eur:
405.76
usd:
357.05
bux:
92964.32
2025. április 26. szombat Ervin
Friedrich Merz, a februári választásokon győztes Kereszténydemokrata Unió (CDU) elnöke és kancellárjelöltje a párt vezetőségi ülésén Berlinben 2025. március 10-én. Két nappal korábban megállapodás született a koalícióalakításról tartott egyeztetéseken a CDU és bajor testvérpártja, a Keresztényszociális Unió (CSU, valamint az eddig kormányzó Német Szociáldemokrata Párt (SPD) között, utat nyitva az érdemi koalíciós tárgyalásoknak. Merz április 20-áig szeretné megalakítani a kormánykoalíciót.
Nyitókép: MTI/EPA/Clemens Bilan

Kulcsfontosságú döntés előtt a Bundestag: a kancellárjelölt szerint vége a paradicsomi időknek

Történelmi hét előtt áll Németország. A parlament két háza, a Bundestag, majd a Bundesrat az elkövetkező napokban dönt arról, hogy a gazdaság fellendítése és a biztonság erősítése érdekében a kormány több tízmilliárdos hitelt vállalhat-e.

A történelmi hetet rendkívüli hónapok előzték meg. Tavaly novemberben megbukott az Olaf Scholz szociáldemokrata kancellár vezette, az SPD-ből, a Zöldek Pártjából és a liberális FDP-ből álló hárompárti kormány. A február 23-i előre hozott parlamenti választásokat a keresztény pártok szövetsége, a CDU/CSU nyerte, amely ugyanakkor az elkövetkező négy évre a vesztes SPD-vel lép nagykoalícióra.

A koalícióra készülő pártok az egyeztetések során két különleges pénzügyi alap (Sondervermögen) állapodtak meg összesen mintegy 900 milliárd eurós összegben. A "kisebbik", 400 milliárd eurós alap a biztonság, illetve ezen belül a hadsereg, a Bundeswehr erősítését célozza, míg a nagyobbik, az 500 milliárdos pedig az elavult infrastruktúra, többi között az úthálózatok, a hidak és a vasút fejlesztését. A törlesztés ugyanakkor az elkövetkező 12 évben hitelből történne, és évente több mint 40 milliárd eurót tenne ki.

Ezt megkönnyítendő irányozták elő a 2011-ben az akkori kormány által életbe léptetett, a költségvetési hitelfelvételt minimalizáló úgynevezett adósságfék egy részének a védelmi kiadásokra vonatkozó felfüggesztését, amihez viszont az alkotmány módosítására, ehhez pedig kétharmados parlamenti többségre van szükség.

Ennek sorsát határozzák meg a következő napok eseményei. A szükséges kétharmados többséget ugyanis a jelenlegi, már csak a hét végéig működő parlamentnek kell biztosítania, de ezt is a konzervatívok és a szociáldemokraták csak úgy tudják biztosítani, hogy lázas hétvégi alkudozások eredményeként megnyerték a Zöldek Pártjának támogatását. A kétharmados többség a jövő héttől hivatalba lépő új Bundestagban már a Zöldekkel sem lenne meg.

A Zöldek Pártja a támogatás fejében azt az ígéretet kapta, hogy a koalíció az infrastrukturális alapból 100 milliárd eurót a klímavédelemre, illetve a gazdaság klímabarát átalakítására fordít, további 100 milliárdot pedig a tartományok kapnak.

Ha Friedrich Merz kancellárjelölttel az élen a CDU/CSU és az SPD a Bundestag keddi ülésén sikerrel veszi az akadályt, még hátravan a tartományi képviselőkből álló Bundesrat, azaz a parlamenti felsőház pénteki ülése, ahol szintén kétharmados többség szükséges. Értesülések szerint jelenleg még ez is inog, a bajor ellenzéki Szabad Választók (Freie Wähler) hat képviselője tehet a kormányzati terveknek keresztbe. Nem véletlen, hogy a kisebbik keresztény párt, a bajor CSU elnöke, egyben a tartomány miniszterelnöke, Markus Söder vasárnap este a ZDF-nek arról fogadkozott, hogy a péntekre a hiányzó hat szavazatot is garantálja.

Egy akadályt már a hét végén sikerrel vettek a koalícióra törekvő pártok. A karlsruhei alkotmánybíróság ugyanis elutasította az AfD, az FDP és a Baloldal Pártja keresetét, hogy a "régi" Bundestag nem jogosult a rendkívüli hitelekről történő döntésre, arról már az újnak kell határoznia, amelyben már a CDU/CSU mögött az AfD a legerősebb párt.

