A szabadságvesztés kezdetének időpontját és helyszínét hétfőn ismertette a korrupciós ügyekkel foglalkozó országos pénzügyi ügyészség a volt államfővel. Az idézést követően sem ő, sem ügyvédei nem kívánták kommentálni a végrehajtás részleteit.

Nicolas Sarkozyt szeptember 25-én ítélte öt év börtönbüntetésre a párizsi büntetőbíróság bűnszövetségben való részvételért a 2007-es győztes elnökválasztási kampánya törvénytelen líbiai finanszírozásának gyanúja miatt indított perben.

Bár az ítélet elsőfokú, a bíróság - olyan "kivételesen súlyos tényekre" hivatkozva, amelyek "megingathatják az állampolgárok bizalmát a képviselőikben" - úgynevezett halasztott letartóztatási parancsot adott ki az exelnök ellen. A büntetés ideiglenes végrehajtást von maga után, ami azt jelenti, hogy bár Sarkozy fellebbezett az ítélet ellen, az nem bír halasztó jelleggel.

A korrupcióellenes hivatal tízévi nyomozás után 13 embert gyanúsított meg a bűnszövetségben való részvétellel, köztük több volt kormánytagot. A bíróság első fokon hat embert felmentett, és a volt elnök mellett két másik vádlottat ítélt börtönbüntetésre, akiknek már az ítélethirdetés napján meg kellett kezdeniük a szabadságvesztésük letöltését. Nicolas Sarkozy - aki mindig eleget tett a bírósági idézéseknek - a börtönbe vonulása előtt haladékot kapott szakmai ügyeinek rendezésére.

Amint megkezdte a büntetése letöltését, korára való tekintettel Nicolas Sarkozy azonnal kérvényezheti a fellebbviteli bíróságtól a szabadlábra helyezését. A kérelem elbírálására legfeljebb két hónap áll a bíróság rendelkezésére, kedvező döntés esetén Sarkozy a karácsonyi ünnep előtt szabadulhat. Elutasítás esetén a 70 éves exelnök újabb kérelmet nyújthat be.

A líbiai perben elítélt hét vádlott, valamint az ügyészség is fellebbezett az ítélet ellen. A fellebbviteli pert márciusban tartják.

A Le Figaro című napilap beszámolója szerint Nicolas Sarkozy szerda este mintegy száz volt munkatársát, köztük az elnöki hivatal jelenlegi vezetőjét, Emmanuel Moulint "búcsúfogadáson" látta vendégül.

A korábbi elnököt azzal vádolták, hogy megállapodott Moammer el-Kadhafi néhai líbiai vezetővel arról, hogy utóbbi az elnökválasztási kampányához törvénytelen módon pénzügyi támogatást ad. A bíróság kimondta, hogy az exelnök bűnszövetségben való részvétel miatt vétkes, mert "hagyta, hogy egykori közvetlen munkatársai, politikai támogatói és a közvetítők pénzügyi támogatást szerezzenek a líbiai rezsimtől", elvileg a 2007-es győztes elnökválasztási kampány finanszírozásához, mégpedig több millió eurós összegben. A bíróság ugyanakkor nem találta bűnösnek a volt elnököt a közpénzzel való visszaélés, a passzív korrupció és a törvénytelen kampányfinanszírozás vádpontjaiban. A nyomozás ugyanis azt nem tudta bebizonyítani, hogy "a Líbiából érkezett pénzt" ténylegesen Nicolas Sarkozy elnökválasztási kampányára fordították - hangsúlyozta a bíróság.

A francia jogban azonban a szándék és az előkészület is elegendő a bűnszövetség bűncselekményének minősítéséhez, még akkor is, ha a kitűzött cél nem valósult meg.

A jobboldal részéről az ideiglenes végrehajtás heves közéleti vitát váltott ki, azaz az, hogy a volt államfőnek a fellebbezés ellenére börtönbe kell vonulnia. Nicolas Sarkozy az első exelnök, akivel ez megtörténik. A francia sajtóban megkérdezett igazságügyi szakértők ugyanakkor arra emlékeztettek, hogy az ideiglenes végrehajtást az ítéletek 86 százalékában elrendeli az elsőfokú bíróság, ha a büntetési tétel legalább öt év szabadságvesztés, egyébként pedig az ítéletek csaknem hatvan százalékában. A felmérések szerint a franciák 61 százaléka igazságosnak tartja azt, hogy az ideiglenes végrehajtást Sarkozy esetében is elrendelte a bíróság.