Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.37
bux:
0
2025. december 26. péntek István
Vlagyimir Putyin orosz elnök felkeresi a Zapad-2025 fedőnevű orosz-fehérorosz hadgyakorlat színhelyét a Nyizsnyij Novgorod-i terüeleten fekvő Mulino gyakorlóterén a manőverek utosló napján, 2025. szeptember 16-án.
Nyitókép: MTI/EPA/Szputnyik/Orosz elnöki sajtószolgálat/Valerij Sarifulin

Vlagyimir Putyin: Európa újjászületését a nemzeti erők hozhatják el

Az orosz elnök egyebek mellett arról is beszélt, hogy a terv szerint zajlik a biztonsági zóna létrehozása az orosz határok mentén, illetve hogy Európa a felelős azért, hogy nem sikerült leállítani a harci cselekményeket Ukrajnában.

Oroszország válasza Európa militarizálódására nagyon meggyőző lesz - jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök csütörtökön Szocsiban, a Valdaj nemzetközi vitaklub tanácskozásán.

"Gondolom, senkiben sincs kétely afelől, hogy Oroszország válaszlépései nem fognak sokáig váratni magukra. A fenyegetésekre adott válasz, finoman szólva, nagyon meggyőző lesz. Pontosan válaszról van szó. Mi magunk soha nem kezdeményeztünk katonai konfrontációt" - mondta.

Ostobaságnak nevezte azt az európai elit által gyakran megismételt állítást, miszerint Oroszország megtámadhatja a NATO-t. Egyebek között emlékeztetett rá, hogy a Szovjetunió és Oroszország két alkalommal jelezte készségét a NATO-ba való belépésre, majd Bill Clinton amerikai elnök (1993-2001) egyik moszkvai látogatása során, de ezt mindkét alkalommal visszautasították.

Európát tette felelőssé azért, mert nem sikerült leállítani a harci cselekményeket Ukrajnában.

"Sajnos eddig nem sikerült leállítani a harci cselekményeket. De a felelősség ezért (…) elsősorban Európát terheli, amely folyamatosan eszkalálja a konfliktust. És véleményem szerint ma más cél nem figyelhető meg ott" - mondta Putyin.

"Nyugodjanak meg, aludjanak nyugodtan, foglalkozzanak végre a saját problémáikkal. Nézzék meg, mi történik az európai városok utcáin" - mondta Putyin, a nyugati elitekhez intézve szavait.

"Ha valakinek mégis kedve támadna megmérkőzni velünk katonai téren, akkor, ahogy nálunk mondják, "aki akar, az tegye, próbálja meg"

- hangoztatta a fórumon egyebek között.

Azt is mondta, hogy magabiztosan halad előre az orosz hadsereg gyakorlatilag a harci érintkezés egész vonalán, mindenhol megőrizve a stratégiai kezdeményezést. Putyin szerint terv szerint halad a biztonsági zóna létrehozása az orosz határok mentén. Közölte, hogy Vovcsanszk elfoglalása a harkivi régióban csak idő kérdése, s hogy az orosz erők behatoltak Krasznoarmejszkba (ukránul: Pokrovszk), Kosztantyinivkába és Szivetszkbe, és Kupjanszk kétharmadát ellenőrzésük alá vonták.

Azt hangoztatta, hogy az ukrán fegyveres erők veszteségei - amelyek csupán szeptemberben 44 700-at tettek ki - meghaladják a személyi állomány pótlásának lehetőségeit, a dezertőrök száma 150 ezer. Úgy vélekedett, hogy a veszteségeket figyelembe véve Kijev jobban tenné, ha elgondolkodna a tárgyalások megkezdésén.

Meglátása szerint

a biztonság oszthatatlan, amely csak kollektív útkeresés eredményeként születhet meg.

"Fontos megérteni, hogy ez valóban közös, oszthatatlan ügy, amely minden ország és nép közös munkáját igényli. Minden kultúrának és civilizációnak hozzá kell járulnia ehhez, mert, ismétlem, külön-külön senki sem tudja a helyes választ. Az csak közös, konstruktív keresés során születhet meg" - mondta. "A blokkokra épülő viselkedés, amely eleve konfrontációra van programozva, ma már kétségtelenül anakronizmus, amelynek nincs értelme" - fogalmazott.

Címlapról ajánljuk
Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

46 százalékkal nőtt a közvetlentőke-befektetések állománya 2023-ról 2024-re Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében – erről beszélt Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban.
VIDEÓ
Mi köze a Golf-áramlatnak egy ország nemzetbiztonságához? – A homokba dugják a fejüket a döntéshozók

Mi köze a Golf-áramlatnak egy ország nemzetbiztonságához? – A homokba dugják a fejüket a döntéshozók

Éghajlati billenőelemek, billenőpontok, fordulópontok – olyan fogalmak, amelyekkel egyre többször találkozhatunk ismeretterjesztő és tudományos szakcikkekben is, de a politikusok és a döntéshozók figyelmét nemigen kelti fel, hiszen elintézik azzal a profán kiszólással, hogy „köztudott, hogy az időjárás változik”. Pedig a legújabb kutatások azt mutatják, hogy a globális felmelegedés jelenlegi szintje mellett már "lehetséges" kockázatos fordulópontok bekövetkezte, és a párizsi klímamegállapodás 1,5 és 2°C közötti felmelegedési tartományán belül azok "valószínűsíthetővé" válhatnak, megkérdőjelezve azt a korábban elfogadott elképzelést, hogy az éghajlati fordulópontokat alacsony felmelegedés esetén kis valószínűséggel lépjük át. Kétrészes cikksorozatunk első részében ezen fordulópontok bekövetkeztének természeti hatásait mutattuk be, ebben a cikkben pedig a klímaváltozást érdemben kezelő politikai, gazdasági fellépés lehetőségeit vizsgáljuk meg.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×