Infostart.hu
eur:
364.84
usd:
325.08
bux:
143674.95
2026. október 21. szerda Orsolya
Andrej Babis volt cseh miniszterelnök, a cseh ellenzéki Elégedetlen Polgárok Akciója (ANO) mozgalom elnöke prágai kampánygyûlésén 2025. szeptember 30-án. A parlamenti választásokat október 3-án és 4-én tartják Csehországban.
Nyitókép: MTI/EPA/Martin Divisek

Szeretné feléleszteni a visegrádi együttműködést az új cseh kormánykoalíció

Szorgalmazni fogja a visegrádi együttműködés felújítását az új cseh kormánykoalíció - derült ki a most alakuló új kormány programnyilatkozatának tervezetéből, amelyet hétfőn hoztak nyilvánosságra Prágában.

"Külpolitikánk fontos prioritása a Visegrádi csoport keretében megsérült kapcsolatok felújítása és megerősítése, amelyek a kölcsönös tiszteleten, a közös érdekeken és a hatékony regionális együttműködésen alapulnak" - olvasható a dokumentumban.

A Csehországot, Magyarországot, Lengyelországot és Szlovákiát magába foglaló csoport legmagasabb szintű politikai együttműködése az utóbbi években gyakorlatilag megbénult a négy ország eltérő Ukrajna-politikája miatt - írta a cseh sajtó.

A média emlékeztetett: míg Csehország és Lengyelország az orosz agresszió ellen harcoló Ukrajna legnagyobb támogatói közé tartoznak minden területen, és fegyvereket, hadianyagot is szállítanak Kijevnek, addig Magyarország és Szlovákia ez elől elzárkózik.

A Právo című független napilap hétfőn rámutatott: az új cseh kormány programnyilatkozatában nincs semmiféle "melegség" Ukrajna iránt, csak egy nagyon általános mondat, miszerint "támogatni fogjuk azokat a diplomáciai lépéseket, amelyek elvezetnének az Ukrajnában dúló háború befejezéséhez és a háború Európába való kiterjesztése kockázatainak eltávolításához".

Csehország továbbra is szoros kapcsolatokat kíván ápolni Izraellel, és szeretné megerősíteni "stratégiai kapcsolatait" az Egyesült Államokkal. A lap figyelemre méltónak tartja a nyilatkozat külpolitikai részének azon megállapítását, hogy Csehország "jó vagy legalábbis standard viszonyt kíván ápolni a többi kulcsfontosságú globális nagyhatalommal".

A programtervezet szerint a kormány meg kívánja erősíteni Csehország biztonságát, fejleszteni akarja a hadsereget és növelni fogja a hibrid fenyegetések elleni védelmet is.

A dokumentum másfelől egyértelműen leszögezi, hogy Csehország számára kulcsfontosságú az EU- és a NATO-tagság, amelyek megkérdőjelezhetetlenek. Az új kormány szerint "az öntudatos EU szuverén nemzetállamok közössége, amelyek ott működnek együtt, ahol annak van értelme, és ugyanakkor megtartják szabadságukat olyan kérdésekben, amelyek csak őket érintik".

"Országunk külpolitikai irányultsága egyértelmű" - szögezte le a kormánykoalíciós szerződés aláírása utáni sajtótájékoztatón kérdésre válaszolva Andrej Babis. Hangsúlyozta: a mostaniakhoz hasonló bírálatok korábbi miniszterelnöksége (2017-2021) idején is elhangzottak, de semmi sem történt, "és most sem fog". A kormányprogram tervezete szerint a cseh külpolitika "realista és pragmatikus" lesz. Andrej Babis hétfőn újságírók előtt megerősítette, hogy jövőbeni kormányfőként a külpolitikáért személyesen ő vállal felelősséget.

Címlapról ajánljuk
Kocsis Zoltán emlékkoncert november 6-án (x)
TÁMOGATOTT TARTALOM

Kocsis Zoltán emlékkoncert november 6-án (x)

A Nemzeti Filharmonikus Zenekar és a Nemzeti Énekkar november 6-án Johannes Brahms két megrendítő művével emlékezik egykori főzeneigazgatójára, a tíz éve elhunyt Kocsis Zoltánra a Müpában. A Vashegyi György vezényletével megvalósuló, megbékélést és reményt sugárzó hangversenyen Pasztircsák Polina és Julian Orlishausen énekli a szólókat.
inforadio
ARÉNA
2026.10.21. szerda, 18:00
Baán László
a Szépművészeti Múzeum és a Magyar Nemzeti Galéria főigazgatója
Matolcsy György bukása: a közpénz elveszített jellege és „a legnagyobb bankrablás”

Matolcsy György bukása: a közpénz elveszített jellege és „a legnagyobb bankrablás”

Őrizetbe vették Matolcsy György korábbi jegybankelnököt szerdán, akit gazdasági csalással és hamis magánokirat felhasználásával gyanúsítanak. Az ügy gyökerei 12 évvel korábbra nyúlnak vissza, amikor a Magyar Nemzeti Bank 266 milliárd forintnyi közvagyont helyezett el saját alapítványaiban, és ebből aztán egy közel 500 milliárdos befektetési birodalom épült fel, amelyet Magyar Péter miniszterelnök csak a „világ legnagyobb bankrablásaként” emleget a választási kampány óta. A kezdetben főként a közpénzek átláthatóságáról szóló politikai vitából mára olyan büntetőügy lett, amelyben a hatóságok százmilliárdos nagyságrendű vagyonvesztés körülményeit vizsgálják. Bemutatjuk, hogy pontosan miért kapcsolták le Orbán Viktor korábbi gazdasági miniszterét, egykori jegybankelnököt.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×