A történelmi hetet rendkívüli hónapok előzték meg. Tavaly novemberben megbukott az Olaf Scholz szociáldemokrata kancellár vezette, az SPD-ből, a Zöldek Pártjából és a liberális FDP-ből álló hárompárti kormány. A február 23-i előre hozott parlamenti választásokat a keresztény pártok szövetsége, a CDU/CSU nyerte, amely ugyanakkor az elkövetkező négy évre a vesztes SPD-vel lép nagykoalícióra.
A koalícióra készülő pártok az egyeztetések során két különleges pénzügyi alap (Sondervermögen) állapodtak meg összesen mintegy 900 milliárd eurós összegben. A "kisebbik", 400 milliárd eurós alap a biztonság, illetve ezen belül a hadsereg, a Bundeswehr erősítését célozza, míg a nagyobbik, az 500 milliárdos pedig az elavult infrastruktúra, többi között az úthálózatok, a hidak és a vasút fejlesztését. A törlesztés ugyanakkor az elkövetkező 12 évben hitelből történne, és évente több mint 40 milliárd eurót tenne ki.
Ezt megkönnyítendő irányozták elő a 2011-ben az akkori kormány által életbe léptetett, a költségvetési hitelfelvételt minimalizáló úgynevezett adósságfék egy részének a védelmi kiadásokra vonatkozó felfüggesztését, amihez viszont az alkotmány módosítására, ehhez pedig kétharmados parlamenti többségre van szükség.
Ennek sorsát határozzák meg a következő napok eseményei. A szükséges kétharmados többséget ugyanis a jelenlegi, már csak a hét végéig működő parlamentnek kell biztosítania, de ezt is a konzervatívok és a szociáldemokraták csak úgy tudják biztosítani, hogy lázas hétvégi alkudozások eredményeként megnyerték a Zöldek Pártjának támogatását. A kétharmados többség a jövő héttől hivatalba lépő új Bundestagban már a Zöldekkel sem lenne meg.
A Zöldek Pártja a támogatás fejében azt az ígéretet kapta, hogy a koalíció az infrastrukturális alapból 100 milliárd eurót a klímavédelemre, illetve a gazdaság klímabarát átalakítására fordít, további 100 milliárdot pedig a tartományok kapnak.
Ha Friedrich Merz kancellárjelölttel az élen a CDU/CSU és az SPD a Bundestag keddi ülésén sikerrel veszi az akadályt, még hátravan a tartományi képviselőkből álló Bundesrat, azaz a parlamenti felsőház pénteki ülése, ahol szintén kétharmados többség szükséges. Értesülések szerint jelenleg még ez is inog, a bajor ellenzéki Szabad Választók (Freie Wähler) hat képviselője tehet a kormányzati terveknek keresztbe. Nem véletlen, hogy a kisebbik keresztény párt, a bajor CSU elnöke, egyben a tartomány miniszterelnöke, Markus Söder vasárnap este a ZDF-nek arról fogadkozott, hogy a péntekre a hiányzó hat szavazatot is garantálja.
Egy akadályt már a hét végén sikerrel vettek a koalícióra törekvő pártok. A karlsruhei alkotmánybíróság ugyanis elutasította az AfD, az FDP és a Baloldal Pártja keresetét, hogy a "régi" Bundestag nem jogosult a rendkívüli hitelekről történő döntésre, arról már az újnak kell határoznia, amelyben már a CDU/CSU mögött az AfD a legerősebb párt.
Értesülések szerint az AfD és a Baloldal Pártja újabb "sürgős" keresetet nyújtott be a karlsruhei testülethez, ennek alkotmánybírósági jóváhagyására azonban nincs esély.
Az elkövetkező évek "megpróbáltatásaira" utalt az ARD közszolgalati televíziónak adott interjújában a konzervatív kancellárjelölt. Friedrich Merz reményét fejezte ki, hogy a koalíciós pártok kedden a Bundestagban megszerzik a szükséges kétharmados többséget, ugyanakkor elismerte, hogy a támogató pártok soraiban lehetnek "elhajlók", akik megnehezíthetik a helyzetet.
Az interjúban Mez megvédte az adósságfék reformjával kapcsolatos korább elutasító álláspontját. A CDU elnöke utalt arra, hogy a költségvetés "drámai helyzetben" van, hangsúlyozta, hogy a koalíciós partnerrel, az SPD-vel hamarosan megkezdik a szükséges költségvetési szigorral kapcsolatos tárgyalásokat. Utalt arra is, hogy a világban drámai események zajlanak, és ezzel összefüggésben kiemelte Donald Trump amerikai és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök találkozóját.
Merz elismerte, hogy a parlamenti kétharmados többség érdekében több engedményt kellett tenni a Zöldek Pártjának, szavazataik nélkülözhetetlenek a többséghez.
"Ha a február 23-i parlamenti választásokon abszolút többséghez jutottunk volna, másként cselekedtünk volna"
– fogalmazott a kancellárjelölt.
Merz hangsúlyozta, hogy a CDU/CSU-ra és az SPD-re még nagyon nehéz megbeszélések várnak. A különleges infrastrukturális alap lehetőséget teremt új befektetésekre a következő 12 évben, ugyanakkor mind a kormánynak, mind a tartományoknak és az önkormányzatoknak továbbra is szigorú megszorításokat kell eszközölniük. Szavai szerint véget értek azok a paradicsomi idők, amikor minden kívánság megvalósítása lehetséges volt. A kormánynak jelentős reformokat kell végrehajtania, és ez lesz az igazi próbája a CDU/CSU és az SPD együttműködésének – jelentette ki.
A Bundestag kedd délelőtt tíz órakor kezdi rendkívüli ülését, amelynek kimenetele meghatározó lehet Németország jövőjére és az új kormány tevékenységére.
