Az amerikai elnök július közepén fenyegette meg az Európai Uniót azzal, hogy augusztus elsejétől 30 százalékos vámot vet ki a tagországokból származó valamennyi importárura. Néhány nappal ezelőtt hivatalosan meg nem erősített értesülések láttak napvilágot arról, hogy az elnök hajlandó engedni, ha az EU kitárja piacait az amerikai áruk előtt. Mindez beigazolódott, a vasárnapi skóciai megállapodás alapján a 30 százalékból 15 százalék lett, kivéve az acél- és alumíniumtermékeket. Feltűnő volt ugyanakkor, hogy miközben Donald Trump szó szerint és szokásához hűen „minden idők legjelentősebb vámmegállapodásáról” beszélt, Ursula von der Leyen meglehetősen visszafogott volt.

„Ennél többet nem tudtunk elérni”

– idézte a Frankfurter Allgemeine Zeitung az Európai Bizottság elnökét.

A visszafogottság jellemezte a német visszhangot is, különös tekintettel arra, hogy a német ipar, ezen belül különösen az autóipar a Trump-kormányzás eddigi legnagyobb áldozata. Nem véletlen, hogy a német lapok a megállapodást többek között úgy kommentálták, hogy az élet-halál kérdése a rendkívül súlyos értékesítési gondokkal küszködő Volkswagen számára.

Üdvözölte a vámháború csillapodását Friedrich Merz kancellár, valamint az alkancellár, egyben pénzügyminiszter Lars Klingbeil is, úgy értékelve, hogy a megállapodással sikerült elkerülni a német gazdaságot, ezen belül elsősorban az autóipart különösen sújtó kereskedelmi konfliktus eszkalálódását. Azt ugyanakkor a kancellár sem titkolta, hogy az amerikai kereskedelmi kapcsolatok megerősítése érdekében további munkára van szükség, mint ahogy azt sem, hogy a maga részéről szívesen látott volna további könnyítéseket.

A BDI német iparszövetség közleményében úgy értékelt, hogy a megállapodás nem a megfelelő kompromisszum. A szövetség szerint az EU a 15 százalékkal is „fájdalmas” vámokat fogadott el, amelyek súlyos negatív következményekkel járnak. A megállapodás egyetlen pozitívumaként említette a szövetség, hogy egyelőre sikerült elkerülni a további eszkalációs spirált.

Hasonlóan foglalt állást a Német Ipari és Kereskedelmi Kamara ügyvezető igazgatója is. Helena Melnikov olyan kompromisszumos megállapodásról beszélt, amely – mint fogalmazott – lehetővé teszi a német gazdaság számára, hogy „egyelőre megkönnyebbülten fellélegezzen”. Ennek azonban megítélése szerint ára lesz, amit a német és az európai gazdaságnak is meg kell fizetnie – jelentette ki.

A kamara első számú vezetője szerint a kompromisszum rövid távra stabilitást biztosíthat, és elismerte, hogy sok vállalat számára ez sürgősen szükséges volt ez a lélegzetvételnyi szünet, így az unió a megállapodással megakadályozta a rosszabbat, de sok részlet még tisztázatlan. A ügyvezető igazgató szerint ez csak az első lépés volt.

A megállapodás rövid távon stabilitást teremt, semmi többet.

Az EU-nak folytatnia kell a tárgyalásokat az Egyesült Államokkal, és egy átfogó, tisztességes és előretekintő kereskedelmi megállapodáson kell dolgoznia – hangsúlyozta Melnikov.