Infostart.hu
eur:
379.35
usd:
324.58
bux:
126534.75
2026. március 2. hétfő Lujza
Kaledónia
Nyitókép: Pixabay

Nem lesz új ország a Földön – az utolsó pillanatban hiúsult meg a történelmi megállapodás

A függetlenségpárti mozgalom kedden hivatalosan is visszautasította a francia kormány által javasolt megállapodást, amely új állami státuszt biztosított volna Új-Kaledóniának, de nem garantált teljes függetlenséget.

Váratlan fordulatot vett az Új-Kaledónia jövőjéről szóló egyezmény: a Csendes-óceáni szigetvilág legnagyobb függetlenségpárti tömörülése, az FLNKS hivatalosan is elutasította a Párizs által javasolt új státuszt.

A múlt hónapban aláírt megállapodás értelmében Új-Kaledónia új országgá vált volna, de nem teljesen függetlenül Franciaországtól. A tervezet több önálló jogkört adott volna a területnek, például saját külpolitika irányítását, és a lakosság kettős – francia és kaledóniai – állampolgárságot kapott volna.

A megállapodás azonban nem tartalmazott újabb népszavazást a teljes függetlenségről, ami az FLNKS politikai vezetésének fő kifogása lett. Bár a szervezet egyik tárgyalója korábban aláírta a dokumentumot, a vezetőség szerint az ellentétes a mozgalom alapvető céljaival és eddigi eredményeivel.

Új-Kaledóniában évek óta súlyos gazdasági válság, közösségek közti feszültség és politikai erőszak tapasztalható, miközben a terület stratégiai jelentősége – például a gazdag nikkelkészletek és az Indo–csendes-óceáni térség kapujaként betöltött szerepe miatt – egyre nagyobb.

Tavasszal zavargások törtek ki egy tervezett választási reform miatt, a változás csökkentette volna az őslakos kanakok választási súlyát. A zavargásokban 14 ember meghalt, és több mint 2 milliárd eurós kár keletkezett – írja a Politico alapján a vg.hu.

Az FLNKS vezetői békés tiltakozást hirdettek bármilyen kísérlet ellen, amely a megállapodás elfogadására kényszerítené a szigetet. Manuel Valls, Franciaország tengerentúli területekért felelős minisztere előre számított a döntésre, és sajnálatát fejezte ki, hogy a szervezet hátat fordított egy „történelmi kompromisszumnak”.

A miniszter a jövő héten Új-Kaledóniába utazik, hogy megpróbálja megmenteni a megegyezést, hangsúlyozva: a demokrácia nem maradhat fenn az erőszak fenyegetése alatt.

A nikkelipar annyira fontos a most majdnem önálló országgá formálódó Új-Kaledóniának, hogy egyes elemzések szerint

már a tavalyi politikai válság, illetve az annak nyomán kitört véres zavargások is a nikkelipar súlyos problémáival függtek össze,

túl az Új-Kaledónia önállóságát kívánó helyi őslakos kanak követeléseken.

2023-ban ugyanis a nikkel világpiaci ára az olcsó indonéz szállítások hatására lényegében feleződött, ami megrogyasztotta Új-Kaledónia gazdaságát. A szigetcsoport fejlődő pályán mozgott 1960-tól 2010-ig, ám a nikkel árának 2011-es beszakadásával ez a periódus megszakadt.

Címlapról ajánljuk
Donald Trump: Iránt még nem is kezdtük el igazán keményen ütni, most jön a java

Donald Trump: Iránt még nem is kezdtük el igazán keményen ütni, most jön a java

A „nagy hullám még hátravan” az Irán elleni offenzívából Donald Trump amerikai elnök szerint, aki hétfőn a CNN amerikai hírtelevíziónak nyilatkozva úgy fogalmazott: „még nem is kezdték el igazán keményen ütni őket”. Az elnök a Fehér Házban is sajtótájékoztatót tartott. Elmondta: „Irán rendelkezett olyan rakétákkal, amelyek képesek voltak eltalálni Európát és a helyi és tengerentúli bázisainkat, és hamarosan olyan rakétákkal is rendelkezett volna, amelyek el tudták volna érni gyönyörű Amerikánkat”.

Orbán Viktor: műholdfelvételeink vannak arról, hogy működőképes a Barátság kőolajvezeték

Műholdfelvételek bizonyítják, hogy a Barátság kőolajvezeték újraindításának technikai akadálya nincs. Felszólítom Zelenszkij elnököt, hogy azonnal indítsa újra az olajszállításokat – írta Orbán Viktor miniszterelnök egy Facebook-videóhoz.
inforadio
ARÉNA
2026.03.03. kedd, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Fokozódnak az amerikai veszteségek, Európát fenyegeti Irán, Izrael szárazföldi inváziót fontolgat - Percről percre tudósításunk az iráni háborúról

Fokozódnak az amerikai veszteségek, Európát fenyegeti Irán, Izrael szárazföldi inváziót fontolgat - Percről percre tudósításunk az iráni háborúról

Éjjel támadást indított Izrael ellen a libanoni Hezbollah, az izraeli haderő elsöprő ellencsapással válaszolt, Bejrútot is lebombázták - Jeruzsálem most szárazföldi inváziót mérlegel. Reggel Ali Laridzsáni iráni vezető bejelentette: Teherán nem fog tárgyalni az Egyesült Államokkal. Az USA veszteségeket szenvedett a háborúban: három amerikai katona meghalt, ma reggel baráti tűz miatt lezuhant három amerikai vadászgép Kuvait területén. Közben Izrael és az öbölmenti olajállamok nagyvárosai intenzív támadás alatt állnak, a szövetségesek pedig Teherán térségét bombázzák. Irán megtámadta az EU-tagállam Cipruson található brit katonai bázist is, immáron 13 ország területére terjednek ki a harcok. Teherán a nap folyamán bejelentette: az ellenséges légierő lebombázta a natanzi atomkomplexumot. Cikkünk folyamatosan frissül az iráni háború hétfői eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×