Infostart.hu
eur:
361.05
usd:
317.51
bux:
143471.05
2026. július 26. vasárnap Anikó, Anna
Nyitókép: Unsplash

Elemző: az szja-kedvezmények lökték meg a béremelkedés ütemét tavasszal

A nettó 546 ezer forintos átlagbérnél az ország harmada keres jobban, a magyarok kétharmada rosszabbul. Erre is felhívta a figyelmet a KSH legfrissebb keresetadatai mentén Hornyák József, a Portfolio elemzője, aki szerint ezért érdemes figyelni a medián bért is: az nettó 432 ezer forint, ennél a magyarok fele keres többet, a fele kevesebbet. Az éves növekmény kulcsa az adókedvezmény volt.

Márciusban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 779 800 forint volt, ami 9,2 százalékkal volt nagyobb az egy évvel korábbi számnál. A nettó átlagkereset 546 ezer forintot volt, eközben a nettó kereset mediánértéke 432 ezer forintot tett ki a KSH friss adatközlése szerint.

Bérünk alakulása az elmúlt években
Bérünk alakulása az elmúlt években

Az adatok között szemezgetve Hornyák József, a Portfolio elemzője az InfoRádióban elmondta, márciusban tovább nőttek a keresetek Magyarországon, a nettó jobban nőtt a bruttónál, 11,3 százalékkal, ami azzal függ össze, hogy a több lépcsőben bevezetett családi adókedvezmények miatt növekedett az emberekhez áramló pénz mennyisége, de nem csupán azzal, mivel a bruttó béremelkedés mértéke is igen magas volt, magasabb, mint amit tavaly sokan prognosztizáltak.

„A bruttó béremelkedés is izmos, kitartott a lendületes növekedés, de hogy a nettó bérek még ezt a növekedési ütemet is meghaladták, abban kulcsszerepet játszott az, hogy a családi adókedvezmény megemelkedett, a 3 gyerekes anyák szja-mentessége, illetve a 2 gyermeket nevelő anyák egy részének szja-mentessége is hozzájárult ahhoz, hogy a nettó bérek emelkedése meghaladja a bruttót. De természetesen mondhatjuk, hogy igazából ez egy szűkebb kört érint, azokat, akiknek vannak gyerekeik és igénybe is tudják venni ezeket a mentességeket” – ecsetelte.

Akik nem tudnak élni a fenti kedvezményekkel, az ő esetükben a nettó béremelkedés 9 százalék körüli volt.

Beszédes adat a medián kereset alakulása. Erről elmondta, az jelentősen elmarad az átlagkereset alakulásától.

„A mediánbérekről azért fontos beszélni, mert az emberek egyik fele kevesebbet, a másik fele többet keres ennél az értéknél, viszont a munkavállalók csaknem kétharmada kevesebbet visz haza, mint az átlagbér. A mediánbér 609 ezer forinton alakult bruttóban, ez majdnem 11 százalékos emelkedésnek felel meg, a már említett említett adókedvezmények pedig a medián nettónál is érvényesülnek: a 432 ezer forintos érték 13 százalék feletti növekedés az előző év azonos időszakához képest” – rögzítette az InfoRádió megkeresésére Hornyák József.

A cikk Sipos Ildikó interjúja alapján készült.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Nyaralási teljesítménykényszer: robogás a kiégés felé

Nyaralási teljesítménykényszer: robogás a kiégés felé

Új trend kezd kialakulni a Z-generáció, de az idősebbek nyaralási szokásaiban is – mondta el az InfoRádióban Bereczki Enikő generációkutató. A szakember szerint sokan ma már az új készségek tanulását részesítik előnyben a nyári vakáció során, nem pedig a csendes pihenést, ennek azonban lehetnek negatív következményei.

Íme, Orbán Viktor legfontosabb tusnádfürdői üzenetei a Fidesz jövőjéről – összefoglaló

A Fidesz elnöke a Tusványoson ismertette, milyen utat lát pártja előtt ahhoz, hogy ismét sikeres, kormányra jutó erő lehessen.
inforadio
ARÉNA
2026.07.27. hétfő, 18:00
Csizmadia Ervin
a Méltányosság Politikaelemző Központ igazgatója
Szép csendben fogyott el a köztársasági elnöki intézmény súlya Magyarországon - Vajon a közvetlen elnökválasztás elhozhatja a nemzet egységét?

Szép csendben fogyott el a köztársasági elnöki intézmény súlya Magyarországon - Vajon a közvetlen elnökválasztás elhozhatja a nemzet egységét?

A köztársasági elnök alkotmányos feladata a nemzet egységének kifejezése, megválasztása azonban szükségképpen politikai döntés. Magyarországon a parlamenti államfőválasztás sokáig koalíciós alkukhoz és részleges konszenzuskényszerhez kötődött, 2010 után azonban egyre inkább a mindenkori kormánytöbbség személyzeti döntésévé vált. A közvetlen választás első látásra demokratikusabb megoldásnak tűnhet, de önmagában nem garantál pártpolitikán felül álló államfőt, könnyen újabb országos pártpolitikai erőpróbává alakíthatja a tisztség betöltését. Cikkünkben azt vizsgáljuk, milyen intézményi megoldások segíthetik elő, hogy az államfő megválasztása ne pusztán pártpolitikai döntésként, hanem szélesebb legitimációt teremtő alkotmányos eljárásként működjön.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×