Infostart.hu
eur:
393.55
usd:
340.71
bux:
122107.32
2026. március 23. hétfő Emőke
A Miniszterelnöki Kommunikációs Fõosztály által közreadott képen az Orbán Viktor miniszterelnököt és a magyar kormányzati delegáció tagjait szállító konvoj útban Washington felé 2025. november 6-án. Orbán Viktor kormányfõ másnap Donald Trump amerikai elnökkel találkozik.
Nyitókép: MTI/Miniszterelnöki Kommunikációs Fõosztály/Kaiser Ákos

„Centire kiszámolt találkozó” – Elemző: Donald Trump spontán, de Orbán Viktort sem kell félteni

Aprólékosan előkészítették, másodpercre pontosan megtervezték a mai washingtoni magyar–amerikai csúcsot. Donald Trump és Orbán Viktor találkozóján szinte esély sincs a spontaneitásra – mondta az InfoRádióban Kiss Rajmund, a Mathias Corvinus Collegium Diplomáciai Műhelyének vezetője.

Egy ilyen szintű csúcstalálkozót természetesen miniszteri szintű egyeztetés előz meg, nagykövetek és államtitkárok bevonásával – mondta a pénteki Donald Trump–Orbán Viktor csúcsot illetően Kiss Rajmund, biztosra véve, hogy Marco Rubio, az Egyesült Államok külügyminisztere és Szijjártó Péter, Magyarország külgazdasági és külügyminisztere több alkalommal is egyeztetett, de vélhetően Takács Szabolcs washingtoni magyar nagykövet is folyamatos kapcsolatban állt az amerikai külügyminisztériummal, illetve a Fehér Házzal. Az egyeztetések köre igen változatos, ide értve mondjuk a logisztikai vagy biztonsági kérdéseket, de például feleségek részvétele esetén a női programokra is – mondta az MCC Diplomáciai Műhelyének vezetője. Megjegyezte: amikor ő korábban ázsiai országokba volt akkreditálva, akkor egy miniszteri vagy elnöki delegáció érkezésekor még a résztvevők ételallergiájára is rákérdeztek, nehogy gond legyen.

Ilyen eseményeknél minden apró részletet ki kell dolgozni, függetlenül attól, hogy a vezetők ismerik-e egymást. Tehát nem csak azt rögzítik, hánykor landol a miniszterelnök, a delegáció és a sajtó képviselőinek a repülőgépe, aztán ki melyik autóba ül – persze ez mind-mind a centire, illetve másodpercre kidolgozott része a programnak, de azért valamennyi rugalmasságot muszáj hagyni, mert mindig történhet valami, jó, ha van A, B és C terv – mondta.

Ami viszont a tartalmi tárgyalásokat illeti, egy ilyen csúcstalálkozón kicsi az esély a spontán témafelhozatalra. Ezeket a kérdéseket teljesen lefixálják, mielőtt sor kerülne a csúcsra, bár az is igaz, hogy Donald Trump ösztönös alkat, és persze a magyar miniszterelnököt sem kell félteni – fogalmazott Kiss Rajmund.

„Lehet, hogy (Trump) bedob egy témát, hogy »Viktor, mi a véleményed erről…?, vagy szerinted Putyin mint válaszolna akkor, ha…?«, de általában egy hagyományos kétoldalú csúcstalálkozót megelőzően a külügyminiszterek minden témát, de legalábbis annak kereteit előre leegyeztetnek” – fogalmazott a szakértő, megismételve: lehetnek vitás kérdések a tárgyaláson, de nagyon spontán téma szinte elképzelhetetlen.

Lehetnek olyan megállapodások is, amelyek már előre ki vannak dolgozva és szinte már csak a felek aláírására várnak – mondta. Ilyen lehet, hogy például milyen amerikai nagyvállalatok fognak a közeljövőben befektetni Magyarországon, amiről biztos, hogy a külügyminisztérium illetékesei, vagy maga a miniszter is többször tárgyalt, akár a vállalat vezetőivel is.

