„Súlyosbodik a geopolitikai helyzet, és az alkotmányunk teljesen más körülmények között íródott” – jelentette ki Gitanas Nauseda.

Bár az államfő hangsúlyozta: Vilnius egyelőre nem tervezi atomfegyverek tárolását Litvánia területén, a tilalom eltörlésével az ország többé nem lesz korlátozva ezen a téren, „amennyiben a jövőben változnának a körülmények”.

Mint mondta, csaknem minden parlamenti frakció egyetértett abban, hogy az alkotmány 137. cikke – amelynek értelmében tilos Litvánia területén tömegpusztító fegyvereket tárolni és külföldi katonai támaszpontot létrehozni – „elavult és idejétmúlt”, a vélemények pedig csupán abban tértek el, miként eszközöljék a szükséges változtatásokat az alkotmányban. Példaként idézte a Hajnal a Nyemanon ellenzéki párt javaslatát, amely szerint az ügyben népszavazást kell kiírni, ám hangsúlyozta, hogy ő maga ezt nem tartja szükségesnek.

Kiemelte, hogy gyakorlatilag Litvánia az egyetlen NATO-tagország, amely még mindig betartja az ilyen jellegű korlátozást.

„Igazán sajnálatos lenne, ha mi válnánk a NATO »gyenge láncszemévé«” – szögezte le.

Június elején a The Financial Times című londoni lap arról számolt be, hogy az Egyesült Államok fontolgatja nukleáris fegyvereknek további európai NATO-tagországokba telepítését, nem sokkal később pedig Robertas Kaunas litván védelmi miniszter azt közölte, hazája részt vesz az erről szóló megbeszéléseken, hozzátéve: az amerikai nukleáris fegyverek Litvániába telepítése kizárólag válság vagy háborús idők esetén jöhetne szóba.

Juozas Olekas, a litván parlament elnöke elmondta, hogy az alkotmányban szükséges változtatásokat az idei év végéig el tudják végezni.