Infostart.hu
eur:
389.3
usd:
335.78
bux:
0
2026. március 4. szerda Kázmér
Mark Rutte NATO-főtitkár a NATO-tagországok külügyminisztereinek találkozóján Brüsszelben 2024. december 4-én.
Nyitókép: MTI/EPA/Olivier Matthys

Lényegesen nagyobb költést kért a NATO

A NATO elrettentő és védelmi képességét erősítő új célok eléréséhez lényegesen magasabb védelmi kiadások meghatározására lesz szükség - jelentette ki a NATO-főtitkár Brüsszelben szerdán.

Mark Rutte a szövetséges országok védelmi minisztereinek találkozóját megelőzően tartott sajtótájékoztatóján úgy fogalmazott: "mivel a világ egyre veszélyesebbé válik, meg kell tudnunk védeni népeinket és életmódunkat, amelynek érdekében a NATO-t erősebb, igazságosabb és ellenállóbb szövetséggé kell tennünk".

Több erőforrásra és képességre van szükség ahhoz, hogy a szövetség felkészült legyen bármilyen fenyegetésre, és teljes mértékben végrehajtsa a kollektív védelmi terveket - húzta alá.

A NATO-főtitkár kijelentette: a katonai szövetség új céljai meghatározzák, hogy milyen erőket és konkrét képességeket kell biztosítani az elrettentés és hatékonyság megerősítése érdekében. Ezek közé tartoznak egyebek mellett a lég- és rakétavédelmi rendszerek, a nagy hatótávolságú fegyverek vagy a logisztika megerősítése - sorolta.

"Arra számítok, hogy a legtöbb, ha nem az összes szövetségesünk még idén eléri a GDP 2 százalékának védelmi kiadásokra fordított célt" - fogalmazott.

A NATO-főtitkár azt mondta: a nukleáris elrettentés a szövetség biztonságának sarokköve. A NATO nukleáris képességeinek alapvető célja a béke megőrzése, a kényszer megelőzése és az elrettentés az agressziótól - szögezte le.

Rutte arról tájékoztatott továbbá, hogy, a júniusi hágai csúcstalálkozó középpontjában egy új védelmi beruházási terv is áll majd annak biztosítására, hogy a megnövekedett keresletre a kínálat rendelkezésre álljon.

"Azon fogunk dolgozni tehát, hogy növeljük a védelmi termelést annak érdekében, hogy katonáink rendelkezzenek a szükséges kritikus képességekkel" - fogalmazott Mark Rutte, majd leszögezte: "ez jó a biztonságunknak, és a gazdaságunknak is". Kifejtette továbbá, hogy a védelmi kiadások növelésével a biztonság szavatolása mellett munkahelyeket teremtenek.

Az ukrajnai háborúval kapcsolatban a NATO-főtitkár kijelentette: "véget kell vetni ennek a szörnyű háborúnak. Teljes mértékben támogatjuk Donald Trump amerikai elnök erőfeszítéseit, hogy igazságos és tartós békével állítsa meg a vérontást." Hozzátette: az Egyesült Államok teljes mértékben elkötelezett az Észak-Atlanti Szerződés kollektív védelemről szóló 5-ös cikke mellett, továbbá nincs terv az Európában állomásozó amerikai csapatok kivonására.

Szavai szerint a NATO Ukrajnának nyújtott hosszú távú támogatása nem a háború elnyújtásáról szól, hanem arról, hogy biztosítsa Ukrajna számára a védekezést most, majd pedig azt, hogy megelőzhessen minden jövőbeni agressziót.

"Biztonságunk szempontjából sorsdöntő pillanatban vagyunk. Az erős védelem egyértelmű üzenetet küld: senkinek se jusson eszébe megtámadni minket!"

Címlapról ajánljuk
Az iráni háború már 13 országra terjedt ki, és Kaiser Ferenc szerint nem látni, meddig eszkalálódik tovább

Az iráni háború már 13 országra terjedt ki, és Kaiser Ferenc szerint nem látni, meddig eszkalálódik tovább

Már legalább 13 országot érint a Közel-Keleten zajló fegyveres konfliktus a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense szerint. Kaiser Ferenc az InfoRádióban azt mondta: a háború alapvetően Irán, Izrael és az Egyesült Államok között zajlik, de közvetetten részt vesz a konfliktusban több Iránhoz köthető „proxy”, vagyis helyettes is, mint a libanoni Hezbollah vagy a jemeni húszik. A szakértő hozzátette: a legnagyobb hatótávolságú iráni ballisztikus rakéták Romániát még elérik, de Magyarországot nem.

Hortay Olivér az Arénában: két módon is súlyosan roncsolódik most a világ olajellátása

A Hormuzi szoros kiesése a nemzetközi olajpiaci útvonalakból nagy érvágás, de legalább ennyire komoly probéma, hogy a megtámadott Irán válaszcsapásként a környező országok infrastruktúráját támadja – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Hortay Olivér közgazdász, a Századvég Konjuktúrakutató Zrt energia- és klímapolitikai üzletágvezetője.
inforadio
ARÉNA
2026.03.04. szerda, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
Dubaj és Bejrút támadás alatt, Trump biztosítaná a Hormuzi-szorost, kiderült, mikor lesz új iráni vezető – Híreink az iráni háborúról percről percre szerdán

Dubaj és Bejrút támadás alatt, Trump biztosítaná a Hormuzi-szorost, kiderült, mikor lesz új iráni vezető – Híreink az iráni háborúról percről percre szerdán

Ötödik napja tart Izrael és az Egyesült Államok háborúja Irán ellen. A libanoni főváros, Bejrút közelében egy szállodát, az iráni Kom városában pedig a Szakértői Tanács épületét támadták meg, beszámolók szerint a halálesetek száma mindkét országban túllépte a 800-at. Teherán válaszcsapása számos amerikai érdekeltségű célpontot sújtott: az USA dubaji konzulátusa, egy szaúd-arábiai CIA-állomás és egy Katarban lévő amerikai támaszpont mind találatokat szenvedett el. Az iráni védelmi minisztérium szerint készen állnak az elhúzódó háborúra, mondván, a legjobb fegyvereiket még nem is használták. Közben kiderült: a jövő héten, Ali Hámenei temetése után választják Irán következő legfőbb vezetőjét. Donald Trump elrendelte, hogy az Egyesült Államok "biztosítást és garanciát" nyújtson a Perzsa-öbölben közlekedő hajók számára, azt javasolva, hogy "szükség esetén" az amerikai haditengerészet kísérje a tankereket a világgazdasági szempontból kulcsfontosságú, Irán által lezártnak nyilvánított Hormuzi-szoroson. Az Egyesült Arab Emírségek biztonságos légi folyosókat nyitott a vele szomszédos országok számára, a Közel-Keleten megbénult a közlekedés, miközben a világ országai evakuálni próbálják a régióban rekedt állampolgáraikat. Cikkünk folyamatosan frissül.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×