Infostart.hu
eur:
386.47
usd:
330.03
bux:
110405.74
2025. december 20. szombat Teofil
Szavazó a romániai elnökválasztás első fordulójában Kolozsváron 2024. november 24-én.
Nyitókép: MTI/Kiss Gábor

A románok szélsőségesnek mondott politikust akarnak maguknak

A többi román párt által szélsőségesnek tartott Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) jelöltje, George Simion nyerné a román elnökválasztás első fordulóját a CURS közvélemény-kutató intézet friss felmérésének vasárnap ismertetett eredménye szerint.

A CURS felmérése az első, amely az elnökjelöltségek benyújtása és a végleges jelöltlista hivatalossá tétele után készült.

A vasárnap ismertetett eredmények szerint a román államfőválasztás első fordulójában

a választópolgárok 29 százaléka adná George Simionra a voksát.

Őt a bukaresti kormánykoalíció közös jelöltje, Crin Antonescu követi 22 százalékkal, míg a harmadik helyen Bukarest főpolgármestere, Nicusor Dan végezne 18 százalékkal.

A CURS felmérése szerint a negyedik hely a függetlenként induló egykori szociáldemokrata párti miniszterelnöké, Victor Pontaé, aki a szavazatok 13 százalékát kapná. Őt a Mentsétek Meg Romániát Szövetség (USR) elnöke, Elena Lasconi követi a sorban, aki a voksok 12 százalékát gyűjtené be. A többi jelöltet 3 százalék alatt mérte a CURS, míg a válaszadók 30 százaléka azt mondta, nincs még kialakult véleménye vagy nem megy el szavazni.

A kérdésre, hogy mit várnak a következő román államfőtől, a válaszadók ugyanakkora arányban (21 százalék) jelölték meg az ország békéjének és biztonságának szavatolását, illetve

az oktatás és egészségügy helyzetének javítását.

20 százalék a korrupció elleni harcot, 16 a gazdasági problémák megoldását, 13 százalék az állami intézmények reformját nevezte meg elvárásként.

A felmérés 1203 fős felnőtt mintán készült március 19. és 22. között, a hibahatár 2,8 százalékos.

Romániában a kormány május 4-ére, illetve 18-ára tűzte ki a megismételt elnökválasztás első, illetve második fordulóját.

Címlapról ajánljuk
Orbán Viktor: már újabb oka is van a háborúra az uniós országoknak, mert odatették a pénzüket Ukrajnába

Orbán Viktor: már újabb oka is van a háborúra az uniós országoknak, mert odatették a pénzüket Ukrajnába

A Digitális Polgári Körök által szervezett háborúellenes gyűlések közül a legnagyobbra került sor Szegeden szombaton, a Lázár János országjárásának szegedi programjával összekötött eseményen felszólalt a kormányfő is. Arról beszélt, hogy 2026 az utolsó választás az európai háború előtt, a szankciók és a háború 20 milliárd eurót vett el Magyarországtól, a javító-nevelő intézetek most nem jól működnek, a büntetés-végrehajtás alá kell rendelni őket.

Sárkány Zalán: célom, hogy a nagymedencés versenyeken is olyan eredményeim legyenek, mint rövid pályán

Egy arany- és egy ezüstéremmel, valamint két új országos csúccsal tért vissza az Egyesült Államokba a lublini rövid pályás Eb-ről a 22 éves úszó. Szokolai László tanítványa az InfoRádióban azt mondta, a 800 méter gyors világbajnoki címvédőjeként érzett némi nyomást, de ez nem vetette vissza, hanem éppenhogy motiválta. Arról is beszélt, milyen nehézségeket jelent számára a kétlaki élet.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.22. hétfő, 18:00
Vecsei Miklós
felzárkóztatásért felelős miniszterelnöki biztos, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke
Nincs szükség több vendégmunkásra – Bőven elég az EU-n kívüli dolgozókra megszabott kvóta

Nincs szükség több vendégmunkásra – Bőven elég az EU-n kívüli dolgozókra megszabott kvóta

Még december elején közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM), hogy az idei évhez hasonlóan jövőre is csak maximum 35 ezer EU-n kívüli, úgynevezett harmadik országbeli munkavállaló dolgozhat Magyarországon. Mivel a gyenge gazdasági teljesítmény miatt idén sem volt szükség ennyi külföldi dolgozóra, a munkaerő-közvetítéssel és -kölcsönzéssel foglalkozó cégek szerint ez a szám 2026-ban is bőven lefedi majd az igényeket. Ezen csak az változtatna, ha hirtelen tényleg meglódulna a magyar gazdaság teljesítménye. A gazdasági tárca közlése szerint a visegrádi országok körében Magyarországon a legalacsonyabb a harmadik országbeli foglalkoztatottak aránya. A hivatalos tájékoztatás szerint jelenleg Magyarországon 2,6%-os az EU-n kívülről érkező munkavállalók aránya, ugyanakkor vannak olyan kategóriák, amelyek nem esnek a 35 ezres kvóta hatálya alá, tehát a pontos számuk valójában nem ismert.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×