, és kimondják, hogy a NATO továbbra is támogatni fogja az ukránokat, Oroszországot pedig az ellenfelének tekinti.

A Stratégia és Védelem Konzultációs Csoport biztonságpolitikai elemzője elmondta: Ankarában nem kizárólag a keleti irány, hanem vélhetően a déli irány is elő fog kerülni, hiszen a törökök várhatóan kezdeményezik a NATO mediterrán és közel-keleti partnerségeinek erősítését, a Fekete-tenger biztonságának fokozását, illetve a kritikus kereskedelmi útvonalak, különösen a Hormuzi-szoros védelmének az erősítését. Arra számít, hogy a drón- és rakétavédelem fejlesztése is téma lesz a déli szárnyon, vagyis valószínűleg az iráni háború és általában a közel-keleti konfliktus is „rá fogja nyomni a bélyegét” az ankarai találkozóra.

A cikk Zsámboki Zsolt interjúja alapján készült.

(A nyitóképen: a Bestepe Elnöki Komplexum, a NATO ankarai csúcstalálkozójának színhelye.)