A hét végén hosszú idő után ismét tárgyalt az Egyesült Államok Iránnal Teherán atomprogramjáról, ezen a héten pedig folytatódnak az egyeztetések a felek között. Szombaton Abbász Aragcsi iráni külügyminiszter Steve Witkoff-fal, az amerikai elnök közel-keleti főmegbízottjával beszélt. Közvetlen egyeztetés tíz éve, a Barack Obama elnöksége alatt tető alá hozott eredeti nukleáris megállapodás óta nem volt Washington és Teherán között, ezúttal is külön szobákban tartózkodtak a tárgyaló delegációk, amelyek gyakorlatilag üzengettek egymásnak.

Az IRNA iráni állami hírügynökség megerősítette, hogy a több mint két és fél órás közvetett tárgyalás után az iráni és az amerikai delegációvezetők néhány percet beszéltek egymással az ománi külügyminiszter jelenlétében. Az iráni külügyminisztérium szerint az egyeztetések első köre „konstruktív légkörben és kölcsönös tisztelet mellett” zajlott Omán fővárosában, Maszkatban.

Az Egyesült Államok az egyeztetésekkel az iráni atomprogram lezárását akarja elérni. Karoline Leavitt, a Fehér Ház szóvivője pénteki sajtótájékoztatóján elmondta: Washington nem engedi, hogy Irán atomfegyver birtokába kerüljön, és ennek elérése érdekében minden lehetséges eszközt bevet, de hozzátette, hogy Donald Trump elkerülné a súlyosabb következményeket. Az amerikai elnök március eleji levelében két hónap határidőt szabott az iráni vezetésnek egy új atomalku megkötésére, ellenkező esetben katonai következményeket helyezett kilátásba.

Kemény János az InfoRádióban úgy fogalmazott, Teherán „nem tekinti baráti országnak” az Egyesült Államokat, ezért ragaszkodott a nem mindennapi tárgyalási formához. Az NKE John Lukacs Intézetének tudományos munkatársa elmondta: Donald Trump közvetlen tárgyalásokat akart, a közel-keleti ország vezetése azonban ezt visszautasította, így végül egy hibrid formában állapodtak meg. A szakértő szerint a tárgyalások első fordulója nem volt átfogó egyeztetés, a végén azonban néhány percen át közvetlenül beszéltek egymással a megjelentek, amit mindkét delegáció pozitív fejleménynek nevezett.

Az atomprogrammal kapcsolatban a szankciók jelentős könnyítése a teheráni elvárás. Kemény János emlékeztetett, hogy a Trump-adminisztráció nyomásgyakorlással kívánja Iránt meggyőzni arról, hogy vessen véget nukleáris programjának.

Ennek érdekében újabb amerikai repülőgép-hordozó csoport érkezett nemrég a Közel-Keletre,

illetve az Iránnal szövetséges jemeni húszi lázadók által ellenőrzött célpontok ellen is nagyszabású légi támadást indítottak az amerikaiak az elmúlt hónapokban. A szakértő „meredek időzítésnek nevezte”, hogy Donald Trump két hónap alatt megkötné az új atomalkut, ugyanis Barack Obama a 2010-es években jóval hosszabb időn át készített elő egy másik megállapodást Iránnal, amit aztán Donald Trump mondott fel első elnöksége alatt. Ráadásul az elemző szerint az Obama-adminisztráció idején a „jóval kedvezőbb nemzetközi háttér” segítette a Teheránnal való megegyezést. Kemény János úgy véli, most más a helyzet, és nagyon nehéz lesz előrelépést elérni.

Az e heti, újabb tárgyalási fordulót illetően úgy fogalmazott, nehéz megítélni, miben gondolkodhatnak a felek, mert nagyon kevés információt osztanak meg a nyilvánossággal. Azt gondolja, az amerikai kormányzat megbízottjai

továbbra is azt akarják majd elérni, hogy az iráni atomprogramnak ne lehessen katonai felhasználhatósága, ehhez azonban a szakértő szerint „átfogó ellenőrzési megoldást kellene találni”.

Kemény János megjegyezte: nem lesz könnyű kompromisszumra jutni, hiszen olyan nemzetközi megállapodásnak kellene létrejönnie, amely mind az USA, mind Irán számára elfogadható, de egyelőre nem látszik, hogy ez megvalósítható lenne.

Ha a tárgyalások mégis eredményesen zárulnának, akkor az elemző szerint valamennyire stabilizálódhatna a térség helyzete. Kemény János felidézte, hogy az amerikaiak részéről korábban arra is volt nyomásgyakorlás, hogy az új megállapodásba vonjanak be olyan plusz pontokat, mint például az iráni rakétaprogram korlátozása vagy az iráni proxyk kérdésének megoldása, de eddig ezekben a kérdésekben nincsenek fejlemények.

Az NKE John Lukacs Intézetének tudományos munkatársa szerint nagy kérdés, hogy milyen új elemeket vonnak be egy esetleges megállapodásba, már amennyiben valóban létrejön valamilyen egyezség a felek között. „Összességében magának a nukleáris programnak a korlátozása is nagyon nehéz tárgyalási feladat” – tette hozzá Kemény János.

(A nyitóképen: Amerika-ellenes falfestmény előterében megy egy járókelő az Egyesült Államok bezárt iráni nagykövetségénél Teheránban 2025. április 7-én.)