Infostart.hu
eur:
353.83
usd:
310.78
bux:
139790.13
2026. június 27. szombat László
Wegscheid, 2015. október 28.Ausztriából érkezett bevándorlók egy átmeneti szállásra mennek a németországi Wegscheid közelében 2015. október 28-án. (MTI/EPA/Armin Weigel)
Nyitókép: MTI/EPA/Armin Weigel

Fordulat Németországban: 2011 óta először csökken a menekültek száma

Rég nem látott fordulat Németországban: 2011 óta először csökkent a menekülők száma az országban, amely már nem is számít a menedékkérők elsődleges európai célpontjának.

2011 óta először csökkent a Németországban élő menekültek száma – derült ki a német kormánynak a Die Linke párt parlamenti adatigénylésére adott válaszából. A Handelsblatt cikke szerint a közölt számok tartalmazzák mindazokat, akik pár hónapja vagy akár már néhány éve Németországban élnek, és beleértendőek az Ukrajnából menekültek is. 2025 első félévében a kormányzati adatok alapján körülbelül 50 ezerrel csökkent az országban élő menekültek száma –

a 2024-es év végi 3,545 millióról a jelenlegi 3,495 millióra.

A Die Linke elemzése szerint bár továbbra is beutaznak migránsok és háborúk elől menekülők az országba, de ezzel szemben növekvő számú kitoloncolás és kiutazás áll. Mindemellett sokan megszerezték a német állampolgárságot is, 2024-ben például 83 150 egykori szíriai állampolgárságú személy jutott német útlevélhez.

A számok alapján jelenleg körülbelül 492 ezer menekültnek van bizonytalan státusza. Az Ukrajnából menekültek száma július végén 1,27 milliót tett ki.

Mindeközben az év első felében egész Európában jelentősen csökkent a menedékkérők száma. Egy szeptember 8-án kijött EUAA-jelentés szerint 2025 június végéig 399 ezer új menedékkérelmet nyújtottak be, ez 2024 első félévéhez képest összességében 114 ezres, tehát 23 százalékos csökkenést jelent.

Megváltozott a fő célországok listája is: Németország az első féléves adatok szerint most először nem a menedékkérelmek első számú európai célpontja. A listát Franciaország vezeti 78 ezer kérelemmel, alig megelőzve Spanyolországot (77 ezer kérelem), Németország pedig a harmadik helyen áll 70 ezer kérelemmel. Ugyanakkor szigorítottak a hatóságok is, az „elismerési arány” az eddig mért legalacsonyabb szintre csökkent. Ez azt jelenti, hogy első körben a beérkezett kérelmek 25 százalékát hagyták jóvá.

Címlapról ajánljuk

Egészségügyi miniszter: aki most szabadtéri rendezvényre megy, jól gondolja meg, mit csinál

Hegedűs Zsolt szerint a hőség nem egyszerű kellemetlenség, hanem komoly egészségi kockázatot jelent és különösen veszélyeztetettek az idősek, a várandósok, a kisgyermekek, a krónikus betegek, a szív- és érrendszeri betegségben érintettek, valamint azok, akik rosszul viselik a nagy meleget.
inforadio
ARÉNA
2026.06.29. hétfő, 18:00
Kovács Károly
a Magyar Víz- és Szennyvíztechnikai Szövetség elnöke
Egy város, 24 érdek: így bénítja meg Budapestet a kétszintű önkormányzatiság

Egy város, 24 érdek: így bénítja meg Budapestet a kétszintű önkormányzatiság

Ha ma Budapesten tönkremegy egy pad vagy kátyús lesz egy út, a városlakó gyakran nem tudja, kihez kell fordulnia. A probléma ott kezdődik, hogy ezt sok esetben még maguk az üzemeltetők sem tudják egyértelműen megmondani. A fővárosban ugyanis kétszintű önkormányzati rendszer működik, amelyben a fővárosi és kerületi feladatok határai sok esetben elmosódnak. Fenntartói szürke zónák, torz felelősségi viszonyok és átfedő hatáskörök nehezítik az üzemeltetést, az átfogó fejlesztéseket pedig a széttagolt döntéshozatali rendszer lassítja. A végeredmény egy olyan intézményi struktúra, amely sokszor még a szereplők számára sem egyértelmű, és egyre nehezebben teszi kormányozhatóvá Budapestet. A Budapest előtt álló rendszerszintű intézményi, gazdasági, infrastrukturális és ingatlanfejlesztési kihívásokat, valamint a lehetséges kitörési pontokat bemutató cikksorozatom ezen cikkében a főváros és a kerületek viszonyát, vagyis a kétszintű önkormányzatiság máig rendezetlen szerkezetét vizsgálom meg.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×