Infostart.hu
eur:
364.13
usd:
309.05
bux:
137279.35
2026. április 17. péntek Rudolf
Donald Trump amerikai elnök nyilatkozik a sajtó képviselõinek, miután Recep Tayyip Erdogan török, Abdel-Fattáh esz-Szíszi egyiptomi elnökkel, valamint Tamím bin Hamad Ál Száni katari emírrel közösen aláírta a gázai tûzszüneti megállapodást az izraeli és a Hamász palesztin iszlamista szervezet küldöttsége közötti béketárgyalás helyszínén, az egyiptomi Sarm es-Sejk nemzetközi konferencia-központjában 2025. október 13-án.
Nyitókép: MTI/EPA pool/Yoan Valat

Donald Trump törölné ezt a kifejezést a szótárból

Megállapodás született a Kínával folytatott vitában a ritkaföldfémek exportkorlátozásairól -mondta Donald Trump amerikai elnök az Air Force One fedélzetén újságíróknak. Közölte azt is, hogy a fentanillal összefüggésbe hozható kínai termékekre kivetett vámtarifákat azonnali hatállyal 20 százalékról 10 százalékra mérséklik, ami a teljes kínai importra kivetett átlagos vámtételt 57-ről 47 százalékra csökkenti.

Az amerikai elnök és Hszi Csin-ping kínai elnök csütörtöki, dél-koreai találkozóját követően Trump az exportkorlátozásokról azt mondta, "Az akadályokat elhárítottuk, és az egyezség egyelőre egy évre szól. Minden évben újratárgyaljuk". A megállapodás részleteit Trump nem ismertette, de hozzátette: "Remélhetőleg a ‘ritkaföldfém’ szó egy időre eltűnik a szótárunkból."

Trump a Busanban tartott megbeszélés után közölte: Kína és az Egyesült Államok együtt kíván dolgozni az orosz–ukrán háború befejezésén. "Hosszasan beszéltünk róla. Együtt fogunk dolgozni, hogy lássuk, elérhetünk-e valamit" – mondta Trump a Washingtonba tartó repülőúton újságíróknak.

Trump elmondta azt is, hogy bár korábban felmerült, Kína olajimportjának esetleges csökkentése Oroszországból nem volt napirenden: "Nem igazán beszéltünk az olajról, inkább arról, hogyan lehetne a háborút lezárni" - fogalmazott.

Hszi Csin-ping kínai elnöknek a Xinhua hírügynökségnek adott nyilatkozata szerint a kínai és amerikai gazdasági, kereskedelmi csapatok "mélyreható tárgyalásokat folytattak, és konszenzusra jutottak a problémák megoldásának módjáról". Hszi hangsúlyozta, hogy a gazdasági együttműködésnek a kétoldalú kapcsolatok "stabilizátorának és motorjának" kell maradnia, nem pedig konfliktusforrásnak.

Trump a gépen adott tájékoztatásában megerősítette, hogy 2025 áprilisában hivatalos látogatásra Kínába utazik, amit Hszi Csin-ping amerikai látogatása követ majd. "Ő is eljön majd – Floridába, Palm Beachre vagy Washingtonba" – idézte a dpa az amerikai elnököt.

A pekingi külügyminisztérium közleménye szerint a felek rendszeres kapcsolattartásról kötöttek megállapodást.

Peking és Washington együtt fog működni Ukrajnával kapcsolatban - erről is beszélt Donald Trump amerikai elnök csütörtökön az elnöki különgép fedélzetén,

a Hszi Csin-ping kínai államfővel folytatott megbeszélését követően.

"Sokat beszéltünk róla (Ukrajnáról); közösen dolgozunk majd rajta és meglátjuk, elérhetünk-e valamit; Hszi Csin-ping segíteni fog nekünk" - jelentette ki Trump újságíróknak, hozzátéve, hogy a megbeszélésen nem tértek ki a Tajvannal kapcsolatos ügyekre.

A két vezető Dél-Koreában, az Ázsiai-csendes-óceáni Gazdasági Együttműködés (APEC) alkalmával találkozott egymással.

Címlapról ajánljuk
Szakértő: Iránban sérül az Egyesült Államok nagyhatalmi imázsa, de ezzel nem szokott foglalkozni

Szakértő: Iránban sérül az Egyesült Államok nagyhatalmi imázsa, de ezzel nem szokott foglalkozni

Nem az Egyesült Államok terve szerint alakul az iráni konfliktus, ám ez nem feltétlenül jelenti, hogy kudarc lesz Washingtonnak – mondta az InfoRádió GeoTrendek című műsorában László Dávid, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány igazgatóhelyettese. Szerinte a hasonló katonai beavatkozástól sem megy el az USA kedve.

Nemzetközi jogász: így akadályozhatja meg a Tisza-kormány a kilépést a Nemzetközi Büntetőbíróságból

Bár Magyarország 2002 óta tagja a Nemzetközi Büntetőbíróságnak, az azóta eltelt időben nem hirdették ki itthon törvényben a hágai székhelyű bíróság alapszabályát, aminek a köztársasági elnök „immunitása volt az oka” – mondta az InfoRádióban Tóth Norbert nemzetközi jogász. Az NKE egyetemi docense részletesen elmagyarázta, hogyan lehetne visszafordítani az elvileg június 2-án záruló kilépési folyamatot, ha a jövendő Tisza-kormány ezt akarná.
inforadio
ARÉNA
2026.04.17. péntek, 18:00
Dobrowiecki Péter
Lengyelország-szakértő, az MCC Magyar-Német Intézet kutatási vezetője
Öt nappal a választás után: a Molra szegeződik a befektetők szeme

Öt nappal a választás után: a Molra szegeződik a befektetők szeme

Ma is az iráni háború friss fejleményei alakítják a hangulatot a világ tőzsdéin, a hazai piacon pedig még mindig a vasárnapi választás és annak következményei vannak a befektetők fókuszában. A nemzetközi piacokon a befektetők egyre inkább abban bíznak, hogy az Egyesült Államok és Irán között közeledés jöhet, ami enyhítheti a közel-keleti háború gazdasági kockázatait. Ami pedig eközben a hazai folyamatokat illeti: Magyar Péter tegnap bejelentette, hogy elvárja, hogy a Mol ne fizessen osztalékot az MCC-nek, ráadásul este az is kiderült, hogy a leendő miniszterelnök és Hernádi Zsolt tárgyalását követően a Mol vezetése harmadik negyedéves osztalékkifizetést fog javasolni a vállalat igazgatóságának.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×