"Mindenki egyetért abban, hogy a költségvetési hiánycélt 5 százalék alá kell vinni (...), vagyis 2026-ra 4,7 és 5 százalék között kell lennie" - tette hozzá az ügyvivő kormányfő szerdán elmondott rövid nyilatkozatában.

Franciaország GDP-arányosan 4,7 százalékos deficittel számolt jövőre.

Sébastien Lecornu azelőtt nyilatkozott, hogy fogadta a szocialisták képviselőit, akik egy baloldali miniszterelnök kinevezését és a 2023-ban kihirdetett nyugdíjreform felfüggesztését követelik a kormány támogatásáért cserébe. Ez viszont a kormányt eddig támogató jobbközép Köztársaságiaknak és a centrista Horizontok nevű pártnak mindeddig "vörös vonalat" jelentett.

A szeptember 9-én kinevezett kormányfő alig 14 órával azután jelentette be hétfő reggel a lemondását, hogy megalakította az új kormányt. Az 1958-ban kezdődött V. köztársaság történetében ő a legrövidebb ideig hivatalban maradt miniszterelnök.

Lemondásakor Lecornu arra hivatkozott, hogy a pártok különböző követelései miatt "már nem teljesülnek a feltételek" ahhoz, hogy posztján maradjon. A döntés példátlan politikai válságba sodorta Franciaországot, és kiélezte a befektetők aggodalmait az ország politikai és költségvetési helyzetével kapcsolatban.

Emmanuel Macron államfő megbízta hétfőn az e pillanatban ügyvivőként tevékenykedő miniszterelnököt, hogy tegyen egy utolsó kísérletet, és "szerda estig folytasson tárgyalásokat az ország érdekében egy cselekvési és stabilitási platform létrehozásáról", azaz a kormánykoalíció egyben tartásáról.

A köztársasági elnök környezete jelezte, hogy Emmanuel Macron "kész vállalni a felelősséget" abban az esetben, ha Sébastien Lecornu újabb kudarcot vall a tárgyalásokon. Miután a lemondás lehetőségét Emmanuel Macron korábban kizárta, elemzők szerint ezzel azt üzente, hogy nem zárja ki előrehozott választás kiírását.

A tavaly nyári előrehozott választások nyomán a Nemzetgyűlés háromosztatúvá vált 11 frakcióval, és egyik párt sem tudott abszolút többséget szervezni maga köré. Az elnöki tábor, a centristák és a jobbközép Köztársaságiak támogatták a kisebbségi kormányt, a másik két tábor, a választásokon élen végzett, s a miniszterelnöki széket azóta is követelő baloldali pártok és a Marine Le Pen által fémjeleztett szuverenista jobboldali Nemzeti Tömörülés pedig ellenzékben politizál.

A felmérések azt mutatják, hogy ha vasárnap rendeznének választásokat, az erőviszonyok nem változnának jelentős mértékben, s egyetlen tömb sem tudná megszerezni az abszolút többséget.

Lecornu - aki a harmadik miniszterelnök a 2024 nyarán tartott előrehozott választások óta és az ötödik Emmanuel Macron 2022-es újraválasztása óta - kedden a kormányt eddig támogató pártokkal egyeztetett, szerdán a szocialistákat, a Zöldeket és a kommunistákat fogadja.

Sébastien Lecornu szerda este televíziós interjút ad, miután ismertette az államfővel a tárgyalások eredményeit.

A radikális baloldali Engedetlen Franciaország nem vesz részt az egyeztetéseken, míg a Nemzeti Tömörülés vezetője, Jordan Bardella és frakcióvezetője, Marine Le Pen nem fogadták el a miniszterelnök meghívását.

Marine Le Pen szerdán jelezte, hogy a pártja minden új kormányt meg fog buktatni a Nemzetgyűlésben, és ismételten azt javasolta Emmanuel Macronnak, hogy írjon ki előhozott választásokat vagy pedig mondjon le.

"Mindent megakadályozok. Most már elég volt. Túl sokáig tartott a móka" - fogalmazott. A Nemzetgyűlés "feloszlatását várom vagy (elnöki) lemondást, az is megfelelne nekem" - tette hozzá.

Ezzel egyidőben az Engedetlen Franciaország képviselőházi vezetője, Mathilde Panot is jelezte, hogy a frakciója "megbuktat minden olyan kormányt, amely folytatja a macroni politikát". Ez azt jelenti, hogy a radikális baloldal egy szocialista vezetésű vagy támogatású kormánynak sem adna bizalmat, amennyiben Emmanuel Macron marad az államfő.

A nyomás hétfő óta egyre nagyobb Emmanuel Macronon, miután a hozzá legközelebb álló politikusok is nyíltan bírálják a politikai döntéseit. Egyik volt miniszterelnöke, a Horizontokat vezető Édouard Philippe (2017-2020) pedig kedden "rendezett" és "méltóságteljes" lemondásra szólította fel Emmanuel Macront néhány hónapon belül, "miután a költségvetést elfogadta" a parlament.

Az Odoxa-Backbone közvéleménykutató intézet felmérése szerint, amelyet a Le Figaro című napilap számára készített hétfőn, a franciák 57 százaléka "teljes mértékben felelősnek" tartja a köztársasági elnököt a miniszterelnöke lemondásáért, és 70 százalékuk támogatná az elnök lemondását is.