Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.41
bux:
0
2025. december 26. péntek István
Wegscheid, 2015. október 28.Ausztriából érkezett bevándorlók egy átmeneti szállásra mennek a németországi Wegscheid közelében 2015. október 28-án. (MTI/EPA/Armin Weigel)
Nyitókép: MTI/EPA/Armin Weigel

Fordulat Németországban: 2011 óta először csökken a menekültek száma

Rég nem látott fordulat Németországban: 2011 óta először csökkent a menekülők száma az országban, amely már nem is számít a menedékkérők elsődleges európai célpontjának.

2011 óta először csökkent a Németországban élő menekültek száma – derült ki a német kormánynak a Die Linke párt parlamenti adatigénylésére adott válaszából. A Handelsblatt cikke szerint a közölt számok tartalmazzák mindazokat, akik pár hónapja vagy akár már néhány éve Németországban élnek, és beleértendőek az Ukrajnából menekültek is. 2025 első félévében a kormányzati adatok alapján körülbelül 50 ezerrel csökkent az országban élő menekültek száma –

a 2024-es év végi 3,545 millióról a jelenlegi 3,495 millióra.

A Die Linke elemzése szerint bár továbbra is beutaznak migránsok és háborúk elől menekülők az országba, de ezzel szemben növekvő számú kitoloncolás és kiutazás áll. Mindemellett sokan megszerezték a német állampolgárságot is, 2024-ben például 83 150 egykori szíriai állampolgárságú személy jutott német útlevélhez.

A számok alapján jelenleg körülbelül 492 ezer menekültnek van bizonytalan státusza. Az Ukrajnából menekültek száma július végén 1,27 milliót tett ki.

Mindeközben az év első felében egész Európában jelentősen csökkent a menedékkérők száma. Egy szeptember 8-án kijött EUAA-jelentés szerint 2025 június végéig 399 ezer új menedékkérelmet nyújtottak be, ez 2024 első félévéhez képest összességében 114 ezres, tehát 23 százalékos csökkenést jelent.

Megváltozott a fő célországok listája is: Németország az első féléves adatok szerint most először nem a menedékkérelmek első számú európai célpontja. A listát Franciaország vezeti 78 ezer kérelemmel, alig megelőzve Spanyolországot (77 ezer kérelem), Németország pedig a harmadik helyen áll 70 ezer kérelemmel. Ugyanakkor szigorítottak a hatóságok is, az „elismerési arány” az eddig mért legalacsonyabb szintre csökkent. Ez azt jelenti, hogy első körben a beérkezett kérelmek 25 százalékát hagyták jóvá.

Címlapról ajánljuk
Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

46 százalékkal nőtt a közvetlentőke-befektetések állománya 2023-ról 2024-re Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében – erről beszélt Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban.
VIDEÓ
Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Néhány esztendeje egy vezető hazai politikus jelentette ki, hogy a vétójog az utolsó védőbástyája az európai sokszínűségnek és szuverenitásnak. Nos, a kormány tagjai – mint a dicső végvári vitézek büszke utódai – az elmúlt időben igencsak sűrűn gyakorolhatták a nemzeti szuverenitás védelmét, mivel jószerint csak azokat az EU-s kezdeményezéseket és indítványokat nem vétóztak meg, amelyek egy csepp áldozatot sem kívántak meg hazánktól. A megvétózott kezdeményezések sorába tartozott az Európai Tanács decemberi ülésének napirendjére tűzött, a Mercosur-országokkal (tagjai Argentína, Brazília, Paraguay és Uruguay, társult tagjai pedig Chile, Kolumbia, Ecuador, Guyana, Peru, Suriname és Bolívia) kötött új védintézkedésekről szóló megállapodás megerősítéséről szóló határozat is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×