Infostart.hu
eur:
390.34
usd:
337.53
bux:
121795.19
2026. március 20. péntek Klaudia
Orosz légicsapásban megsemmisült buszmegálló Kijevben 2025. július 21-én. Az ukrán főváros elleni legutóbbi orosz támadásban legkevesebb két ember életét vesztette, 15 megsebesült.
Nyitókép: MTI/EPA/Szerhij Dolzsenko

Váltottak az oroszok, kihívás előtt az ukrán hadsereg

Moszkva folyamatosan fejleszt, amihez Kijevnek is alkalmazkodnia kell.

Moszkva gyorsan növeli a drónos csapásmérő képességét, elég gyorsan ahhoz, hogy mindez komoly problémákat jelentsen az ukránok számára. Megpróbálják modernizálni és fejleszteni ezeket az eszközöket, és attól függően, hogy mennyire sikeresek, megváltoztatják a használatuk taktikáját, hogy javítsák és növeljék működési hatékonyságukat – jelentette ki az RBC Ukraine lapnak Ihor Romanenko altábornagy és az Ukrán Fegyveres Erők korábbi vezérkari főnök-helyettese.

Az egyik változást az jelenti, hogy jóval magasabban repülnek az új fegyverek, mint a korábbiak, eddig mintegy egy kilométeres magasságban szálltak, újabban már 1,5-4 kilométeres magasságban közelítik meg a célpontot – idézte a Portfolio. Romanenko szerint ez a változás nehézséget jelent a légvédelmi erők számára. Az is szóba került, hogy Oroszország növelni szeretné az Ukrajna ellen indított dróntámadások méretét.

Úgy véli, az oroszok jelenleg 2-3 naponta tudnak nagyszabású támadásokat végrehajtani az ukrán célpontok ellen, de hamarosan törekednének arra, hogy naponta tudják ezt megismételni.

(A nyitóképen: Orosz légicsapásban megsemmisült buszmegálló Kijevben 2025. július 21-én. Az ukrán főváros elleni legutóbbi orosz támadásban legkevesebb két ember életét vesztette, 15 megsebesült.)

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.03.20. péntek, 18:00
Selmeczi Gabriella
a Fidesz–KDNP országgyűlési képviselője, a népjóléti bizottság alelnöke
Uniós csúcs: unalmas technokrata reformokat akartak, helyette Magyarország került a kereszttűzbe

Uniós csúcs: unalmas technokrata reformokat akartak, helyette Magyarország került a kereszttűzbe

Bár versenyképességi reformokért gyűltek össze Brüsszelben a tagállami vezetők, végül az Ukrajnának szánt 90 milliárd eurós hitel körüli konfliktus határozta meg az ülést. Orbán Viktor miniszterelnök a Barátság kőolajvezeték leállására hivatkozva már nemcsak az olajszállítás helyreállítását, hanem jövőbeli garanciákat is követelt, ami éles reakciókat váltott ki a többi tagállami vezetőből. A vita során a szokásos diplomatikus hangnem helyett a lojális együttműködés megsértéséről, a Tanács hitelességének kockázatáról és politikai zsarolásról beszéltek a nagyobb tagállamok és uniós intézmények vezetői. Bár a végkövetkeztetésekben részletes gazdasági és energiaügyi reformok szerepelnek – köztük egy 30 milliárd eurós beruházásösztönzési csomag, valamint szabályozáscsökkentései vállalások –, a csúcs politikai mérlege egyértelműen a magyar vétó körüli újabb konfliktus felé billent el.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×