Infostart.hu
eur:
388.77
usd:
336.93
bux:
122537.07
2026. március 18. szerda Ede, Sándor
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter sajtótájékoztatót tart a Karmelita kolostorban 2025. november 5-én. Az e heti washingtoni magyar-amerikai csúcstalálkozó két fõ témája az ukrajnai béketeremtés, illetve a kétoldalú gazdasági és energetikai együttmûködés - jelentette ki Szijjártó Péter.
Nyitókép: Bodnár Boglárka

Itt az első konkrétum Washingtonból: atomügyben Szijjártó Péter és Marco Rubio megállapodást ír alá

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kormányközi nukleáris energetikai együttműködési megállapodást ír alá amerikai kollégájával, Marco Rubióval – közölte a tárcavezető Washingtonban magyar idő szerint péntek hajnalban.

A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető arról számolt be, hogy az elmúlt években Magyarországon folyamatosan beruházási rekordok dőltek, hatalmas gyárak épültek és épülnek, és a működésükhöz egyre több elektromos áramra van szükség, márpedig ezt az igényt hosszú távon megbízhatóan, stabilan, olcsón, a környezetet kímélő módon egyedül atomenergia révén lehet biztosítani.

„Ezért kulcskérdés Magyarország energiabiztonsága és a rezsicsökkentés eredményeinek megvédése szempontjából, hogy a nukleáris energiához kapcsolódó kapacitásokat növelni tudjuk. És ahhoz, hogy növelni tudjuk a nukleáris kapacitásokat, több nukleáris fűtőelemre van szükség” – húzta alá.

„Ezért a meglévő beszállítói kapcsolatok fenntartása mellett

a magyar energiatörténetben valaha először amerikai nukleáris fűtőelemeket is fogunk vásárolni.

Emellett fontos, hogy az elhasznált nukleáris fűtőelemeket biztonságosan tároljuk, hogy azok ne lehessenek ártalmasak a környezetre, az egészségre. Itt az elérhető legmodernebb amerikai technológiát vesszük meg, így lehetővé válik, hogy a paksi atomerőműből ki se kelljen hozni az elhasznált fűtőelemeket és ott lehessen őket biztonságosan tárolni” – tette hozzá.

Illetve kitért a kétoldalú együttműködésben a kis méretű moduláris reaktorokra (SMR) is, amelyek egy-egy nagyobb iparterület vagy város energiaellátását képesek majd fedezni.

„Ez a három terület, tehát nukleáris fűtőelemek, az elhasznált fűtőelemek megfelelő tárolása és a kis nukleáris erőművek. Erről a három kérdésről megállapodtunk,

és egy nagy kormányközi nukleáris energetikai együttműködési megállapodást írunk alá holnap Marco Rubio külügyminiszter kollégával” – emelte ki Szijjártó Péter magyar idő szerint péntek hajnalban, washingtoni idő szerint csütörtök éjjel.

„Ez egy teljesen új dimenzióval, egy nukleáris együttműködési dimenzióval bővíti a magyar-amerikai együttműködést. Ez az egyik legfontosabb megállapodás a holnapi napon” – mutatott rá.

Szijjártó Péter kitért a paksi bővítésre is, és emlékeztetett, hogy annak építését a Joe Biden elnök vezette előző amerikai kormányzat „politikai bosszú miatt” helyezte szankciós listára, ezért a munkálatok hónapokig álltak.

„Aztán idén nyáron a Trump-kormány levette a paksi építkezést a szankciós listáról. Ez a mentesség most decemberig hatályos.

Remélem, hogy a holnapi napon meg tudunk állapodni arról, vagy ígéretet kapunk arra, hogy a paksi bővítésre vonatkozó szankciós mentességet meghosszabbítja az amerikai kormány.

Erre jó reményünk van, hiszen ha már egyszer mentességet adtak, akkor miért ne adnának újra” – vélekedett.

Valamint újdonságnak nevezte, hogy amerikai vállalati részvétel is megjelent a paksi beruházásban, ugyanis a paksi építkezés digitalizálását egy három cégből álló nemzetközi konzorcium végzi, és ott a három cégből egy ausztrál és egy magyar mellett a harmadik az amerikai IBM.

„Tehát most már elmondhatjuk azt is, hogy

valódi amerikai vállalati részvétel is van a paksi új atomerőművi blokkok építésében”

– fogalmazott.

