Infostart.hu
eur:
386.13
usd:
331.88
bux:
120651.59
2026. január 15. csütörtök Lóránd, Lóránt
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter sajtótájékoztatót tart a Karmelita kolostorban 2025. november 5-én. Az e heti washingtoni magyar-amerikai csúcstalálkozó két fõ témája az ukrajnai béketeremtés, illetve a kétoldalú gazdasági és energetikai együttmûködés - jelentette ki Szijjártó Péter.
Nyitókép: Bodnár Boglárka

Itt az első konkrétum Washingtonból: atomügyben Szijjártó Péter és Marco Rubio megállapodást ír alá

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kormányközi nukleáris energetikai együttműködési megállapodást ír alá amerikai kollégájával, Marco Rubióval – közölte a tárcavezető Washingtonban magyar idő szerint péntek hajnalban.

A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető arról számolt be, hogy az elmúlt években Magyarországon folyamatosan beruházási rekordok dőltek, hatalmas gyárak épültek és épülnek, és a működésükhöz egyre több elektromos áramra van szükség, márpedig ezt az igényt hosszú távon megbízhatóan, stabilan, olcsón, a környezetet kímélő módon egyedül atomenergia révén lehet biztosítani.

„Ezért kulcskérdés Magyarország energiabiztonsága és a rezsicsökkentés eredményeinek megvédése szempontjából, hogy a nukleáris energiához kapcsolódó kapacitásokat növelni tudjuk. És ahhoz, hogy növelni tudjuk a nukleáris kapacitásokat, több nukleáris fűtőelemre van szükség” – húzta alá.

„Ezért a meglévő beszállítói kapcsolatok fenntartása mellett

a magyar energiatörténetben valaha először amerikai nukleáris fűtőelemeket is fogunk vásárolni.

Emellett fontos, hogy az elhasznált nukleáris fűtőelemeket biztonságosan tároljuk, hogy azok ne lehessenek ártalmasak a környezetre, az egészségre. Itt az elérhető legmodernebb amerikai technológiát vesszük meg, így lehetővé válik, hogy a paksi atomerőműből ki se kelljen hozni az elhasznált fűtőelemeket és ott lehessen őket biztonságosan tárolni” – tette hozzá.

Illetve kitért a kétoldalú együttműködésben a kis méretű moduláris reaktorokra (SMR) is, amelyek egy-egy nagyobb iparterület vagy város energiaellátását képesek majd fedezni.

„Ez a három terület, tehát nukleáris fűtőelemek, az elhasznált fűtőelemek megfelelő tárolása és a kis nukleáris erőművek. Erről a három kérdésről megállapodtunk,

és egy nagy kormányközi nukleáris energetikai együttműködési megállapodást írunk alá holnap Marco Rubio külügyminiszter kollégával” – emelte ki Szijjártó Péter magyar idő szerint péntek hajnalban, washingtoni idő szerint csütörtök éjjel.

„Ez egy teljesen új dimenzióval, egy nukleáris együttműködési dimenzióval bővíti a magyar-amerikai együttműködést. Ez az egyik legfontosabb megállapodás a holnapi napon” – mutatott rá.

Szijjártó Péter kitért a paksi bővítésre is, és emlékeztetett, hogy annak építését a Joe Biden elnök vezette előző amerikai kormányzat „politikai bosszú miatt” helyezte szankciós listára, ezért a munkálatok hónapokig álltak.

„Aztán idén nyáron a Trump-kormány levette a paksi építkezést a szankciós listáról. Ez a mentesség most decemberig hatályos.

Remélem, hogy a holnapi napon meg tudunk állapodni arról, vagy ígéretet kapunk arra, hogy a paksi bővítésre vonatkozó szankciós mentességet meghosszabbítja az amerikai kormány.

Erre jó reményünk van, hiszen ha már egyszer mentességet adtak, akkor miért ne adnának újra” – vélekedett.

