Infostart.hu
eur:
377.84
usd:
320.45
bux:
126534.75
2026. március 2. hétfő Lujza
Izraeli harckocsizók a Gázai övezet határkerítésénél, Dél-Izraelben 2025. október 11-én. Az elõzõ napon az izraeli kormány jóváhagyta a Gázai övezetben fogva tartott izraeli túszok szabadon bocsátásáról és a palesztin övezetben végzett hadmûvelet befejezésérõl szóló megállapodást.
Nyitókép: Ariel Schalit

Németország fordulatot vett Gáza ügyében, és Izrael erre biztatja a többi államot is

Németország a múltból fakadóan is Izrael elkötelezett támogatója, a gázai offenzívát azonban elítélte. Ezt jelezte azzal is, hogy augusztusban felfüggesztette Tel-Aviv számára azoknak a fegyvereknek a szállítását, amelyeket a Gázai övezetben bevethet. Az „embargónak” most véget vetett.

Korábban mind a kancellár, mind a külügyminisztere elítélte Izrael gázai offenzíváját. Ennek nyomán jelentette be a kormány augusztus 8-án az említett korlátozást, amely ugyanakkor kizárólag azokra a fegyverekre vonatkozott, amelyeket Izrael a Gázai övezetben bevethet.

Berlin ugyanakkor nem csatlakozott azokhoz az államokhoz, amelyek Franciaországgal az élen sorra ismerték el az önálló palesztin államot.

Egy ilyen lépés csakis a folyamat végén, azaz a kétállami megoldást célzó tárgyalások sikeres befejezése után jöhet szóba, ezeket a tárgyalásokat azonban haladéktalanul meg kell kezdeni – hangzott az ezzel kapcsolatos német állásfoglalás.

Mindennek ellenére Benjamin Netanjahu izraeli kormányfő akkor azzal vádolta a német kormányt, hogy döntésével a Hamász palesztin terrorszervezetet „jutalmazta”.

Szeptember végén a német vezetők üdvözölték az amerikai elnök gázai béketervét. Friedrich Merz kancellár úgy értékelte, hogy a 20 pontból álló terv a legjobb esély a békére. Hangsúlyozta azt is, hogy Németország segítséget kíván nyújtani a megvalósításához.

Noha ezen a téren változás nem történt, Berlin három és fél hónappal később az Izraelnek történő fegyverexport korlátozásának feloldása mellett döntött. A kormányszóvivő ezt a közel-keleti helyzet „stabilizálódásával”, az Izrael és a Hamász között október 10-én érvénybe lépett tűzszünettel indokolta.

Az ARD közszolgálati médium ezzel összefüggésben idézte Johann Wadephul külügyminisztert, aki szerint

Németország „fenntartható tűzszünetet” feltételez.

Az ezzel kapcsolatos döntést a miniszter felelősségteljesnek és helyesnek nevezte.

A német intézkedésre válaszolva Gideon Saar izraeli külügyminiszter az X közösségi oldalon közzétett üzenetében méltatta a korlátozások feloldását. A miniszter arra kérte a többi kormányt, hogy Németország példáját követve hozzanak hasonló döntéseket.

A berlini módosítás várhatóan november 24-én lép érvénybe. A szóvivő szerint a kormány ezt követően a korábbi eseti felülvizsgálatot folytatja. Reagálni fog a további fejleményekre, ami az ARD szerint azt jelenti, hogy a fegyverszállítások engedélyezési gyakorlatát az izraeli hadsereg további, a Gázai övezetben és a megszállt Ciszjordániában végrehajtott lépéseitől teszi függővé.

A szóvivő hangsúlyozta, hogy Németország továbbra is közreműködni kíván a régió tartós békéjének megteremtésében, részt vesz a gázai lakosság ellátásában és az újjáépítési erőfeszítésekben.

Címlapról ajánljuk
Iráni háború: újabb nagy robbanások Teheránban, erősödnek a csapások, két nap után nem látszik a vége

Iráni háború: újabb nagy robbanások Teheránban, erősödnek a csapások, két nap után nem látszik a vége

Vasárnap este újra erős robbanások rázták meg Teheránt. Miközben Donald Trump szerint Irán már tárgyalna, az amerikai–izraeli légicsapások ereje fokozódik. Bár katonai vezetőinek többségét megölték, Ali Hamenei ajatollah is halott, Irán vasárnap mégis több száz rakétával és drónnal támadott meg egy sor országot. Lezárták a Hormuzi-szorost, a világ kőolaj-ütőerét, a világpiac reszket, és olajár-robbanástól tartanak. Az egész Közel-Keleten leállt a légi közlekedés – 4200 magyar rekedt például az Emirátusokban, amelyet súlyos iráni rakétacsapások értek. Ilyen volt az iráni háború második napja.

Orbán Viktor: letörjük Zelenszkij olajblokádját!

Nem engedjük, hogy ezer forintra emeljék a benzin árát, letörjük Zelenszkij olajblokádját – írta Orbán Viktor miniszterelnök vasárnap Facebook-oldalán a százhalombattai olajfinomítónál tartott „terepszemléről” készült videóhoz. Majd azt is kiposztolta: hétfőn bemutatják a bizonyítékokat a Barátság kőolajvezeték ukrajnai szakaszának állapotával kapcsolatban.
inforadio
ARÉNA
2026.03.02. hétfő, 18:00
Hortay Olivér
közgazdász, a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. Energia- és Klímapolitikai üzletág vezetője
Nem a Hormuzi-szoros a legnagyobb veszély: Irán máshol okozhat igazán pusztító csapást

Nem a Hormuzi-szoros a legnagyobb veszély: Irán máshol okozhat igazán pusztító csapást

A Közel-Keleten gyorsan eszkalálódó konfliktus középpontjába a Hormuzi-szoros került, amelyen a globális tengeri olaj- és LNG-kereskedelem mintegy ötöde halad át. Bár Teherán bejelentette a stratégiai átjáró lezárását, a valódi kockázat nem feltétlenül egy formális blokád: a térség olajmezői, finomítói és exporttermináljai az iráni rakéták és drónok hatósugarán belül találhatók. Az orosz-ukrán háborúból is ismerős, energetikai infrastruktúrát célzó támadások nemcsak átmeneti piaci pánikot, hanem tartós kínálati sokkot és 100 dollár feletti olajárat is eredményezhetnek.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×