Infostart.hu
eur:
386.95
usd:
328.95
bux:
0
2025. december 26. péntek István
Nyitókép: Unsplash

Lengyelország népe mintha fegyverkezne

Lengyelországban tavaly 45,8 ezer fegyvertartási engedélyt adtak ki, ami rekordnak számít az 1989-es rendszerváltás óta - írta a Rzeczpospolita lengyel napilap rendőrségi adatokra hivatkozva.

"Ez újabb rekord. A kommunista Lengyel Népköztársaság bukása óta még soha nem fegyverkeztek fel a lengyelek ilyen gyorsan, mint most" - áll a Rzeczpospolita cikkében. A lengyel rendőr-főkapitányság adatait elemezve leszögezték: korábbi időszakokban évente több mint tízezer fegyvertartási engedélyt adtak ki, 2022-ban viszont 37,4 ezer engedélyről volt szó, ami ugrásszerű növekedést jelent.

2023-ban 40,9 ezer volt a kiadott igazolványok száma, amelyet pedig ismét felülmúltak a tavalyi, 45,8 ezer új fegyvertartási engedélyről szóló adatok.

2024 végén Lengyelországban a magánszemélyek összesen 930,1 ezer darab lőfegyvert birtokoltak, ami csaknem kétszerese a 2017-es adatnak.

Az adatokat a Rzeczpospolita Ukrajna megtámadásával magyarázza. A társadalom ma "bizonytalanságot érez, ezért az emberek fegyvert akarnak szerezni. Ennek az ukrajnai háború az indítóoka, de a saját biztonság, valamint a magánvagyon biztonsága miatt felmerülő aggodalmak is" - idézi a lap Brunon Holyst kriminológust.

Megszólaltatták Jerzy Dziewulski biztonsági szakértőt is, aki úgy ítélte meg: a jelenség nem csak az ukrajnai háborúval magyarázható, szerepet játszik az is, hogy a fegyvertartás egyre divatosabbá vált, miután 2011-ben lazultak az erre vonatkozó előírások Lengyelországban.

Andrzej Turczyn jogász leszögezte: a fegyvertartási engedélyek számának ugrásszerű növekedése miatt nem nőtt a legálisan tartott fegyverrel elkövetett bűntettek száma. Emellett a lengyelek továbbra is "a legkevésbé felfegyverzett európai nemzetek közé tartoznak" - mutatott rá Turczyn.

Címlapról ajánljuk
Szemléletváltás nélkül nem megy: a mezőgazdaság a klímaváltozás nagy vesztese

Szemléletváltás nélkül nem megy: a mezőgazdaság a klímaváltozás nagy vesztese

A 2021 és 2024 közötti négy évből háromban hazánk területének 70 százalékát aszály sújtotta. Egy uniós jelentés szerint Magyarországon 2022-ben a biogazdálkodás mindössze a termőterületek 6,3 százalékán volt jellemző, miközben az EU 2030-ra 25 százalékos célt tűzött ki. Koczóh Levente András, a Green Policy Center senior klímapolitikai szakértője vázolta, milyen változtatásokra lenne itthon szükség.
VIDEÓ
Évezredes titkok a modern luxus árnyékában: így változik meg örökre a legendás ókori főváros sorsa

Évezredes titkok a modern luxus árnyékában: így változik meg örökre a legendás ókori főváros sorsa

2025-ben az Ázsiai és Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködés (Asia-Pacific Economic Cooperation – APEC) csúcstalálkozóját Kjongdzsuban tartották, ez a név csak a legelszántabb történelem vagy földrajz iránt érdeklődő közönség számára lehet ismerős Magyarországon. A település pedig egykoron az ókor egyik legnagyobb királyságának volt a fővárosa, ahol máig szinte „szabadtéri múzeumként” sorjáznak az egykori emlékek. A modern idegenforgalmi kihívások ugyanakkor dilemmával szembesítik a várost, hogy megőrizze a karakterét a jövőben is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×