Valamint újdonságnak nevezte, hogy amerikai vállalati részvétel is megjelent a paksi beruházásban, ugyanis a paksi építkezés digitalizálását egy három cégből álló nemzetközi konzorcium végzi, és ott a három cégből egy ausztrál és egy magyar mellett a harmadik az amerikai IBM.

„Tehát most már elmondhatjuk azt is, hogy

valódi amerikai vállalati részvétel is van a paksi új atomerőművi blokkok építésében”

– fogalmazott.

A miniszter végül hangsúlyozta, hogy a mai lesz a hatodik kétoldalú találkozó Orbán Viktor miniszterelnök és Donald Trump amerikai elnök között. Ennek kapcsán üdvözölte, hogy minden megváltozott a kétoldalú kapcsolatokban Donald Trump újbóli hivatalba lépése óta, hiszen Joe Biden politikai szankciókat léptetett életbe a magyar kormánnyal szemben, blokkolták a védelmi ipari együttműködést, kitették hazánkat a vízummentességi programból.

„Itt egy nagyon fontos kérdés lesz, ahol ezt a jó együttműködést, a jó kapcsolatot, a két vezető közötti barátságot kamatoztatni kell, az az, hogy ne korlátozza semmilyen jogi akadály a magyar energiaellátáshoz szükséges beszerzéseket. Magyarul fontos, hogy az amerikaiak mentességet adjanak Magyarországnak a szankciók alól a kőolaj- és a földgázbeszerzés esetében” – mondta.

„A helyzet az, hogyha az Oroszországból származó energiahordozók beszerzését ellehetetlenítik, akkor az veszélybe sodorja Magyarország energiaellátásának biztonságát, és mindenképpen drámai módon megemeli az energiaárakat Magyarországon. Mi azt szeretnénk, hogyha Magyarország energiaellátása biztos lábakon állna, és továbbra is a magyar emberek, a magyar családok fizetnék a legalacsonyabb rezsiköltségeket Európában” – összegzett.

Címlapról ajánljuk
Dánia: „alapvető nézeteltérések” vannak az Egyesült Államokkal, Donald Trump: „továbbra is célunk Grönland megszerzése”

Dánia: „alapvető nézeteltérések” vannak az Egyesült Államokkal, Donald Trump: „továbbra is célunk Grönland megszerzése”

„Alapvető nézeteltérések” vannak az Egyesült Államok és Dánia között Grönland jövőjéről, de folytatódnak a tárgyalások a vita rendezése érdekében – jelentette ki Lars Lokke Rasmussen dán külügyminiszter Washingtonban szerdán éjjel, miután Grönland külügyminiszterének oldalán tárgyalt J. D. Vance amerikai alelnökkel és Marco Rubio külügyminiszterrel. Az Egyesült Államoknak továbbra is célja a Grönland felletti ellenőrzés megszerzése – jelentette ki Donald Trump amerikai elnök a tárgyalások után.
inforadio
ARÉNA
2026.01.15. csütörtök, 18:00
Káel Csaba
a Müpa vezérigazgatója, filmügyi kormánybiztos
Új korszak kezdődik az Európai Unió egyik legszegényebb országában

Új korszak kezdődik az Európai Unió egyik legszegényebb országában

Bulgária 2026. január 1-jén az euróövezet 21. tagjává vált, tizenkilenc évvel az Európai Unióhoz való csatlakozása után. A BNP Paribas elemzése alapján az euró bevezetése csökkenti Bulgária finanszírozási kockázatát (megszűnik az euróban denominált adósságok árfolyamkockázata, illetve esnek az államkötvény-hozamok), valamint javítja a befektetői bizalmat és támogatja külföldi tőke beáramlását a balkáni országba. A bolgár gazdasági felzárkózást ugyanakkor továbbra is több tényező hátráltatja, mint például a tartós politikai instabilitás, a gyenge intézményi környezet (korrupció, alacsony beruházások), valamint az aggasztó demográfiai trendekből fakadó munkaerőhiány.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×