Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.43
bux:
0
2025. december 26. péntek István
A Sargh című iráni napilap Abbász Aragcsi iráni külügyminisztert (b) és Steve Witkoffot, Donald Trump amerikai elnök közel-keleti különmegbízottját ábrázoló címlapját nézi egy fiatalember Teheránban 2025. április 13-án. A lap tetején levő fárszi felirat jelentése: Remény valódi tárgyakásokra. Irán és az Egyesült Államok április 12-én az iráni atomprogramról tárgyalt ománi közvetítéssel Maszkatban. A delegációk újabb tárgyalást helyeztek kilátásba április második felére. A két ország között jelenleg nincs diplomáciai kapcsolat.
Nyitókép: MTI/EPA/Abedin Taherkenareh

Nagyon fenyegetőt mondott az iráni külügyminiszter, majd Moszkvába indulhat

Irán külügyminisztere vasárnap Moszkvába utazik, hogy találkozzon Putyinnal.

Az AP gyorshíre szerint Abbász Aragcsi vasárnap Isztambulban újságíróknak nyilatkozva azt mondta, hogy bár a „diplomácia ajtajának” mindig nyitva kell állnia, „ez most nem így van”.

Ahogy arról reggel beszámoltunk a miniszter az X-en azt írta: "A ma reggeli események rendkívül súlyosak és tartós következményekkel járnak".

Később kifejtette:

"Irán minden eszközzel megvédi magát"

Abbász Aragcsi az Iszlám Együttműködési Szervezet (OIC) isztambuli tanácskozásának szünetében nyilatkozva hangsúlyozta, hogy "az Iráni Iszlám Köztársaság a jövőben is minden szükséges eszközzel megvédelmezi a területét, a szuverenitását, a biztonságát és a népét".

"Az országomat megtámadták, agressziót intéztek ellene, és a jogos önvédelem jegyében kell eljárnunk. Meg is fogjuk ezt tenni" - figyelmeztetett.

Aragcsi szerint Oroszország Kínával együtt megpróbált az utóbbi napokban előkészíteni egy ENSZ biztonsági tanácsi határozatot az ellenségeskedések beszüntetése érdekében. Hozzátette, hogy mivel a helyzet most másképp alakult, megvitatja Moszkvával és Pekinggel a meghozandó intézkedéseket.

"Úgy vélem, szó sem lehet arról, hogy felkérjék Iránt a diplomáciához való visszatérésre, mert nyakig ülünk a diplomáciában. Javában tárgyaltunk az Egyesült Államokkal, amikor az izraeliek mindent szilánkokká lőttek" - tette hozzá. Washington pedig szerinte a mostani támadással "elárulta a diplomáciát".

Orosz reakciók

Oroszországban Vlagyimir Putyin köréhez tartozó radikális politikusok és oligarchák dühödten reagáltak az amerikai bombázásokra, és katonai támogatást követelnek Irán számára – írja a Mirror alapján az index.hu, hangsúlyozva, hogy egyesek már világháborúra késztetik az orosz lakosságot.

Konsztantyin Malofejev oligarcha, aki a kormánypárti Tsargrad médiabirodalmat vezeti, egyenesen ultimátumot intézett a Kremlhez: "legfőbb ideje, hogy segítsünk Teheránnak műholdas hírszerzéssel, légvédelemmel és rakétákkal" - jelentette ki.

Közben Franciaország aggodalmának adott hangot az iráni nukleáris létesítmények elleni amerikai csapásokat követően, és felszólította a feleket, hogy "tanúsítsanak önmérsékletet annak érdekében, hogy elkerüljenek minden olyan eszkalációt, amely a konfliktus kiterjedéséhez vezethet" - közölte Jean-Noël Barrot francia külügyminiszter vasárnap.

Az X közösségi oldalon közzétett üzenetében a francia diplomácia vezetője leszögezte, hogy "Franciaország sem a csapásokban, sem azok tervezésében nem vett részt".

Jelezte azt is, Franciaország "meggyőződése, hogy a kérdés tartós megoldásához az atomsorompó-szerződés keretein belül tárgyalásos megoldás szükséges".

Címlapról ajánljuk
Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

46 százalékkal nőtt a közvetlentőke-befektetések állománya 2023-ról 2024-re Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében – erről beszélt Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban.
VIDEÓ
Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Néhány esztendeje egy vezető hazai politikus jelentette ki, hogy a vétójog az utolsó védőbástyája az európai sokszínűségnek és szuverenitásnak. Nos, a kormány tagjai – mint a dicső végvári vitézek büszke utódai – az elmúlt időben igencsak sűrűn gyakorolhatták a nemzeti szuverenitás védelmét, mivel jószerint csak azokat az EU-s kezdeményezéseket és indítványokat nem vétóztak meg, amelyek egy csepp áldozatot sem kívántak meg hazánktól. A megvétózott kezdeményezések sorába tartozott az Európai Tanács decemberi ülésének napirendjére tűzött, a Mercosur-országokkal (tagjai Argentína, Brazília, Paraguay és Uruguay, társult tagjai pedig Chile, Kolumbia, Ecuador, Guyana, Peru, Suriname és Bolívia) kötött új védintézkedésekről szóló megállapodás megerősítéséről szóló határozat is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×