A Pentagon bejelentette, hogy szünetelteti bizonyos fegyverszállítmányok küldését Kijevnek, Washington az Egyesült Államok érdekeinek előtérbe helyezésével indokolta, hogy leállította egyes fegyverek leszállítását Ukrajnának. Moszkva üdvözölte az amerikai döntést, amely Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő szerint közelebb hozza a háború végét.

„Az Egyesült Államok elsősorban a precíziós fegyverek, lőszerek átadását állította most le. Ukrán szempontból a légvédelmi rakéták szállításának felfüggesztése a legérzékenyebb. Már korábban sem kapták meg az ezekből beígért mennyiséget, mivel Izrael Irán elleni támadása előtt egy nagyobb adag légvédelmi rakétát az Egyesült Államok átcsoportosított a saját, közel-keleti bázisai védelmére” – magyarázta Kaiser Ferenc.

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense emlékeztetett rá, hogy az ukránok által használt eszközök közül szinte csak az amerikai tudja lelőni az orosz ballisztikus rakétákat. Viszont a Patriot rendszer legújabb rakétáiból világszerte kevés van és ráadásul még nagyon drága is. Egy-egy darab ára 3-4 millió, míg a legkorszerűbb változat már 5 millió dollárba is kerülhet.

A szakértő úgy véli, hogy hasonlóan nehéz helyzetet okoz az ukránoknak az AGM–114 Hellfire rakéták szállításának elmaradása is. Az egyik legelterjedtebb nyugati páncéltörő fegyverről van szó, amely repülőgépekről vagy helikopterekről bevetve nagyon eredményes a harcjárművek ellen. Bár ezek hiányát pótolni lehet drónokkal is – tette még hozzá az NKE docense. Ellenben a vállról indítható Stinger légvédelmi rakéták hiánya már nagyobb gondot okoz az ukránoknak. Ugyanis ezek kifejezetten hatékonyak a különféle orosz drónok, elsősorban a Gerany-2 elhárításában. Ezeket már Oroszországban állítják elő, miután Moszkva megvette az iráni Shahed robotok egyik komplett gyártósorát.

„A katonák által cirkálólőszernek is nevezett szerkezeteket a köznyelv inkább öngyilkos drónoknak hívja. A múlt hét végi tömeges dróncsapásban ezekből volt a legnagyobb számban. De a több mint négyszáz robot között volt jó néhány oroszul Parogyija, vagyis paródia elnevezésű csali drón is” – mondta Kaiser Ferenc. A robbanótöltet nélküli eszközök nagyon hasonlóak az öngyilkos drónokhoz, és az a feladatuk, hogy megtévesszék, illetve túlterheljék a légvédelmet.

Az NKE docense arról is beszélt, hogy az ukránok számára ugyancsak nagy érvágás lehet a 155 mm-es tüzérségi gránátok szállításának kiesése is, mivel ezt a lőszert tüzelik a különféle nyugati ágyúk és tarackok. Ezek előállítását ugyan sikerült felpörgetniük az európai fegyvergyártóknak, de az amerikai küldemények akadozását így sem lehet teljesen pótolni. „Az ukrán tüzérség még mindig kevesebb gránátot tud kilőni, mint az orosz.

Az oroszok számára összességében az amerikai bejelentés kifejezetten kedvező és vélhetőleg arra sarkallja Moszkvát, hogy fokozza az Ukrajna elleni támadásokat”

– tette hozzá a katonai szakértő.

Mindennek akár az is lehetne a következménye, hogy a mérleg oroszok javára billenhet, de ennek jelei egyelőre nem nagyon látszanak. „Nagyon lassan, iszonyatos veszteségek árán tudják csak magukat előre darálni” – mondta Kaiser Ferenc. Példaként említette, hogy napi átlagban legfeljebb egy-egy falut tudnak elfoglalni, bár néha egy hét alatt is alig hármat. Ennek dacára már teljesen birtokba vették Luhanszk megyét, és újabban már Dnyipro megyébe is betörtek és Dnyipropetrovszk környékén növelték a hódításaikat.

„Moszkva igyekszik a lehető legtöbb területet elfoglalni, az ukránok pedig kétségbeesetten védekeznek” – összegezte a helyzetet az NKE tanára. Annak a véleményének adott hangot, hogy az amerikai fegyverküldemények elmaradása nagyon rossz hatással lehet mind az ukrán civilek, mind pedig a katonák moráljára. Az európaiak ezt ellensúlyozni próbálják, és a londoni kormány máris jelezte, hogy a brit szállításokban nem lesznek fennakadások, noha ezek mennyisége nyilván kisebb, mint az amerikai. Kaiser Ferenc ugyancsak jelentősnek tartja a német-francia támogatást, amelynek nagysága szintén nem csökkent.

„Mi van akkor, ha az európaiak kifizetik Washingtonnak az Ukrajnának szánt küldeményeket? Vagyis onnantól azok már nem számítanak adománynak, hanem bevételt jelentenek az amerikai fegyvergyártóknak” – tette fel a kérdést a szakértő. „Donald Trump az üzleti világból érkezett, ezért gondolkodhat úgy is: ha ezen keresni lehet, ha ebből az amerikai gazdaságnak bevétele van, akkor nem biztos, hogy érdemes leállítani a küldeményeket.” Az NKE oktatója még hozzátette: „Az is érdekes lehet, ha az amerikai készletezés eléri azt a szintet, ami már elegendő a nemzeti érdekek védelméhez. Mi van, ha a Pentagon egyszer csak közli: már elég fegyvert halmoztunk fel, a többletet eladhatják a gyárak, vagy elajándékozhatja a kormányzat. Ezt egyelőre még nem lehet tudni.”

Kaiser Ferenc emlékeztetett rá, hogy a jelentés, amelyre hivatkozva Trump elnök a szállítások szüneteltetése mellett határozott, jóval több mint egy hónappal ezelőtt készült. Azóta pedig változhatott a helyzet. „Nyilván Moszkva számára ez egy üdvözítő döntés, de én nem gondolnám, hogy pusztán ettől majd össze fog omlani az ukrán védelem” – mondta a szakértő.