Infostart.hu
eur:
388.32
usd:
335.02
bux:
120688.04
2026. március 3. kedd Kornélia
Az amerikai haditengerészet legújabb és egyben legnagyobb repülõgép-hordozója, a Gerald R. Ford elhagyja az Oslo-fjord öblöt 2025. szeptember 17-én. A hadihajó öt napot töltött a térségben, ezalatt több nemzetközi hadgyakorlatban vett részt.
Nyitókép: MTI/EPA/NTB/Lise Aserud

Amerika meglépte: bevetésre küldte a valaha épített legnagyobb hadihajót

Az Egyesült Államok példátlan mennyiségű katonai eszközt vont össze Venezuela körül – a térségbe csoportosított körülbelül egy tucat hadihajót most még kiegészíti egy repülőgép-hordozó és ennek kísérete is. Az egységek már most sem tétlenkednek.

Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter múlt héten elrendelte a USS Gerald R. Ford repülőgép-hordozó és kísérőhajói átvezénylését az Egyesült Államok Déli Parancsnokságának (USSOUTHCOM) felelősségi területére. A Pentagon pénteken közölte, hogy a döntés jelentősen növeli a Latin-Amerikában jelen lévő amerikai csapatok és repülőgépek számát.

Sean Parnell, a Pentagon szóvivője az X közösségi oldalon azt írta, hogy az Egyesült Államok Déli Parancsnokságának (USSOUTHCOM) felelősségi területén megerősített amerikai erőjelenlét fokozza az Egyesült Államok területének biztonságát. Emellett javítja az illegális szereplők és tevékenységek felderítésére, megfigyelésére és megzavarására irányuló képességet, amelyek a nyugati félteke biztonságát veszélyeztetik. Parnell nem közölt részleteket arról, hogy a hordozó mikor indul a térségbe.

A Newsweek kedden viszont már arról adott hírt, hogy a fent nevezett repülőgép-hordozó és harci köteléke Venezuela felé vette az irányt Horvátországból – számolt be a Portfolio. A USS Gerald R. Ford hivatalosan a „narkoterroristák” – vagyis drogcsempészek elleni katonai műveleteket támogatja majd, a legtöbb elemző azonban egyetért abban, hogy

néhány halászcsónak kilövéséhez a Venezuela mellett összevont katonai képesség már most is túlzás

– olvasható.

Lindsey Graham republikánus szenátor a napokban beszélt arról, hogy szerinte Donald Trump már döntött: el fogja távolítani Venezuela éléről az USA által illegitimnek tekintett Nicolas Maduro elnököt. Ezt maga az elnök nem erősítette meg, viszont többször is nyíltan kijelentette, szárazföldi csapást fontolgat Venezuela ellen.

Megjegyzendő, Lindsey Graham az egyik legbefolyásosabb republikánus szenátor, aki 2003 óta képviseli Dél-Karolinát a felsőházban. Jellemzően a „háborús héják” közé sorolják, aki agresszívebb nemzetközi politikát szeretne látni az Egyesült Államok részéről, pártolva a katonai beavatkozást az USA geopolitikai céljainak elérése végett.

A venezuelai elnök péntek este elítélte az amerikai csapatok mozgósítását a Karib-tenger térségében; azt vetette az Egyesült Államok szemére, hogy „kitalált egy háborút” a latin-amerikai ország ellen. Televíziós beszédében Nicolás Maduro kijelentette, Washington „közönséges, bűnös és teljes mértékben hazug” narratívát talált ki hazája ellen, ahol, mint hangsúlyozta, nem foglalkoznak kokacserje termesztésével és nem állítanak elő kokaint. Hozzátette, hogy Caracas sikeresen fel fogja számolni a szomszédos Kolumbia kábítószer-kereskedelmének alig mintegy öt százalékát kitevő, Venezuelába áramló részét.