Kiss Rajmund szerint Orbán Viktor miniszterelnök egy olyan csomaggal, gazdasági programtervezettel érkezett Washingtonba, ami tovább erősítheti a stratégiai kétoldalú gazdasági, kereskedelmi, befektetési kapcsolatokat. Ebben ugyanakkor nagy kihívás is van, hiszen Donald Trump kampányjelszava a „Make America Great Again” (Tegyük Amerikát naggyá), és az elnöki törekvés nyomán az amerikai nagyvállatok sorra költöznek haza, miután adókedvezményt kapnak, ráadásul az energiaárak is kedvezőbbek a tengerentúlon, köszönhetően az unió elhibázott szankciós politikájának – jegyezte meg.

„Ennek tudatában főleg nagy érdem, hogy az amerikai vállalatok maradnak Magyarországon, a meglévő vállalatok továbbfejlesztenek és újabb vállalatok fognak befektetni és új munkahelyeket teremteni” – fogalmazott Kiss Rajmund.

A Fehér Házban tartott tárgyalásokra kevesen mehetnek be, nagyon korlátozott azok száma, akik beléphetnek az Ovális Irodába. Lehetséges, hogy csak Orbán Viktor miniszterelnökkel fog ott tárgyalni Donald Trump, de meglehet, hogy a külügyminiszter vagy egy-két másik miniszter is jelen lesz. Kiss Rajmund végül azt elmondta, hogy a pénteki csúcsot számon tartják az Egyesült Államokban, foglalkozik vele a helyi média, annál is inkább, hiszen Donald Trump még elnökjelöltként 106 alkalommal említette Orbán Viktort a kampányban.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Hortay Olivér: a gáz- és olajpiac még csak befelé megy az alagútba

Hortay Olivér: a gáz- és olajpiac még csak befelé megy az alagútba

Komolyabb válság jöhet, mint amilyen az 1970-es években volt. Nincsen azzal történelmi tapasztalatunk, hogy mi történik, ha tartósan és teljesen lezárják a Hormuzi-szorost, azzal pedig főleg nincsen, hogy akkor mi történik, ha a térség épített energetikai infrastruktúráját is széles körű támadások érik – miközben éppen ez zajlik.
inforadio
ARÉNA
2026.03.23. hétfő, 18:00
Varju László
a Demokratikus Koalíció országgyűlési képviselője, a párt képviselőjelöltje
Ketyeg az óra Trump fenyegetése után, Izrael a szárazföldi invázió előszobájában, globális válság fenyeget – Híreink az iráni háborúról hétfőn

Ketyeg az óra Trump fenyegetése után, Izrael a szárazföldi invázió előszobájában, globális válság fenyeget – Híreink az iráni háborúról hétfőn

Szakadatlanok a harcok a Közel-Keleten, sőt, Donald Trump szombat este súlyos ultimátumot adott Iránnak: ha 48 órán belül nem nyitják meg teljesen a Hormuzi-szorost, az Egyesült Államok az iszlám köztársaság erőműveit fogja "támadni és megsemmisíteni". Az iráni hadsereg válaszul közölte: készek határozatlan ideig lezárni a világkereskedelmi szempontból kulcsfontosságú hajózási útvonalat, az esetleges támadások pedig legitim célponttá tennék az amerikai bázisoknak otthont adó közel-keleti államok infrastruktúráját. Az izraeli haderő mindeközben felrobbantotta a Kászmije hidat Dél-Libanonban, a támadást a libanoni elnök az izraeli „szárazföldi invázió felvezetésének” nevezte. Hétfőn az elmúlt évtizedek legsúlyosabb energiaválságára figyelmeztetett Fatih Birol, a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) vezetője. Birol szerint a kialakult helyzet már most meghaladja az 1970-es évek két nagy olajválságának együttes hatását. Míg a hetvenes évek olajválságai során egyenként mintegy napi 5 millió hordónyi kínálat esett ki, addig jelenleg napi 11 millió hordó olaj tűnt el a piacról. Ez a kiesés "több mint a két nagy olajsokk együttvéve" - vélekedett Birol. Cikkünk folyamatosan frissül a közel-keleti konfliktus legutóbbi eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×