Infostart.hu
eur:
357.38
usd:
307.13
bux:
129728.5
2026. május 25. hétfő Orbán
Izraeli harckocsizók a Gázai övezet határkerítésénél, Dél-Izraelben 2025. október 11-én. Az elõzõ napon az izraeli kormány jóváhagyta a Gázai övezetben fogva tartott izraeli túszok szabadon bocsátásáról és a palesztin övezetben végzett hadmûvelet befejezésérõl szóló megállapodást.
Nyitókép: Ariel Schalit

Németország fordulatot vett Gáza ügyében, és Izrael erre biztatja a többi államot is

Németország a múltból fakadóan is Izrael elkötelezett támogatója, a gázai offenzívát azonban elítélte. Ezt jelezte azzal is, hogy augusztusban felfüggesztette Tel-Aviv számára azoknak a fegyvereknek a szállítását, amelyeket a Gázai övezetben bevethet. Az „embargónak” most véget vetett.

Korábban mind a kancellár, mind a külügyminisztere elítélte Izrael gázai offenzíváját. Ennek nyomán jelentette be a kormány augusztus 8-án az említett korlátozást, amely ugyanakkor kizárólag azokra a fegyverekre vonatkozott, amelyeket Izrael a Gázai övezetben bevethet.

Berlin ugyanakkor nem csatlakozott azokhoz az államokhoz, amelyek Franciaországgal az élen sorra ismerték el az önálló palesztin államot.

Egy ilyen lépés csakis a folyamat végén, azaz a kétállami megoldást célzó tárgyalások sikeres befejezése után jöhet szóba, ezeket a tárgyalásokat azonban haladéktalanul meg kell kezdeni – hangzott az ezzel kapcsolatos német állásfoglalás.

Mindennek ellenére Benjamin Netanjahu izraeli kormányfő akkor azzal vádolta a német kormányt, hogy döntésével a Hamász palesztin terrorszervezetet „jutalmazta”.

Szeptember végén a német vezetők üdvözölték az amerikai elnök gázai béketervét. Friedrich Merz kancellár úgy értékelte, hogy a 20 pontból álló terv a legjobb esély a békére. Hangsúlyozta azt is, hogy Németország segítséget kíván nyújtani a megvalósításához.

Noha ezen a téren változás nem történt, Berlin három és fél hónappal később az Izraelnek történő fegyverexport korlátozásának feloldása mellett döntött. A kormányszóvivő ezt a közel-keleti helyzet „stabilizálódásával”, az Izrael és a Hamász között október 10-én érvénybe lépett tűzszünettel indokolta.

Az ARD közszolgálati médium ezzel összefüggésben idézte Johann Wadephul külügyminisztert, aki szerint

Németország „fenntartható tűzszünetet” feltételez.

Az ezzel kapcsolatos döntést a miniszter felelősségteljesnek és helyesnek nevezte.

A német intézkedésre válaszolva Gideon Saar izraeli külügyminiszter az X közösségi oldalon közzétett üzenetében méltatta a korlátozások feloldását. A miniszter arra kérte a többi kormányt, hogy Németország példáját követve hozzanak hasonló döntéseket.

A berlini módosítás várhatóan november 24-én lép érvénybe. A szóvivő szerint a kormány ezt követően a korábbi eseti felülvizsgálatot folytatja. Reagálni fog a további fejleményekre, ami az ARD szerint azt jelenti, hogy a fegyverszállítások engedélyezési gyakorlatát az izraeli hadsereg további, a Gázai övezetben és a megszállt Ciszjordániában végrehajtott lépéseitől teszi függővé.

A szóvivő hangsúlyozta, hogy Németország továbbra is közreműködni kíván a régió tartós békéjének megteremtésében, részt vesz a gázai lakosság ellátásában és az újjáépítési erőfeszítésekben.

Címlapról ajánljuk

Széles körű fizetéscsökkentést jelentett be Magyar Péter

Radikálisan csökken a miniszterelnök, a miniszterek, az országgyűlési képviselők, a polgármesterek, valamint az állami vállalatok vezetőinek fizetése – jelentette be Magyar Péter miniszterelnök.
inforadio
ARÉNA
2026.05.25. hétfő, 18:00
Zsidai Zoltán Roy
gasztronómiai szakember, a Zsidai-csoport tulajdonosa, ügyvezetője
Harapófogóban van az MNB – Kitart még a türelem?

Harapófogóban van az MNB – Kitart még a türelem?

Nagy dilemmában van a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa a keddi kamatdöntő ülés előtt. Egyrészt egyre inkább úgy tűnik, hogy tartós a forint választások után látott erősödése, az infláció pedig a jegybanki cél alatt van hónapok óta. Másrészt viszont a nemzetközi színtéren fokozódnak az inflációs kockázatok, a Hormuzi-szoros lassan három hónapja le van zárva, és nincs is kilátás a közel-keleti békére.Ráadásul a jegybankon egyre nagyobb a nyomás az exportáló vállalatok oldaláról is, akik rosszabbul járnak az erős forinttal. A keddi kamatdöntésen az lesz a fő kérdés, hogy a jelenlegi kedvező helyzet vagy a borús kilátások esnek erősebben a latba. A Portfolio által megkérdezett szakértők is megosztottak, a többség a 6,25%-os alapkamat tartására számít, de vannak olyanok, akik szerint beadja a derekát a Monetáris Tanács és csökkenti az irányadó rátát. Júniusra viszont a szakemberek többsége már egyértelműen kamatvágással számol.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×