Infostart.hu
eur:
367.72
usd:
317.32
bux:
146772.66
2026. szeptember 2. szerda Dorina, Rebeka
A Roszkozmosz Orosz Szövetségi Űrügynökség által közreadott képen felbocsátják a Szojuz-2.1a orosz hordozórakétával összekapcsolt Progressz MSZ-14 teherűrhajót a bajkonuri űrközpontból 2020. április 25-én. A Progressz több mint két tonna rakományt, köztük élelmiszert, vizet és üzemanyagot szállít a Föld körül keringő Nemzetközi Űrállomásra.
Nyitókép: MTI/EPA/Roszkozmosz

Megrongálódott a bajkonuri űrkikötő

Az orosz Roszkoszmosz űrügynökség közölte, hogy a Szojuz MSZ–28 űrhajó startjánál megrongálódott a kazahsztáni bajkonuri űrkikötő csütörtökön.

Az űrhajó egy orosz–amerikai legénységet vitt a Nemzetközi Űrállomásra. „Több elem károsodását is észleltük” a kilövőállomáson – írta a Roszkoszmosz a közösségi médiában, miután megvizsgálták a létesítményt. Az űrügynökség ugyanakkor közölte, hogy minden szükséges alkatrész rendelkezésre áll a javításhoz, és a kilövőállást „a lehető legrövidebb időn belül” helyreállítják.

A Szojuz MSZ–28 küldetés keretében két orosz, Szergej Kugy-Szvercsov és Szergej Mikajev, valamint az amerikai Christopher Williams, a NASA űrhajósa indult a Nemzetközi Űrállomásra (ISS) Bajkonurból. A Roszkoszmosz tájékoztatása szerint

az űrhajó a történteket követően sérülés nélkül dokkolt az ISS-en. Az űrhajósok a tervek szerint 242 napot töltenek majd az űrben, és 2026 július végén térnek vissza.

A nyolc hónapos misszió során több mint 40 tudományos kísérletet és két űrsétát terveznek. Az első űrséta célja egy olyan berendezés felszerelése lesz, amely a napkitörések előrejelzésére szolgál. A második űrséta során az űrhajósok karbantartják a Zarja (Pirkadat) orosz modult, és kicserélik az elhasználódott alkatrészeket.

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.09.03. csütörtök, 18:00
Kis Anna meteorológus, a földtudományok doktora, az ELTE Meteorológiai Tanszékének tudományos munkatársa
Szabó Péter éghajlatkutató, az ELTE Meteorológiai Tanszékének doktorandusza
Nagyon minimális emelkedéssel zárt az amerikai tőzsde

Nagyon minimális emelkedéssel zárt az amerikai tőzsde

Eséssel indították a szerdai kereskedést az ázsiai részvénypiacok, miután az olajárak újabb emelkedése felerősítette az inflációs félelmeket, és világszerte feljebb hajtotta az állampapírpiaci hozamokat. A befektetők attól tartanak, hogy az energiaellátás tartós zavarai és a magasabb olajárak lassíthatják az infláció mérséklődését, ezért a jegybankok a korábban vártnál tovább tarthatják szigorúan a monetáris kondíciókat. A kedvezőtlen hangulat már a keddi amerikai és európai kereskedésben is éreztette hatását, a ma reggeli ázsiai kereskedésben pedig az amerikai részvényindexek határidős jegyzései is lejjebb kerültek. Ázsiában a Nikkei és a Kospi is esett, a befektetők a közelgő japán kamatdöntésre, valamint a jen gyengülésére adott esetleges jegybanki válaszra is figyelnek. A Brent ára közben hordónként 96 dollár közelébe emelkedett. A tengerentúlon a nap végére a Dow 0,56 százalékkal, míg az S&P árfolyama 0,46, a Nasdaq-é pedig 0,45 százalékkal emelkedett.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×