A kétoldalú találkozót követő sajtókonferencián Holownia aláhúzta az európai biztonsági együttműködés fontosságát, és közölte: német kollégájával a „nem könnyű” közös történelmi múltról, ezen belül a második világháború során a náci Németország által elkövetett bűntettekről is beszélt.

A házelnök felidézte: a háborús áldozatként számontartottak közül még életben van 60-80 ezer lengyel, az ő kárpótlásukat meg kell oldani. Elmondta: a találkozón felvetette azt is, hogy Németország a Lengyelország által „jogosan elvárt” jóvátétel keretében részt vehetne a lengyel védelmi képességek építésében. Ennek formáját Varsó és Berlin közösen dolgozná ki.

Holownia egy olyan alap létrehozását javasolta, amelybe Németország „nagyon konkrét összeget” fizetne be, Lengyelország pedig ezekből az eszközökből „úgymond megvásárolná a közös határ biztonságát, felépítené azon Európa biztonságát, amelynek Németország is része”.

Julia Klöckner aláhúzta: Németország tudatában van a Lengyelország háborús szenvedéséért viselt történelmi felelősségének. Megígérte, hogy törekedni fog a német megszállás lengyel áldozatainak szánt berlini emlékmű építésére.

Hangoztatta azt is: Európával, ezen belül Németországgal szembeni támadást jelentene, ha Oroszország megtámadná Lengyelországot.

A második világháborús német jóvátétel az előző, konzervatív varsói kormány idején vált a lengyel–német kapcsolatok egyik fontos témájává. Egy akkor készült jelentésben 6200 milliárd zlotyra (569 000 milliárd forint) becsülték a kár összegét. Jóvátételi igényei kapcsán Varsó 2022 őszén küldött diplomáciai jegyzéket Berlinnek, amely azonban visszautasította a jóvátételi tárgyalások felújítására vonatkozó lengyel kérést.

Szymon Holownia az egyik kisebb kormánykoalíciós párt, a Lengyelország 2050 elnöke. A kormánypolitikusok eddig szkeptikusan nyilatkoztak a jóvátétel elnyerésének lehetőségéről. Donald Tusk jelenlegi lengyel kormányfő tavaly februárban úgy ítélte meg: „formális, jogi, nemzetközi szempontok szerint a jóvátétel ügye sok évvel ezelőtt lezárult, az erkölcsi, pénzügyi, anyagi elégtételre viszont soha nem került sor”.

A német jóvátétel és a lengyel védelmi beruházások témájának összekapcsolását először Karol Nawrocki lengyel elnök vetette fel, aki ellenzéki jelöltként került a posztra augusztusban. Szeptember 16-án Nawrocki Frank-Walter Steinmeier német elnökkel tárgyalt Berlinben, és úgy nyilatkozott, hogy a jóvátétel ügyét nem tekinti lezártnak. Azt javasolta: a rendezés „hosszú folyamatát” a lengyel védelmi ipar és katonai képességek német finanszírozásával lehetne elindítani.