Infostart.hu
eur:
388.03
usd:
329.53
bux:
0
2025. december 27. szombat János
Olaf Scholz német kancellár (k) beszédet mond a német szövetségi parlament (Bundestag) ülésén Berlinben 2022. március 23-án. Egyéb témák mellett a kancellári hivatal költségvetéséről tanácskoznak a képviselők.
Nyitókép: MTI/EPA/Clemens Bilan

Németország vasárnap választ: két voks, 29 párt, 630 képviselő, ezernyi kérdés

A maga nemében történelmi választásokra készül Németország, de nem elsősorban azért, mert a tavaly őszi koalíciós válság miatt előre hozott szavazásra kerül sor: a változást a a Bundestag létszámának jelentős zsugorodása és az új választójogi törvény jelenti.

A 2000-es évek elején a Bundestag tagjainak száma még csak 598 fő volt, az elmúlt években azonban választásról választásra nőtt a parlament tagjainak száma, elérve jelenlegi 736-ot, ami rekordot jelentett. A folyamatos növekedés a költségek, a helyhiány miatt, de nem utolsó sorban hatékonysági okokból egyre nagyobb problémát jelentett. Az ARD közszolgálati televízió szerint tulajdonképpen a sors iróniája, hogy a választási törvény reformját az SPD, a Zöldek Pártja és a liberális FDP koalíciója vállalta fel, és azt az ellenzék szembenállása ellenére jórészt végre is hajtotta. Így az alkotmánybíróság jóváhagyásával született többek között határozat arról, hogy

a Bundestag létszáma az eddigi 736-ról 630-ra csökken.

Ez egyben azt is jelenti, hogy a parlamenti többséghez a 630-ból 316 támogatói voksra van szükség.

Ez lesz tehát az első alkalom, hogy alkalmazzák az új választójogi törvényt, amúgy viszont a szavazólapon nem változik semmi, Minden szavazónak ezúttal is két szavazata van, az úgynevezett Erste, valamint a Zweite Stimme. Az első szavazatot az adott választókerület közvetlen jelöltje kapja, míg a választó a második szavazattal a pártok listájára szavaz. A második szavazat továbbra is meghatározó a Bundestag mandátumainak elosztása szempontjából, alapjában ez dönti el hogy egy párt milyen erős képviselettel rendelkezik a parlamentben.

A Bundestagba ugyanakkor nemcsak úgy lehet bejutni, hogy egy párt eléri az ötszázalékos küszöböt, hanem úgy is, hogy megnyer három választókörzetet. Bár a mandátumokat a pártok összesített országos listás aránya alapján osztják ki, három választókörzeti első hellyel úgy is be lehet kerülni, hogy a párt nem éri el az 5 százalékos küszöböt. Ekkor azonban nemcsak a három képviselő jut be, aki a direkt választáson mandátumot szerzett, hanem a párt az országos szavazatarányának megfelelő képviselőt küldhet a parlamentbe.

A választásra jogosultak száma 59, 2 millió, közülük 2,3 millió azoknak a fiataloknak a száma, akik első ízben adhatják le szavazatukat.

A vasárnapi választáson összesen 29 párt indulhat. A legutóbbi, 2021 őszén tartott választáson az indulásra engedélyezett pártok száma 47 volt. A választók 4506 jelöltre adhatják le voksukat, 2021-ben ez a szám 6211 volt. Az adatok szerint a szavazást szerte az országban 675 ezer választási bizottsági tag segíti kereken 90 ezer szavazóhelyiségben. Több ezren ugyanakkor már előzetesen levélben is leadhatták voksukat.

A szavazóhelyiségek szerte az országban reggel 8 és 18 óra között tartanak nyitva. A hagyományoknak megfelelően az első, a szavazatukat leadók megkérdezésén alapuló exit-poll előrejelzések nem sokkal 18 óra után várhatók. Mindez már előzetes bepillantást engedhet abba, hogy miként alakulhat a vasárnapi választás eredménye, illetve melyik párt lehet a győztes.

A legutóbbi, 2021 szeptember 26-án tartott parlamenti szavazás nem hivatalos végeredménye hétfő reggel 6 órakor már ismert volt.

Címlapról ajánljuk
Fontos feladatot kap egy magyar szakember a téli olimpián

Fontos feladatot kap egy magyar szakember a téli olimpián

Bár a 2026-os téli olimpián nem lesz ott sem a férfi, sem a női magyar jégkorong-válogatott, jelentős sportdiplomáciai sikert ért el ismét a hazai szövetség elnöke. Kolbenheyer Zsuzsanna az InfoRádióban elmondta, hogy az edzőképzés fejlesztését a megnövekedett gyereklétszám miatt kiemelt jelentőségűnek tartja a szakágban.

Háború, halál, béke – Ilyen volt a világ 2025-ben

2025-ben egy hosszú ideje óta tartó háborút sikerült befagyasztani, egy másik azonban – a béketervek ellenére – még a fegyverszünetig sem jutott. Körképünkben nem csak a világpolitikát meghatározó fegyveres konfliktusokat, de az év más fontos nemzetközi történéseit is áttekintjük.
Floridán a világ szeme: fontos találkozóra készül holnap Trump és Zelenszkij - Híreink az ukrajnai háborúról szombaton

Floridán a világ szeme: fontos találkozóra készül holnap Trump és Zelenszkij - Híreink az ukrajnai háborúról szombaton

Floridában találkozhat holnap Volodimir Zelenszkij ukrán államfő és Donald Trump amerikai elnök helyi idő szerint délután 3 órakor, amelynek fő témája az lesz, melyik fél milyen területeket ellenőrizzen. Eközben masszív orosz drón-és rakétatámadás érte Kijevet szombat hajnalban, aminek hatására Kijev egy részén vészhelyzeti áramszünetet rendeltek el, lakóházak százai maradtak fűtés nélkül és Lengyelországban ideiglenesen két repülőteret is le kellett zárni.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×