Emmanuel Macron szerdán – az uniós csúcs előtt – fogadta Orbán Viktor miniszterelnököt és egy televíziós beszédet is intézett francia néphez. A francia köztársasági elnök elmondta, Franciaország a jövő héten Párizsban összehívja azon országok vezérkari főnökeit, amelyek készek garantálni a jövőbeni békét Ukrajnában. Azt is közölte, az ukrajnai béke szavatolása "talán európai erők bevetését is magában foglalja majd".

Emmanuel Macron szerint Oroszország "az ukrán konfliktust már globális konfliktussá változtatta", azzal, hogy "megsértette határainkat azért, hogy ellenfeleit meggyilkolja", "manipulálta a romániai és moldovai választásokat", "kibertámadásokat szervezett kórházaink ellen" és "megpróbálta manipulálni a közvéleményünket a közösségi oldalakon terjesztett hazugságokkal". Véleménye szerint "ez az agresszió, úgy tűnik, nem ismer határokat".

Azt is jelezte, hogy Franciaország "továbbra is elkötelezett a NATO és az Amerikai Egyesült Államokkal való partnerség mellett", de hozzátette, "többet kell tennünk, meg kell erősítenünk a függetlenségünket a védelem és a biztonság terén. Európa jövőjéről nem dönthetnek Washingtonban vagy Moszkvában". A francia elnök kijelentette azt is, hogy "stratégiai vitát kíván nyitni" a francia nukleáris védőernyő kiterjesztéséről egész Európára, de annak bevetéséről a döntés továbbra is a francia elnök hatáskörében maradna.

Fejérdy Gergely az InfoRádióban arra hívta fel a figyelmet a Macron-beszéd után, hogy

a Donald Trump megjelenésével felerősödő geopolitikai válsághelyzetet a francia elnök megpróbálja a saját politikai hasznára fordítani,

mert ezzel leplezni tudja a súlyos belpolitikai problémáit. A Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója szerint nagy újdonságot nem mondott tévényilatkozatában, inkább összefoglalta azokat a kérdéseket, amelyeket fontosnak tart az Egyesült Államok és Európa viszonyában és az ukrajnai béke előmozdítása ügyében.

Azt is kiemelte a Franciaország-szakértő, hogy jelenleg a franciák nagy többsége támogatja az elnök elképzeléseit Európa jövőjével kapcsolatban, sőt hozzátette: ebben az sem jelentene nagy törést, ha a következő választáson a Nemzeti Tömörülés kerülne hatalomra, mert Marine Le Pen a parlamenti vitában is csak személyében támadta Macront, de valójában ugyanazt képviselte, mint amit az államfő elmondott szerda este a televízióban.

Macron elnök annak a félelmének is hangot adott, hogy már most háború alakult ki Oroszországgal, és attól függetlenül, hogy Ukrajnában zajlik a látható háború, nagyon sok agresszív cselekmény zajlik Európa-szerte, és felidézte a kibertámadásokat, a francia drónokat támadó orosz vadászgép esetét, vagy az orosz tengeralattjárókat, amelyek az európai partokat pásztázzák. "Arra a veszélyre akarja felhívni a figyelmet, hogy ha az Egyesült Államok kivonul Európából, vagy nem hajlandó az eddigi mértékben támogatni a védelmét, akkor mindenképpen fel kell készülnie kontinensnek az önvédelemre, és azért is kongatja a vészhangot, mert

ha most nem kezdődik el semmi, akkor nagyon nagy bajok lehetnek az unió és Franciaország biztonságát illetően is"

– mondta Fejérdy Gergely.

Az Orbán Viktor miniszterelnökkel folytatott vacsoráról a kutató azt mondta, a beszédben elhangzott több kérdésben egyetérthetett a két politikus, és szerinte Macron azt szeretné elérni, hogy az ukrajnai béke ügyében is legyen közös álláspontjuk. Eltérő lehet viszont a véleményük Oroszország megítélésével kapcsolatban, és a francia elnök a csütörtöki uniós csúcs előtt vélhetően az ukrajnai EU-tervekről szeretett volna egyeztetni az uniós fősodortól eltérő álláspontot képviselő magyar kormányfővel.

A francia nukleáris védőernyő európai kiterjesztéséről Fejérdy Gergely elmondta, a francia atomütőerő elsősorban az ország védelmére szolgál, a francia szuverenitás nagyon fontos eszköze 1964 óta. "Ez igazából elrettentő erő, amelynek megléte önmagában is fontos lehet a biztonság szempontjából. Ha viszont konkrét megállapodások alapján más európai országokra is kiterjesztik, akkor az minden esetben ugyanúgy történik, mint most az amerikaiak esetében:

csak és kizárólag a francia elnöknek van joga megnyomni az indítógombot"

– mondta a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója. Azt viszont hozzátette, hogy számszerűen a francia atomerő, amely háromszáz töltetet jelent, még a britek kétszáz töltetével együtt sem veheti fel az oroszok készleteivel.

Emmanuel Macron március 11-re Párizsba hívta azoknak az országoknak a vezérkari főnökeit, amelyek hajlandók az együttműködésre, de Fejérdy Gergely szerint ez nem jelenti azt, hogy a francia elnök már a NATO utáni időkre készül. Úgy véli, reménykedik abban, hogy a NATO továbbra is fennmarad, és "esze ágában sincs" az amerikai szövetséget megbontani, de fel akar készülni arra az esetre is, ha az Egyesült Államok Európa védelmére nem kíván már több erőt vagy energiát fordítani.

A felvetésre, hogy maga mellé tud-e ebben a kérdésben kellő számú országot állítani Macron, a kutató azt mondta, egyre tágul a kör, és már nem csak európai uniós országok lehetnek részesei az új védelmi együttműködésnek, mert az első egyeztetéseken ott volt Kanada, Törökország vagy Norvégia is. "A kritikus tömeg nagyjából összejön, hiszen a nagy országok többsége hasonlóképpen gondolkodik, és nyilván ők adják a nagyobb számú fegyveres erőt is" – mondta Fejérdy Gergely.