Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.1
bux:
0
2025. december 25. csütörtök Eugénia
Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő Vlagyimir Putyin orosz elnök év végi sajtóértekezletén a moszkvai Gosztyinnij Dvorban 2024. december 19-én.
Nyitókép: MTI/EPA/Jurij Kocsetkov

Megszólalt a Kreml a légi fegyvernyugvásról

Oroszország nem állapodott meg Ukrajnával légi fegyverszünetről – jelentette ki Dmitrij Peszkov, az orosz elnök sajtótitkára csütörtökön újságíróknak Moszkvában.

„Erről nem született semmiféle megállapodás. Ismétlem: mindent, ami csak megvitatható a rendezés útjának keresése keretében, diszkréten kell megvitatni” – mondta a Kreml szóvivője kérdésre válaszolva.

Korábban Fehéroroszország elnöke, Aljakszandr Lukasenka tett említést arról, hogy az ukrajnai rendezés szerinte légi fegyverszünettel kezdődhet. Az Economist című lap arról írt, hogy az alaszkai orosz–amerikai csúcson előzetes megállapodás született, amelynek értelmében légi fegyverszünetet fognak kihirdetni az orosz, az ukrán és az amerikai elnök találkozóját megelőzően.

A szóvivő megismételte, hogy Oroszország az ukrán katonai infrastruktúra támadásával és a „különleges hadművelet” folytatásával párhuzamosan továbbra is érdekelt a tárgyalási folyamat folytatásában, hogy politikai és diplomáciai eszközökkel érje el a kitűzött céljait.

„Az (orosz) üzemanyagpiac ellátottsága teljes” – hangoztatta Peszkov az olajfinomítók elleni ukrán dróntámadások következményeire vonatkozó kérdésre válaszolva. Mint mondta,

az orosz kormány intézkedéseket hoz a benzinárak stabilitása érdekében, ellenőrzése alatt tartva a helyzetet.

A Kreml szóvivője kifejezte reményét, hogy az Északi Áramlat gázvezetékek elleni terrortámadások ügyében le fog zárolni a nyomozás, és hogy „nemcsak a végrehajtókat, hanem a terrorcselekmények megrendelőit is meg fogják nevezni”.

Peszkov a The New York vonatkozó közlésére reagálva kijelentette, a Kreml nem tud olyanról, hogy orosz felderítődrónok repülnének a németországi amerikai fegyverszállítási útvonalak fölött.

„Ezt nehéz lenne elképzelni, mert ezt a németek jól látnák és aligha hallgatnának” – mondta.

Címlapról ajánljuk
Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

46 százalékkal nőtt a közvetlentőke-befektetések állománya 2023-ról 2024-re Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében – erről beszélt Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban.
VIDEÓ
Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Néhány esztendeje egy vezető hazai politikus jelentette ki, hogy a vétójog az utolsó védőbástyája az európai sokszínűségnek és szuverenitásnak. Nos, a kormány tagjai – mint a dicső végvári vitézek büszke utódai – az elmúlt időben igencsak sűrűn gyakorolhatták a nemzeti szuverenitás védelmét, mivel jószerint csak azokat az EU-s kezdeményezéseket és indítványokat nem vétóztak meg, amelyek egy csepp áldozatot sem kívántak meg hazánktól. A megvétózott kezdeményezések sorába tartozott az Európai Tanács decemberi ülésének napirendjére tűzött, a Mercosur-országokkal (tagjai Argentína, Brazília, Paraguay és Uruguay, társult tagjai pedig Chile, Kolumbia, Ecuador, Guyana, Peru, Suriname és Bolívia) kötött új védintézkedésekről szóló megállapodás megerősítéséről szóló határozat is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×