Értesülések szerint az AfD és a Baloldal Pártja újabb "sürgős" keresetet nyújtott be a karlsruhei testülethez, ennek alkotmánybírósági jóváhagyására azonban nincs esély.

Az elkövetkező évek "megpróbáltatásaira" utalt az ARD közszolgalati televíziónak adott interjújában a konzervatív kancellárjelölt. Friedrich Merz reményét fejezte ki, hogy a koalíciós pártok kedden a Bundestagban megszerzik a szükséges kétharmados többséget, ugyanakkor elismerte, hogy a támogató pártok soraiban lehetnek "elhajlók", akik megnehezíthetik a helyzetet.

Az interjúban Mez megvédte az adósságfék reformjával kapcsolatos korább elutasító álláspontját. A CDU elnöke utalt arra, hogy a költségvetés "drámai helyzetben" van, hangsúlyozta, hogy a koalíciós partnerrel, az SPD-vel hamarosan megkezdik a szükséges költségvetési szigorral kapcsolatos tárgyalásokat. Utalt arra is, hogy a világban drámai események zajlanak, és ezzel összefüggésben kiemelte Donald Trump amerikai és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök találkozóját.

Merz elismerte, hogy a parlamenti kétharmados többség érdekében több engedményt kellett tenni a Zöldek Pártjának, szavazataik nélkülözhetetlenek a többséghez.

"Ha a február 23-i parlamenti választásokon abszolút többséghez jutottunk volna, másként cselekedtünk volna"

– fogalmazott a kancellárjelölt.

Merz hangsúlyozta, hogy a CDU/CSU-ra és az SPD-re még nagyon nehéz megbeszélések várnak. A különleges infrastrukturális alap lehetőséget teremt új befektetésekre a következő 12 évben, ugyanakkor mind a kormánynak, mind a tartományoknak és az önkormányzatoknak továbbra is szigorú megszorításokat kell eszközölniük. Szavai szerint véget értek azok a paradicsomi idők, amikor minden kívánság megvalósítása lehetséges volt. A kormánynak jelentős reformokat kell végrehajtania, és ez lesz az igazi próbája a CDU/CSU és az SPD együttműködésének – jelentette ki.

A Bundestag kedd délelőtt tíz órakor kezdi rendkívüli ülését, amelynek kimenetele meghatározó lehet Németország jövőjére és az új kormány tevékenységére.

Címlapról ajánljuk
Bécs vasárnap választ: folytatja-e nagy sorozatát a Szabadságpárt?

Bécs vasárnap választ: folytatja-e nagy sorozatát a Szabadságpárt?

Újabb tartományi választást tartanak a szomszédos Ausztriában, immár a negyediket a tavaly szeptemberi országos parlamenti választások óta. Az önálló tartománynak számító Bécsben a hosszú ideje regnáló Osztrák Szociáldemokrata Párt (SPÖ) a felmérések szerint ezúttal is biztos győzelemre számíthat.

Csányi Péter:  az OTP stratégiája sikeres, de van, amit érdemes újragondolni

Drasztikus változtatást nem tervez, de számos területen készül finomhangolásra Csányi Péter, aki május elsejétől az OTP Bank vezérigazgatója lesz. Az InfoRádióban beszélt arról, hogy mely területeken változtatna, és hogy a leányvállalatok vezetőit jobban integrálná az anyabank működésébe.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.04.28. hétfő, 18:00
Csányi Péter
az OTP Bank vezérigazgató-helyettese, kinevezett vezérigazgató
Alakul a forinterősödés: 406 alatt az árfolyam

Alakul a forinterősödés: 406 alatt az árfolyam

Egy hetes stagnálás után tegnap kilépett a megszokott, 407 és 409 közötti sávjából az euró-forint árfolyam. Óriási mozgást ez sem jelent: a hazai fizetőeszköz 406,5-ig erősödött. Az árfolyammozgást a viszonylag jó piaci hangulat indukálta, ami pedig egyrészt néhány biztatóbb makroadat mellett annak volt köszönhető, hogy az amerikai Trump-adminisztráció egyes megszólalásaiba (vagy épp hallgatásába) a befektetők bele tudták látni a vámháború lejjebb tekerésének jeleit.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×