Infostart.hu
eur:
385.34
usd:
331.81
bux:
0
2026. január 16. péntek Gusztáv
A Sargh című iráni napilap Abbász Aragcsi iráni külügyminisztert (b) és Steve Witkoffot, Donald Trump amerikai elnök közel-keleti különmegbízottját ábrázoló címlapját nézi egy fiatalember Teheránban 2025. április 13-án. A lap tetején levő fárszi felirat jelentése: Remény valódi tárgyakásokra. Irán és az Egyesült Államok április 12-én az iráni atomprogramról tárgyalt ománi közvetítéssel Maszkatban. A delegációk újabb tárgyalást helyeztek kilátásba április második felére. A két ország között jelenleg nincs diplomáciai kapcsolat.
Nyitókép: MTI/EPA/Abedin Taherkenareh

Nagyon fenyegetőt mondott az iráni külügyminiszter, majd Moszkvába indulhat

Irán külügyminisztere vasárnap Moszkvába utazik, hogy találkozzon Putyinnal.

Az AP gyorshíre szerint Abbász Aragcsi vasárnap Isztambulban újságíróknak nyilatkozva azt mondta, hogy bár a „diplomácia ajtajának” mindig nyitva kell állnia, „ez most nem így van”.

Ahogy arról reggel beszámoltunk a miniszter az X-en azt írta: "A ma reggeli események rendkívül súlyosak és tartós következményekkel járnak".

Később kifejtette:

"Irán minden eszközzel megvédi magát"

Abbász Aragcsi az Iszlám Együttműködési Szervezet (OIC) isztambuli tanácskozásának szünetében nyilatkozva hangsúlyozta, hogy "az Iráni Iszlám Köztársaság a jövőben is minden szükséges eszközzel megvédelmezi a területét, a szuverenitását, a biztonságát és a népét".

"Az országomat megtámadták, agressziót intéztek ellene, és a jogos önvédelem jegyében kell eljárnunk. Meg is fogjuk ezt tenni" - figyelmeztetett.

Aragcsi szerint Oroszország Kínával együtt megpróbált az utóbbi napokban előkészíteni egy ENSZ biztonsági tanácsi határozatot az ellenségeskedések beszüntetése érdekében. Hozzátette, hogy mivel a helyzet most másképp alakult, megvitatja Moszkvával és Pekinggel a meghozandó intézkedéseket.

"Úgy vélem, szó sem lehet arról, hogy felkérjék Iránt a diplomáciához való visszatérésre, mert nyakig ülünk a diplomáciában. Javában tárgyaltunk az Egyesült Államokkal, amikor az izraeliek mindent szilánkokká lőttek" - tette hozzá. Washington pedig szerinte a mostani támadással "elárulta a diplomáciát".

Orosz reakciók

Oroszországban Vlagyimir Putyin köréhez tartozó radikális politikusok és oligarchák dühödten reagáltak az amerikai bombázásokra, és katonai támogatást követelnek Irán számára – írja a Mirror alapján az index.hu, hangsúlyozva, hogy egyesek már világháborúra késztetik az orosz lakosságot.

Konsztantyin Malofejev oligarcha, aki a kormánypárti Tsargrad médiabirodalmat vezeti, egyenesen ultimátumot intézett a Kremlhez: "legfőbb ideje, hogy segítsünk Teheránnak műholdas hírszerzéssel, légvédelemmel és rakétákkal" - jelentette ki.

Közben Franciaország aggodalmának adott hangot az iráni nukleáris létesítmények elleni amerikai csapásokat követően, és felszólította a feleket, hogy "tanúsítsanak önmérsékletet annak érdekében, hogy elkerüljenek minden olyan eszkalációt, amely a konfliktus kiterjedéséhez vezethet" - közölte Jean-Noël Barrot francia külügyminiszter vasárnap.

Az X közösségi oldalon közzétett üzenetében a francia diplomácia vezetője leszögezte, hogy "Franciaország sem a csapásokban, sem azok tervezésében nem vett részt".

Jelezte azt is, Franciaország "meggyőződése, hogy a kérdés tartós megoldásához az atomsorompó-szerződés keretein belül tárgyalásos megoldás szükséges".

Címlapról ajánljuk
Orbán Viktor péntek reggel: nőni fog a nyomás, hogy magyar fiatalok menjenek katonaként Ukrajnába

Orbán Viktor péntek reggel: nőni fog a nyomás, hogy magyar fiatalok menjenek katonaként Ukrajnába

A Kossuth rádióban kezdte munkanapját a miniszterelnök. Szerinte a hópróbát kiállta az ország, a hidegben pedig fűtéshez használt fa hiánya miatt nem halhat meg senki. Szólt még az Ukrajna-támogatási csomagról, amely kapcsán az ukrán tónus bicskanyitogató, Brüsszel pedig kitapos és kiprésel most mindenkiből minden pénzt, ehhez Magyarországgal szembeni követeléslista is társul, aminek elutasítására irányul a Nemzeti Petíció.
inforadio
ARÉNA
2026.01.16. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Mire számíthatunk ma a tőzsdéken?

Mire számíthatunk ma a tőzsdéken?

Az elmúlt napokban a geopolitikai események vpltak a befektetők fókuszában, Grönland kérdése továbbra is a terítéken van, miután tegnap este európai katonák érkeztek a szigetre, Trump pedig továbbra sem állt el annak megszerzésétől. Pluszban zártak tegnap az amerikai tőzsdék, a chiprészvények nagyot mentek a tajvani TSMC chip bérgyártó vártnál jobb negyedéves eredményei után, de a tegnap jelentő bankrészvények (GS, MS) is 5 százalék körüli pluszban zártak. Az ázsiai tőzsdék szintén emelkedtek, részben annak is köszönhetően, hogy az USA kereskedelmi megállapodást jelentett be Tajvannal, amely vállalta, hogy az alacsonyabb vámok érdekében jelentős mértékű beruházást fog végrehajtani az Egyesült Államokban. Az előjelek Európát tekintve is pozitívak, enyhe emelkedéssel indulhat a nap a határidős indexek állása alapján.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×