Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.43
bux:
0
2025. december 26. péntek István
Marco Rubio amerikai (b) és Szergej Lavrov orosz külügyminiszter az ASEAN-országok külügyminiszteri találkozóján Kuala Lumpurban 2025. július 11-én.
Nyitókép: MTI/EPA/Fazry Ismail

Vészjósló bejelentés Észak-Koreától Oroszországgal kapcsolatban

Észak-Korea megerősítette Oroszország támogatását az Ukrajna elleni háborúban - jelentette vasárnap az észak-koreai állami média Kim Dzsongün észak-koreai vezető és Szergej Lavrov orosz külügyminiszter találkozójáról beszámolva.

A szombaton Vonszan kikötővárosban tartott megbeszélésen a KCNA helyi hírügynökség szerint Kim Dzsongün közölte Lavrovval, hogy "minden stratégiai kérdésben azonos a véleményük", és Phenjan "kész feltétel nélkül támogatni és bátorítani az orosz vezetés által az ukrán válság kiváltó okainak kezelésével kapcsolatban hozott valamennyi intézkedést".

Moszkva és Phenjan 2024-ben stratégiai partnerségről állapodott meg Vlagyimir Putyin orosz elnök észak-koreai látogatása során. A megállapodás kölcsönös katonai segítségnyújtást tartalmaz arra az esetre, ha a két ország valamelyikét megtámadnák.

A mostani megbeszélés során a két fél véleményt cserélt a tavalyi csúcstalálkozón kötött megállapodásokkal és a kétoldalú kapcsolatok fejlesztésével összefüggő fontos kérdésekről. A tárgyalás során a nemzetközi helyzet értékeléséről is szó esett. "Az álláspontok teljes egybeesését megerősítették" - jelentette a KCNA.

Az orosz külügyminisztérium közlése szerint a két fél "hangsúlyozta eltökéltségét, hogy közösen harcolnak a térségen kívüli szereplők hegemón törekvései ellen, amelyek a feszültségek fokozódásához vezetnek Északkelet-Ázsiában és az egész ázsiai-csendes-óceáni térségben".

Amikor Lavrovot arról kérdezték, hogy bevetik-e Észak-Korea csapatait a front más részein is, a miniszter az orosz hírügynökség szerint azt válaszolta, hogy

ezt Phenjan dönti el.

Szergej Lavrov Észak-Koreából Kínába utazik, hogy részt vegyen a Sanghaji Együttműködési Szervezet július 14-15. között tartandó külügyminiszteri ülésén.

Címlapról ajánljuk
Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

46 százalékkal nőtt a közvetlentőke-befektetések állománya 2023-ról 2024-re Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében – erről beszélt Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban.
VIDEÓ
Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Néhány esztendeje egy vezető hazai politikus jelentette ki, hogy a vétójog az utolsó védőbástyája az európai sokszínűségnek és szuverenitásnak. Nos, a kormány tagjai – mint a dicső végvári vitézek büszke utódai – az elmúlt időben igencsak sűrűn gyakorolhatták a nemzeti szuverenitás védelmét, mivel jószerint csak azokat az EU-s kezdeményezéseket és indítványokat nem vétóztak meg, amelyek egy csepp áldozatot sem kívántak meg hazánktól. A megvétózott kezdeményezések sorába tartozott az Európai Tanács decemberi ülésének napirendjére tűzött, a Mercosur-országokkal (tagjai Argentína, Brazília, Paraguay és Uruguay, társult tagjai pedig Chile, Kolumbia, Ecuador, Guyana, Peru, Suriname és Bolívia) kötött új védintézkedésekről szóló megállapodás megerősítéséről szóló határozat is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×