Négy éve vették át a hatalmat a tálibok az Afganisztánból 20 év után távozó amerikai és szövetséges NATO-erőktől. Az ország a humanitárius katasztrófa szélén inog, és most annak, hogy a tálib vezetés betiltotta a telekommunikációs csatornákat, így az internetet is, súlyos következményei lehetnek.

„Ahogy azt már 2021-ben is látni lehetett, a rendszer fokozatosan kezdett bekeményedni, és egyre-másra jelentek meg a különböző társadalmi csoportokra nézve diszkriminatív szabályozások, eljárások” – mondta az InfoRádióban Novák-Varró Virág, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanársegédje. Hozzátette, az ország nemzetközi kapcsolatai is eltűntek a tálibok hatalomátvételét követően.

Ezt a terhet Afganisztán ma is cipeli, ami a mostani humanitárius katasztrófában csúcsosodott ki, hiszen

a 40-43 milliós lakosság több mint 35 százaléka éhezik.

A tálib vezetés e hét elejére gyakorlatilag megszüntette a telekommunikációs szolgáltatásokat az országban, így az internet is elérhetetlenné vált. Az NKE tanársegédje szerint a légi közlekedéssel is gondok vannak, ami nehezíti az ENSZ és a segélyszervezetek munkáját. Mint ismert, augusztusban egy 6-os erősségű földrengés rázta meg az országot, és a kommunikáció hiánya akadályozza a lakosságnak szánt segélyek eljuttatását.

De azok is nagyon nehéz helyzetbe kerültek így, akik a tálibok által bevezetett szabályozások miatt a perifériára szorultak, hiszen eddig legalább az internet nyitva tartott számukra lehetőségeket. Például a nők többé nem járhatnak iskolába 12 éves koruk után, online viszont eddig tovább zajlott az oktatásuk külföldi önkéntesek, NGO-k által.

A nők emellett a munkaerőpiacról is kiszorultak, de az internet segítségével eddig értékesíteni tudták az otthon készített népművészeti alkotásaikat, most viszont ez a lehetőség is megszűnt, amelynek beláthatatlan következményei lehetnek rájuk nézve.