Az amerikai hadsereg szeptember eleje óta – múlt hét péntekig – közel 10 támadást hajtott végre a Dél- és Közép-Amerikához közeli nemzetközi vizeken feltételezett kábítószer-csempész hajók ellen. A célpontok többsége venezuelai illetőségű volt.

A latin-amerikai ország védelmi minisztere, Vladimir Padrino López szintén

elítélte az amerikai erők tevékenységét a térségben, amit „az utóbbi száz év legnagyobb fenyegetésének” nevezett.

A tárcavezető mindazonáltal hangsúlyozta: Caracas nem kíván konfliktusba bonyolódni. „Békét akarunk” – szögezte le. Maduro korábban azt is Washington szemére vetette, hogy a műveletekkel burkoltan a venezuelai kormányzat megdöntésére törekszik.

Kolumbia elleni intézkedések

Donald Trump október 19-én közölte, hogy az Egyesült Államok leállít minden segítségnyújtást Kolumbia számára a folytatódó kábítószer-előállítás miatt. Az amerikai elnök Gustavo Pedro kolumbiai államfőt „illegális kábítószerfőnöknek” nevezte, és őt tette felelőssé a dél-amerikai országban továbbra is széles körben végzett drogelőállítás miatt.

„Kolumbiában ez vált messze a legnagyobb üzletággá, és Petro semmit nem tesz a megállítására az Amerikai Egyesült Államokból érkező nagy kifizetések és támogatások ellenére” – fogalmazott Donald Trump, és felszólította Gustavo Petrót, hogy intézkedjen, ellenkező esetben az Egyesült Államok beavatkozhat, „és azt nem fogja szépen elvégezni”.

Néhány nappal később Scott Bessent amerikai pénzügyminiszter jelezte, az Egyesült Államok szankcióval sújtotta Gustavo Petro kolumbiai elnököt és több közeli családtagját a dél-amerikai országban zajló kábítószer-előállítás miatt. Az intézkedés érinti az államfőn kívül feleségét, fiát, valamint kiterjed Kolumbia belügyminiszterére, Armando Alberto Benedettire.

Címlapról ajánljuk
Elemző: 700 forintos benzinár is jöhet az iráni háború miatt

Elemző: 700 forintos benzinár is jöhet az iráni háború miatt

Az iráni háborús helyzet hatására emelkedésnek indult a nyersolaj és a földgáz ára. Ha a konfliktus elhúzódik, akkor tartósan magas maradhat az árszint. Ez a tényező, valamint a forint gyengülése és a dollár erősödése azt okozhatja, hogy itthon jelentősen emelkedhetnek a következő hetekben az üzemanyagárak – mondta az InfoRádióban Mohos Kristóf, a Portfolio elemzője.

Ezt a levelet kapta Ursula von der Leyen Orbán Viktortól

A mai napon felszólítottam Ursula von der Leyent, hogy szerezzen érvényt az EU-Ukrajna társulási megállapodásnak, amely előírja a Magyarországnak járó olajszállítmányok továbbítását – írja közösségi Oldalán Orbán Viktor.
inforadio
ARÉNA
2026.03.04. szerda, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
Egyre csúnyább, ami a tőzsdéken történik, masszív esés

Egyre csúnyább, ami a tőzsdéken történik, masszív esés

A tegnapi csúnya mínuszok után ma begyorsult az esés a tőzsdéken, miközben a befektetők továbbra is az iráni háború fejleményeit figyelik. Az ázsiai tőzsdék tovább estek miután Irán közölte, hogy lezárta a Hormuzi-szorost, a világ egy legforgalmasabb tengeri olajszállítási útvonalát, amelyen normális esetben napi 14 millió hordó kel át. Az események hatására az olajárak tovább emelkedtek, a gázár elszállt, a tőzsdék pedig jelentősen esnek, Európában 3-4 százalékos, az USA-ban pedig durván 1-1,5 százalékos mínuszokat lehet látni az indexek szintjén. A magyar piac is nagyot esett, itthon az OTP vezeti a lejtmenetet.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×