Infostart.hu
eur:
364.12
usd:
313.97
bux:
150756.81
2026. szeptember 11. péntek Teodóra
Ukrán katonák Pokrovszk körzetében, a fronton.
Nyitókép: X / Azov Army

Az ukránok is elismerték az orosz csapatok betörését

Mintegy kétszáz orosz katonának sikerült behatolnia a hónapok óta hevesen ostromlott Pokrovszk város területére - ismerte el az ukrán vezérkar a Facebookon.

Az ukrán hadvezetés beszámolója szerint az orosz katonák kisebb gyalogsági csapatokba szerveződve és az ukrán állások megkerülésével jutottak be a városba, ahol most megvetették a lábukat, és ádáz harcokat vívnak az ukrán erőkkel.

Mindkét fél harci drónokat is bevet a "nagyfokú dinamikával és intenzitással" folyó városi harcban, miközben az orosz csapatok harckocsikkal és lövészpáncélosokkal igyekeznek áttörni a külső védelmi vonalakat.

Az ukrán vezérkar ugyanakkor ellentmondott az orosz közléseknek, miszerint teljesen bekerítették volna az ukrán erőket Pokrovszkban. Az ukrán fél emellett azt állította, hogy sikerült visszafoglalniuk nagyobb területeket a város körül, stabilizálva ezzel a helyzetet.

Valerij Geraszimov, az orosz fegyveres erők vezérkari főnöke vasárnap arról tett jelentést Vlagyimir Putyin elnöknek, hogy az orosz hadsereg a donyecki régióban Pokrovszk (oroszul: Krasznoarmejszk) és Mirnohrad (Dimitrov) környékén 5500, Kupjanszkban pedig mintegy ötezer ukrán katonát kerített be

Címlapról ajánljuk
Budapesten a világ szeme: Tajti-Márton Anita magyar érmeket vár az este kezdődő atlétikai Világdöntőben

Budapesten a világ szeme: Tajti-Márton Anita magyar érmeket vár az este kezdődő atlétikai Világdöntőben

Péntek este kezdődik a háromnapos, naponta háromórás atlétikai Világdöntő Budapesten, amelyre a legnagyobb világsztárok is eljönnek. A versenyen kiemelkedő eredményt remél az Európa-bajnok kalapácsvető Halász Bencétől a magyar szövetség új elnöke, Tajti-Márton Anita. Az elnök az InfoRádióban beszélt a Világdöntőről, és az esélyekről.

Somkuti Bálint: szeptember 11. után vett óriási fordulatot az amerikai külpolitika

2001. szeptember 11. nem csupán egy 3000 halálos áldozattal járó terrortámadás időpontja: innentől vett olyan új irányt az amerikai érdekérvényesítés a külpolitikában, amilyet ma is látunk – mondta Somkuti Bálint biztonságpolitikai szakértő az InfoRádióban, hozzátéve: ez felszínre hozta a nyugati világon belülli törésvonalakat is.
Az amerikai stratégia kisiklatása

Az amerikai stratégia kisiklatása

Az elmúlt negyedszázad jó részében a „terrorellenes háború” volt az amerikai kül- és védelempolitika vezérfonala. Ez lélektanilag érthető, stratégiailag azonban végzetes hibának bizonyulhat. A 2001. szeptember 11-i terrorakció okozta nemzeti trauma egyedül Pearl Harbor hatásához hasonlítható, de még annál is drámaibb változatban: a támadás az Egyesült Államok végképp sebezhetetlennek hitt kontinentális területét, annak is a jelképes szívét érte, közel 3000 fős nem katonai, hanem civil áldozattal. Az azonnali kemény válaszcsapás borítékolható volt, ahogy a felelősök mind egy szálig történő „levadászása” is. Az amerikai nemzetbiztonsági doktrína és hadigépezet totális és tartós átprogramozása viszont meglepetésként ért mindenkit. Olyan stratégiai fókuszvesztés történt, aminek a teljes súlyát csak manapság – Iránnal szemben, Kínával és Oroszországgal a láthatáron – kezdjük felmérni.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×