Infostart.hu
eur:
354.33
usd:
310
bux:
142387.24
2026. július 7. kedd Apollónia
A Sargh című iráni napilap Abbász Aragcsi iráni külügyminisztert (b) és Steve Witkoffot, Donald Trump amerikai elnök közel-keleti különmegbízottját ábrázoló címlapját nézi egy fiatalember Teheránban 2025. április 13-án. A lap tetején levő fárszi felirat jelentése: Remény valódi tárgyakásokra. Irán és az Egyesült Államok április 12-én az iráni atomprogramról tárgyalt ománi közvetítéssel Maszkatban. A delegációk újabb tárgyalást helyeztek kilátásba április második felére. A két ország között jelenleg nincs diplomáciai kapcsolat.
Nyitókép: MTI/EPA/Abedin Taherkenareh

Nagyon fenyegetőt mondott az iráni külügyminiszter, majd Moszkvába indulhat

Irán külügyminisztere vasárnap Moszkvába utazik, hogy találkozzon Putyinnal.

Az AP gyorshíre szerint Abbász Aragcsi vasárnap Isztambulban újságíróknak nyilatkozva azt mondta, hogy bár a „diplomácia ajtajának” mindig nyitva kell állnia, „ez most nem így van”.

Ahogy arról reggel beszámoltunk a miniszter az X-en azt írta: "A ma reggeli események rendkívül súlyosak és tartós következményekkel járnak".

Később kifejtette:

"Irán minden eszközzel megvédi magát"

Abbász Aragcsi az Iszlám Együttműködési Szervezet (OIC) isztambuli tanácskozásának szünetében nyilatkozva hangsúlyozta, hogy "az Iráni Iszlám Köztársaság a jövőben is minden szükséges eszközzel megvédelmezi a területét, a szuverenitását, a biztonságát és a népét".

"Az országomat megtámadták, agressziót intéztek ellene, és a jogos önvédelem jegyében kell eljárnunk. Meg is fogjuk ezt tenni" - figyelmeztetett.

Aragcsi szerint Oroszország Kínával együtt megpróbált az utóbbi napokban előkészíteni egy ENSZ biztonsági tanácsi határozatot az ellenségeskedések beszüntetése érdekében. Hozzátette, hogy mivel a helyzet most másképp alakult, megvitatja Moszkvával és Pekinggel a meghozandó intézkedéseket.

"Úgy vélem, szó sem lehet arról, hogy felkérjék Iránt a diplomáciához való visszatérésre, mert nyakig ülünk a diplomáciában. Javában tárgyaltunk az Egyesült Államokkal, amikor az izraeliek mindent szilánkokká lőttek" - tette hozzá. Washington pedig szerinte a mostani támadással "elárulta a diplomáciát".

Orosz reakciók

Oroszországban Vlagyimir Putyin köréhez tartozó radikális politikusok és oligarchák dühödten reagáltak az amerikai bombázásokra, és katonai támogatást követelnek Irán számára – írja a Mirror alapján az index.hu, hangsúlyozva, hogy egyesek már világháborúra késztetik az orosz lakosságot.

Konsztantyin Malofejev oligarcha, aki a kormánypárti Tsargrad médiabirodalmat vezeti, egyenesen ultimátumot intézett a Kremlhez: "legfőbb ideje, hogy segítsünk Teheránnak műholdas hírszerzéssel, légvédelemmel és rakétákkal" - jelentette ki.

Közben Franciaország aggodalmának adott hangot az iráni nukleáris létesítmények elleni amerikai csapásokat követően, és felszólította a feleket, hogy "tanúsítsanak önmérsékletet annak érdekében, hogy elkerüljenek minden olyan eszkalációt, amely a konfliktus kiterjedéséhez vezethet" - közölte Jean-Noël Barrot francia külügyminiszter vasárnap.

Az X közösségi oldalon közzétett üzenetében a francia diplomácia vezetője leszögezte, hogy "Franciaország sem a csapásokban, sem azok tervezésében nem vett részt".

Jelezte azt is, Franciaország "meggyőződése, hogy a kérdés tartós megoldásához az atomsorompó-szerződés keretein belül tárgyalásos megoldás szükséges".

Címlapról ajánljuk
Fontos lépés történt az ügynökakták nyilvánosságra hozatala felé
bevonják a történészeket

Fontos lépés történt az ügynökakták nyilvánosságra hozatala felé

Elfogadta az Országgyűlés kedden az elmúlt rendszer titkosszolgálati tevékenységének feltárásáról és az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára létrehozásáról szóló törvény módosítását, ami létrehozza a minősített iratok felülvizsgálatát segítő tanácsadó bizottságot.

Tálas Péter az ankarai NATO-csúcsról: jó alkalom arra, hogy Európa lassítsa az amerikai törekvéseket

Az ukrán háború megmutatta, Európa még a megfelelő mennyiségű pénz birtokában sincs abban a helyzetben, hogy kitermelje azokat a szükséges eszközöket, amelyek elengedhetetlenek konfliktushelyzetekben – mondta az InfoRádióban a Stratégia és Védelem Konzultációs Csoport biztonságpolitikai elemzője. Arról is beszélt, hogy az amerikai el- és visszaforduláson kívül milyen más témák merülhetnek még fel a kétnapos csúcson.
Sose mért ilyen mélyen csapást Oroszországra Kijev, egy ponton dőlhet el a konfliktus – Háborús híreink kedden

Sose mért ilyen mélyen csapást Oroszországra Kijev, egy ponton dőlhet el a konfliktus – Háborús híreink kedden

A felvételek tanúsága szerint Ukrajna hatalmas távolságban csapott le, ráadásul egy olyan üzemre, ami az országon belül a legnagyobbnak számít a maga kategóriájában. Az omszki kőolaj-finomító évente mintegy 22 millió tonna nyersanyag feldolgozására képes – közölte az RBK. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerint az Oroszország elleni háború döntő szakasza a szárazföldről és a tengerről a légtérbe tevődött át, és a levegőben zajló küzdelem fogja eldönteni a konfliktus kimenetelét. A Financial Times gazdasági napilapnak adott interjújában – amelyre néhány órával egy Kijev elleni súlyos orosz légicsapás után került sor – az államfő kifejtette, hogy országa már megakadályozta Oroszország szárazföldi győzelmét, és az orosz flottát is kiszorította a Fekete-tenger nyugati medencéjének nagy részéről. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legfrissebb eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×