A miniszter végül hangsúlyozta, hogy a mai lesz a hatodik kétoldalú találkozó Orbán Viktor miniszterelnök és Donald Trump amerikai elnök között. Ennek kapcsán üdvözölte, hogy minden megváltozott a kétoldalú kapcsolatokban Donald Trump újbóli hivatalba lépése óta, hiszen Joe Biden politikai szankciókat léptetett életbe a magyar kormánnyal szemben, blokkolták a védelmi ipari együttműködést, kitették hazánkat a vízummentességi programból.

„Itt egy nagyon fontos kérdés lesz, ahol ezt a jó együttműködést, a jó kapcsolatot, a két vezető közötti barátságot kamatoztatni kell, az az, hogy ne korlátozza semmilyen jogi akadály a magyar energiaellátáshoz szükséges beszerzéseket. Magyarul fontos, hogy az amerikaiak mentességet adjanak Magyarországnak a szankciók alól a kőolaj- és a földgázbeszerzés esetében” – mondta.

„A helyzet az, hogyha az Oroszországból származó energiahordozók beszerzését ellehetetlenítik, akkor az veszélybe sodorja Magyarország energiaellátásának biztonságát, és mindenképpen drámai módon megemeli az energiaárakat Magyarországon. Mi azt szeretnénk, hogyha Magyarország energiaellátása biztos lábakon állna, és továbbra is a magyar emberek, a magyar családok fizetnék a legalacsonyabb rezsiköltségeket Európában” – összegzett.

Címlapról ajánljuk
Orbán Viktor Egerben: a következő ciklus végére 5 millió dolgozó ember teszi gazdagabbá és erősebbé Magyarországot

Orbán Viktor Egerben: a következő ciklus végére 5 millió dolgozó ember teszi gazdagabbá és erősebbé Magyarországot

Szükségünk van azokra a választások megnyerésére, akikkel szövetséget kötöttünk, de azokra is, akikkel még nem, hogy kívül tartsuk az országot a háborúból. Senki sem akar háborút, de nem akarni kevés. Ha nyomás van, tudni kell nemet mondani. Azt tanácsolom, olyan kormányt válasszanak, amely nemet tud mondani, ha a háború kérdéséről van szó – fogalmazott kampánykörútjának egri állomásán a Fidesz elnöke.
inforadio
ARÉNA
2026.03.18. szerda, 18:00
Rónai Sándor
a Demokratikus Koalíció országgyűlési képviselője, a párt képviselőjelöltje
Izrael több iráni vezetőt lebombázott, kétségbeejtő a helyzet a Hormuzi-szorosnál – Percről percre tudósításunk az iráni háborúról kedden

Izrael több iráni vezetőt lebombázott, kétségbeejtő a helyzet a Hormuzi-szorosnál – Percről percre tudósításunk az iráni háborúról kedden

Az izraeli hadsereg legfrissebb bejelentése szerint támadást indítottak a Baszidzs milicista alakulatok vezetője, Gholamreza Szolejmáni ellen Teheránban. Védelmi források szerint egy másik, szintén Iránban végrehajtott izraeli légicsapás az Iszlám Dzsihád vezetőjét, Akram al-Adzsúrit, valamint a szervezet más magas rangú tisztségviselőit vette célba. Németország külügyminisztere reagált Donald Trump elnök felvetésére, aki többször is beszélt arról a napokban, hogy szeretné, ha a NATO és távol-keleti országok biztosítanák a Hormuzi-szorost az iráni támadásokkal szemben. Az amerikai elnök hétfőn a Fehér Házban beszélt, többek között a közel-keleti háborúval kapcsolatban. Az elnök ismét felszólította a nemzetközi közösséget, hogy segítsen katonai erővel biztosítani a szabad hajózást a Hormuzi-szorosban, egyúttal pedig bírálta azokat az országokat, amelyek szerinte nem mutatnak kellő hajlandóságot a közreműködésre. Trump hétfőn bejelentette azt is, hogy az iráni háború miatt körülbelül egy hónappal el kívánja halasztani kínai látogatását. Az eredetileg március 31. és április 2. közé tervezett úton Hszi Csin-ping kínai elnökkel találkozott volna. Cikkünk folyamatosan frissül a közel-keleti háború hétfői fejleményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×