„A globális és regionális eseményeket, mindenekelőtt az ukrajnai, az iráni, a Perzsa-öböl-beli és a palesztin helyzetet tárgyaljuk meg” – így vázolta fel az ankarai NATO-csúcs programját a házigazda, Recep Tayyip Erdogan. A török elnök még a jövő helyi eseményt megelőzően, a NATO-országok parlamenti elnökei előtt szólalt fel.

A csúcs annyiban is különleges lesz, – mondta – hogy vele párhuzamosan tartják majd Ankarában a NATO védelmi ipari fórumot és Erdogan szerint ezért hangsúlyt helyeznek majd a fegyver-ágazatban való együttműködés növelésére.

A török elnök nem említette a témát, de a kormányhoz nagyon közeli Türkiye című napilap főszerkesztője Iszmail Kapan kijelentette: a csúcson terítékre kerülhetnek egy esetleges, Oroszország ellen vívott háború tervei. A kommentárt felkapta az orosz média.

Egy meglehetősen érzelmes hangvételű és Törökország NATO-tagsága ellenére erősen kritikus cikkben Kapan azt fejtegette, hogy a Nyugat provokálta ki Oroszország Georgia és Ukrajna elleni agresszióját. Utóbbit, „előre küldték, mint egy akna-felderítő szamarat, aztán nem tartották be a neki adott ígéreteket”. Sőt – tette hozzá – „míg a Nyugat szankciókkal és Ukrajna katonai támogatásával gyengítette Moszkvát, addig – bár több tárgyalási lehetőség volt – az európai országok állandóan a harc folytatására kényszerítették Ukrajnát és most is ezt teszik a katonai segítség növelésével”.

„Az okok és motivációk világosan láthatók... Európa már nagy háborúval számol. Az orosz oldal pedig a maga részéről arra utalgat, hogy az 2030-ban törhet ki... emiatt meglepő eredményekkel zárulhat a csúcs” – fejtegette a török lap főszerkesztője, aki hozzátette, reméli, hogy Ankara „a világbéke nevében küld jelzéseket”.

A potenciális NATO-orosz háborúról nemrég a Bloomberg is írt, azt a forgatókönyvet felvázolva, hogy egy „a balti országok területén megrendezett incidens” lehet a szikra. A hírügynökség idézte Gabrielius Landsbergis volt litván külügyminisztert, aki szerint Moszkva azzal provokálhatja ki a konfliktust, hogy litván területen megállítja az Oroszországból a Kalinyingrádi exklávé felé tartó vonatját (ennek áthaladását nemzetközi egyezmény szabályozza) és úgymond állampolgárai kimentése érdekében beküldi csapatait.

Erre jön válaszul a NATO 5., közös védelmi cikkelyének aktiválása. Viszont a Bloomberg szerint az Egyesült Államok, Donald Trump vezetése alatt megtagadja a beavatkozást.

Közben a közelgő NATO-csúcs előtt Trump megemlítette: „valószínűleg csinálok valami olyat, ami nagyon boldoggá teszi Törökországot”. A Reuters szerint a Fehér Ház már jelezte a Kongresszusnak, hogy jóváhagyja amerikai hajtóművek szállítását az ötödik generációs török harci géphez, a fejlesztés alatt álló KAAN-hoz. Kérdés, hogy ez elvezet-e ahhoz, hogy Ankara mégis hozzájusson a korszerű, amerikai F-35-ös gépekhez, ami nagy aggodalmat vált ki a szövetséges Görögországban és az egykori barát Izraelben, amely szerint a törökök „fenyegető magatartása” miatt elmérgesedett a viszony.

Ankara szerint viszont a fokozódó izraeli, görög és ciprusi együttműködés olyan, mintha geopolitikai értelemben „be akarnák keríteni” Törökországot.