Infostart.hu
eur:
385.36
usd:
331.93
bux:
0
2026. január 16. péntek Gusztáv
Mark Rutte NATO-főtitkár a NATO-tagországok külügyminisztereinek találkozóján Brüsszelben 2024. december 4-én.
Nyitókép: MTI/EPA/Olivier Matthys

Lényegesen nagyobb költést kért a NATO

A NATO elrettentő és védelmi képességét erősítő új célok eléréséhez lényegesen magasabb védelmi kiadások meghatározására lesz szükség - jelentette ki a NATO-főtitkár Brüsszelben szerdán.

Mark Rutte a szövetséges országok védelmi minisztereinek találkozóját megelőzően tartott sajtótájékoztatóján úgy fogalmazott: "mivel a világ egyre veszélyesebbé válik, meg kell tudnunk védeni népeinket és életmódunkat, amelynek érdekében a NATO-t erősebb, igazságosabb és ellenállóbb szövetséggé kell tennünk".

Több erőforrásra és képességre van szükség ahhoz, hogy a szövetség felkészült legyen bármilyen fenyegetésre, és teljes mértékben végrehajtsa a kollektív védelmi terveket - húzta alá.

A NATO-főtitkár kijelentette: a katonai szövetség új céljai meghatározzák, hogy milyen erőket és konkrét képességeket kell biztosítani az elrettentés és hatékonyság megerősítése érdekében. Ezek közé tartoznak egyebek mellett a lég- és rakétavédelmi rendszerek, a nagy hatótávolságú fegyverek vagy a logisztika megerősítése - sorolta.

"Arra számítok, hogy a legtöbb, ha nem az összes szövetségesünk még idén eléri a GDP 2 százalékának védelmi kiadásokra fordított célt" - fogalmazott.

A NATO-főtitkár azt mondta: a nukleáris elrettentés a szövetség biztonságának sarokköve. A NATO nukleáris képességeinek alapvető célja a béke megőrzése, a kényszer megelőzése és az elrettentés az agressziótól - szögezte le.

Rutte arról tájékoztatott továbbá, hogy, a júniusi hágai csúcstalálkozó középpontjában egy új védelmi beruházási terv is áll majd annak biztosítására, hogy a megnövekedett keresletre a kínálat rendelkezésre álljon.

"Azon fogunk dolgozni tehát, hogy növeljük a védelmi termelést annak érdekében, hogy katonáink rendelkezzenek a szükséges kritikus képességekkel" - fogalmazott Mark Rutte, majd leszögezte: "ez jó a biztonságunknak, és a gazdaságunknak is". Kifejtette továbbá, hogy a védelmi kiadások növelésével a biztonság szavatolása mellett munkahelyeket teremtenek.

Az ukrajnai háborúval kapcsolatban a NATO-főtitkár kijelentette: "véget kell vetni ennek a szörnyű háborúnak. Teljes mértékben támogatjuk Donald Trump amerikai elnök erőfeszítéseit, hogy igazságos és tartós békével állítsa meg a vérontást." Hozzátette: az Egyesült Államok teljes mértékben elkötelezett az Észak-Atlanti Szerződés kollektív védelemről szóló 5-ös cikke mellett, továbbá nincs terv az Európában állomásozó amerikai csapatok kivonására.

Szavai szerint a NATO Ukrajnának nyújtott hosszú távú támogatása nem a háború elnyújtásáról szól, hanem arról, hogy biztosítsa Ukrajna számára a védekezést most, majd pedig azt, hogy megelőzhessen minden jövőbeni agressziót.

"Biztonságunk szempontjából sorsdöntő pillanatban vagyunk. Az erős védelem egyértelmű üzenetet küld: senkinek se jusson eszébe megtámadni minket!"

Címlapról ajánljuk
Orbán Viktor péntek reggel: nőni fog a nyomás, hogy magyar fiatalok menjenek katonaként Ukrajnába

Orbán Viktor péntek reggel: nőni fog a nyomás, hogy magyar fiatalok menjenek katonaként Ukrajnába

A Kossuth rádióban kezdte munkanapját a miniszterelnök. Szerinte a hópróbát kiállta az ország, a hidegben pedig fűtéshez használt fa hiánya miatt nem halhat meg senki. Szólt még az Ukrajna-támogatási csomagról, amely kapcsán az ukrán tónus bicskanyitogató, Brüsszel pedig kitapos és kiprésel most mindenkiből minden pénzt, ehhez Magyarországgal szembeni követeléslista is társul, aminek elutasítására irányul a Nemzeti Petíció.

Csizmazia Gábor a furkósbotról és a Trump-paradoxonról: „Donald Trump kétszer lépte át a saját vörös vonalát”

Donald Trump amerikai elnök leginkább Ukrajna és a vámpolitika esetében lépte át a saját maga által felvázolt vörös vonalakat – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Csizmazia Gábor. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézet tudományos főmunkatársa szerint Donald Trump külpolitikai lépései inkább elbizonytalanították a szavazóit, semmint újakat hoztak volna mellé.
inforadio
ARÉNA
2026.01.16. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Mire számíthatunk ma a tőzsdéken?

Mire számíthatunk ma a tőzsdéken?

Az elmúlt napokban a geopolitikai események vpltak a befektetők fókuszában, Grönland kérdése továbbra is a terítéken van, miután tegnap este európai katonák érkeztek a szigetre, Trump pedig továbbra sem állt el annak megszerzésétől. Pluszban zártak tegnap az amerikai tőzsdék, a chiprészvények nagyot mentek a tajvani TSMC chip bérgyártó vártnál jobb negyedéves eredményei után, de a tegnap jelentő bankrészvények (GS, MS) is 5 százalék körüli pluszban zártak. Az ázsiai tőzsdék szintén emelkedtek, részben annak is köszönhetően, hogy az USA kereskedelmi megállapodást jelentett be Tajvannal, amely vállalta, hogy az alacsonyabb vámok érdekében jelentős mértékű beruházást fog végrehajtani az Egyesült Államokban. Az előjelek Európát tekintve is pozitívak, enyhe emelkedéssel indulhat a nap a határidős indexek állása alapján.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×