Az intézkedéseket a hírek szerint a kormányban a kisebbik keresztény pártot, a CSU-t képviselő belügyminiszter, Alexander Dobrindt dolgozta ki, és a nyilvánosság előtt ő ismertette a koalíció hivatalba lépésekor. A hangsúly a migráció megfékezésén van, és a szigorítást azonnal életbe léptették. Ennek kényege, hogy az illegálisnak minősített migránsokat a határon visszafordíthatják, azaz rögtön kitoloncolhatják.

Mindez szinte azonnal a szomszédok, mindenekelőtt Lengyelország éles tiltakozását váltotta ki. Olyannyira, hogy az azóta hivatalában megerősített Donald Tusk miniszterelnök hasonló intézkedések életbe léptetését helyezte kilátásba. A tiltakozók fő érve, hogy a „Dobrindt-csomag” ellentétes az érvényben lévő uniós joggal, ami a menekültstátusz elbírálásának közös szabályait tartalmazza. Erről Varsóban és Brüsszelben is tájékoztatták Friedrich Merz kancellárt, aki azzal érvelt, hogy átmeneti intézkedésről van szó.

A ki-, illetve visszatoloncolás végrehajtásában oroszlánrész jut a rendőrségnek, amely már napokkal szigorítások életbe lépése után panaszkodott a túlzott terhek miatt. Jochen Kopelke, a rendőrszakszervezet (GdP) elnöke azóta több ízben hangsúlyozta, hogy a rendőrség az állomány alacsony létszáma és a szükséges eszközök hiánya miatt nehezen birkózik meg a megnövekedett feladatokkal. A szakszervezet most újabb fenntartásokkal állt elő, közvetve csatlakozva a szigorítások jogi alapját megkérdőjelezők táborához. Az ARD közszolgálati médium tudósítása szerint a rendőrök körében ez egyre erőteljesebb elbizonytalanodást okoz.

Korábbi adatok szerint május 8. és június 4. között a német határokon több mint háromezer menekültként jelentkező embertől tagadták meg a belépést. Az elutasítások miatt bírálta a belügyminisztert az Integrációs és Migrációs Szakértői Tanács, amely ténylegesen a kormány tanácsadói testülete migrációs kérdésekben. Az ARD szerint a tanács legutóbb arra hívta fel a figyelmet, hogy az uniós jog nem engedélyezi a belügyminiszter által elhatározott azonnali kiutasítást. A testület arra hívta fel a figyelmet, hogy a kormány csak abszolút vészhelyzetben kerülheti meg az európai menekültügyi törvényt.

Alapjában hasonlóan foglalt állást a berlini közigazgatási bíróság is, amely június elején jogellenesnek minősítette három szomáliai menekült Lengyelországba történt visszatoloncolását. A bíróság arra figyelmeztetett, hogy a kitoloncolás elrendelésekor nem bizonyították a közrendet, illetve a közbiztonságot fenyegető veszélyt.

Az ARD szerint immár a rendőrszakszervezet is a jogi helyzet tisztázását követeli. A GdP elnökhelyettese, Sven Huber nyilatkozott arról, hogy az eltérő értelmezés bizonytalanságot okoz a rendőrök, illetve a rendőri vezetők körében: tartanak attól, hogy a jelenlegi bizonytalan jogi helyzetben akár a határon szolgálatot teljesítő rendőrök is büntetőeljárás alá vonhatók. Az elnökhelyettes arra hívta fel a figyelmet, hogy a vonatkozó közszolgálati törvény szerint a köztisztviselők, köztük a rendőrök is felelősek a különböző cselekményekért, így többek között a menedékkérők elutasításáért is.

Ha egy miniszteri irányelv – legalábbis a bírósági megállapítások szerint – jogilag nem megengedett, a köztisztviselőket, köztük a rendőröket fel kell menteni a személyes felelősség alól – idézte az ARD a szakszervezet elnökhelyettesét.

A belügyminisztérium a panaszokkal kapcsolatban nem foglalt állást. A napokban ugyanakkor nyilatkozatban hangsúlyozta, hogy a határellenőrzés és az elutasítás hatékony, a menedékkérők száma csökkent. „Németországban migrációs politikai fordulat indult” – hangzott az értékelés.