Infostart.hu
eur:
376.88
usd:
316.21
bux:
129604.09
2026. február 9. hétfő Abigél, Alex
Izraeli harckocsizók a Gázai övezet határkerítésénél, Dél-Izraelben 2025. október 11-én. Az elõzõ napon az izraeli kormány jóváhagyta a Gázai övezetben fogva tartott izraeli túszok szabadon bocsátásáról és a palesztin övezetben végzett hadmûvelet befejezésérõl szóló megállapodást.
Nyitókép: Ariel Schalit

Németország fordulatot vett Gáza ügyében, és Izrael erre biztatja a többi államot is

Németország a múltból fakadóan is Izrael elkötelezett támogatója, a gázai offenzívát azonban elítélte. Ezt jelezte azzal is, hogy augusztusban felfüggesztette Tel-Aviv számára azoknak a fegyvereknek a szállítását, amelyeket a Gázai övezetben bevethet. Az „embargónak” most véget vetett.

Korábban mind a kancellár, mind a külügyminisztere elítélte Izrael gázai offenzíváját. Ennek nyomán jelentette be a kormány augusztus 8-án az említett korlátozást, amely ugyanakkor kizárólag azokra a fegyverekre vonatkozott, amelyeket Izrael a Gázai övezetben bevethet.

Berlin ugyanakkor nem csatlakozott azokhoz az államokhoz, amelyek Franciaországgal az élen sorra ismerték el az önálló palesztin államot.

Egy ilyen lépés csakis a folyamat végén, azaz a kétállami megoldást célzó tárgyalások sikeres befejezése után jöhet szóba, ezeket a tárgyalásokat azonban haladéktalanul meg kell kezdeni – hangzott az ezzel kapcsolatos német állásfoglalás.

Mindennek ellenére Benjamin Netanjahu izraeli kormányfő akkor azzal vádolta a német kormányt, hogy döntésével a Hamász palesztin terrorszervezetet „jutalmazta”.

Szeptember végén a német vezetők üdvözölték az amerikai elnök gázai béketervét. Friedrich Merz kancellár úgy értékelte, hogy a 20 pontból álló terv a legjobb esély a békére. Hangsúlyozta azt is, hogy Németország segítséget kíván nyújtani a megvalósításához.

Noha ezen a téren változás nem történt, Berlin három és fél hónappal később az Izraelnek történő fegyverexport korlátozásának feloldása mellett döntött. A kormányszóvivő ezt a közel-keleti helyzet „stabilizálódásával”, az Izrael és a Hamász között október 10-én érvénybe lépett tűzszünettel indokolta.

Az ARD közszolgálati médium ezzel összefüggésben idézte Johann Wadephul külügyminisztert, aki szerint

Németország „fenntartható tűzszünetet” feltételez.

Az ezzel kapcsolatos döntést a miniszter felelősségteljesnek és helyesnek nevezte.

A német intézkedésre válaszolva Gideon Saar izraeli külügyminiszter az X közösségi oldalon közzétett üzenetében méltatta a korlátozások feloldását. A miniszter arra kérte a többi kormányt, hogy Németország példáját követve hozzanak hasonló döntéseket.

A berlini módosítás várhatóan november 24-én lép érvénybe. A szóvivő szerint a kormány ezt követően a korábbi eseti felülvizsgálatot folytatja. Reagálni fog a további fejleményekre, ami az ARD szerint azt jelenti, hogy a fegyverszállítások engedélyezési gyakorlatát az izraeli hadsereg további, a Gázai övezetben és a megszállt Ciszjordániában végrehajtott lépéseitől teszi függővé.

A szóvivő hangsúlyozta, hogy Németország továbbra is közreműködni kíván a régió tartós békéjének megteremtésében, részt vesz a gázai lakosság ellátásában és az újjáépítési erőfeszítésekben.

Címlapról ajánljuk

Elemzők: Orbán Viktor kockázatos időszakra számít, a Tisza programjában nehezen megvalósítható pontok is vannak

Szombaton újabb háborúellenes gyűlést tartottak a Digitális Polgári Körök, ezúttal Szombathely volt a helyszín, ahol ismét beszédet mondott a miniszterelnök. Aznap Magyar Péter bemutatta a Tisza Párt Működő és emberséges Magyarország című programját. A kormányfő beszédét és az ellenzéki párt programismertetőjét Pálfalvi Milán, a Nézőpont Intézet elemzője, valamint Horn Gábor, a Republikon Alapítvány kuratóriumi elnöke értékelte.
inforadio
ARÉNA
2026.02.09. hétfő, 18:00
Salát Gergely
sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa
Fejet hajtanak az uniós vámok előtt, csak jussanak be a piacra

Fejet hajtanak az uniós vámok előtt, csak jussanak be a piacra

Az alig pár hete bejelentett, „minden kereskedelmi megállapodás anyjának” nevezett EU–India egyezmény egyik legérzékenyebb pontjának számított az ország acélexportját nehéz helyzetbe hozó európai karbonvámok kérdése. Az indiai kohók régebbi technológiával működnek, és bár bizonyára felmerült a modernizálás akár közös projekteken keresztül is, az ország egy ideig kénytelen lesz külön extraforrásokkal megtámogatni az iparágat.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×